Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-26 / 200. szám
Péntek. 1955. augusztus 88. OELMflGYRRORSZlG Megalakult a Csongrád megyei Bartók Béla-emlékbizottság Béla szegedi hangversenyének műsorát forgatják le. Szeptember 26-án ünnepli az egész világ a béke világdíjas nagy magyar zeneszerzőt, Bartók Béla halálának 10. évfordulóját. Szerte a világon, Moszkvától New-Yorkig Bartók-em!ékbizottságok. Bartóktársaságok alakulnak, hogy méltó keretek között, ünnepi hangversenyeken áldozzanak a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének, Bartók Béla művészetének. Az országos emlékbizottság megalakulásával párhuzamosan Csongrád megyében is megalakult a Bartók-emlékbizottság szerdán a TTIT megyei szervezetének szegedi klubjában. Az emlékbizottság tagjai: Balogh Gyula, a szentesi zeneiskola igazgatója, Czukár György megyei békebizottsági titkár, Duka Antalné. a szegedi Nemzeti Színház Igazgatója, Forgó Lászlóné, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője, Kertész Lajos, a szegedi egyetemi énekkar karnagya, Király József, a szegedi egyetem adjunktusa, Kollár Pálné, a szegedi zeneművészeti szakiskola igazgatója. Korek József, a szegedi népművelési osztály vezetője, Lacsán Mihályné, a szegedi békebizottság titkára, Lippói Gyula, az Országos Filharmónia szegedi kirendeltségének vezetője, Osváth Béla, a TTIT megyei titkára, Rubányi Vilmos. a szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója. Szabó András vásárhelyi zongoraművész, Szdbó Endre, a Vi harsardk szerkesztőbizottságának tagja, Szalontal József, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, Steiner Béla, a népművelési osztály művészeti csoportjának veze tője, Török Imre, a vásárhelyi zeneiskola Igazgatója és Wald mann József szegedi iskolaigazgató . Osváth Béla a TTIT megyei titkára üdvözölte az emlékbi zottság tagjait, s megnyitójában hangsúlyozta: jogos nemzeti büszkeség tölt el bennün ket Bartók Béla évfordulójának a megünneplésekor, hiszen ez a nagy férfiú életművével azt bizonyította be, hogy a kis népek fiai is teremtő részesel lehetnek az egész emberiség kultúrájának, eredményesen emelhetik fel szavukat a népek közötti barátság elmélyítéséért, a fasizmus, az elnyomás ellen. Bartók művészete a magyar népi, nemzeti kultúrából nőtt és virágzott ki, művészete mégis az egész egyetemes zenekultúrát termékenyítette meg. Ezután Király József egyetemi adjunktus, a Bartók-emlékbizottság titkára ismertette Bartók zeneművészetének jelentőségét, a művelt világ előkészületeit a Bartók-évforduló megünneplésére, majd ismertette a Csongrád megyei ünnepségek tervezetét. Szeptember 24-én a TTIT hódmezővásárhelyi klubjában Szabó András zongoraművész. Bartók Béla volt tanítványa, tart előadást .Ilyennek ismertem Bartók Bélát" címmel. Szabó András előadása után legkedvesebb Bartók-műveit zongorázza el. Szeptember 26-án — az évforduló napján — a szegedi Nemzeti Színházban nagyszabású Bartók-hangverseny lesz. !A' Szegedi Bartók Béla Filharmónlkus Társaság ezúttal mutatkozik be. Ezen a napon nyílik meg a szegedi színház előcsarnokában a TTIT kiállítása „Bartók Béla Szegeden" címmel. Szeptember 30án a TTIT szegedi klubjában „Bartók Béla szegedi hangversenye" címmel hanglemez-estet rendeznek, amelyen Bartók Hódmezővásárhelyen a Csongrád megyei kulturális hetek idején októberben rendeznek Bartók-hangversenyt a szegedi Bartók Filharmóniai Társasig zenekarának közreműködésével. A megye zenepedagógusai és kórusai a városokban és nagyobb községekben rendeznek Bartók-hangversenyeket. 1956 februárjában, amikor az országos Bartók-kiállítás Szegedre jön, budapesti művészek közreműködésével lesz Bartókhangverseny, s ebben az időben mutatja majd be a szegedi Nemzeti Színház Bartók „A fából faragott királyfi" című balettjét is. A Bartók-emlékbizottság szeptember 13-án tartja legközelebbi ülését. Szakérettségis Kollégium helyén nyílik meg az áj gimnázium Készülődés az új fanévre Szeged iskoláiban Szeptember elsején tehát jól felszerelt, tiszta tantermekben, szaktanárok vezetése mellett kezdődik meg az új iskolai év. Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya közlése szerint az eredeti tervtől eltérően. az új általásos gimnázium a volt szakérettségis kollégium helyén, Április 4 útja 1 szám alatt nyílik meg szeptember elsején. A iskola eredeti elhelyezésének tervét azért változtatták meg, mert az egyetemi épület átalakítási munkái 160 ezer forint összeget igényeltek volna, az pedig egy évi ideiglenes iskolaelhelyezésért nem lett volna kifizető. Ugyanakkor a munkálatok gyors elvégzését sem tudták biztosítani a vállalatok. Így az oktatási osztály ideiglenes rcv^joldásként a megüresedett szakérettségis kollégiumot veszi igénybe. Az új iskolába már folynak a beköltözési munkálatok is. Az eredeti beiskolázási tervtől mindössze csak annyi az eltérés, hogy az időközben pótfelvételre jelentkezett nagyszámú első osztályos tanuló miatt még egy új első , . osztályt nyitottak az új gim- j Bt*!1© P^Ü náziumban, s így a Radnóti' Már csak néhány nap s megnyílnak az iskolák kapui, megkezdődik az 1955— 56-os tanév. Az iskolákban nyáron sem szűnt meg az élet; készültek az új tanévre. Ez évben a városi tanács oktatási osztálya több mint másfél millió forintot fordított az oktatási intézmények tatarozására, felújítására. A berendezések, szertárak bővítésére 360 ezer forintot költöttek el. A Mérey utcai leányiskola hét tantermét parkettázzák. Régi kívánsága teljesül ezzel a szülőknek, tanároknak, diákoknak. Szeptember elsejére befejezik a munkát és a régi cementpadlós tantermek helyett gyönyörű tükörfényes parkettázott teremben tanulnak majd a diákok. De nemcsak a padló ragyog, hanem az osztálytermek, folyosók, a szertárak, a tanári szobák falai is. Az iskola szülői munkaközössége seját pénzén meszet, festéket vásárolt és közös munkával csinosították kj az iskolát. A meszelési munkákban példát mutatott az iskola igazgatónője, dr. Jójárt Lászlóné, s a szülői munkaközösség tagjai; Sipka Péterné, Kószó Károlyné, Baradlai Mihályné, Fráter Gyuláné, Varga Mária nagymamája, Gyimoti Istvánné, iskola napközi otthonos lesz. Az 1955—56-os tanév szakoktatási színvonalának javítása érdekében 67 tanárral nőtt a pedagógusok száma. 10 éves az első szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezmény Hazánk területének felszabadítása után néhány hónappal, 1945. augusztus 27-én jött létre az első szovjet— magyar árucsereforgalmi megállapodás. Ebben az időben az ország teljesen el volt vágva a külkereskedelmi kapcsolatoktól. A Szovjetunióval kötött megállapodás a felszabadított Magyarországba vetett bizalom megnyilvánulása volt; ennek köszönhetjük azt is, hogy a szomszédos és a távolabb fekvő országok sorra felvették a külkereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal. Az 1945. augusztus 27-én megkötött első szovjet—magyar árucsereforgalmi egyezmény képezte a kiindulópontot a Szovjetunió és Magyar* ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további fejlesz* téséhez, amelynek révén ' a Szovjetunió hatalmas segít* séget nyújtott a stabilizáció megteremtéséhez, a három* éves és az ötéves tervünk megvalósításához. Az elmúlt 10 év alatt kiilkereskedelmünk új korszaka bontakozott ki. A szocialista külkereskedelem, a demok* ratikus országokkal való ba* ráti együttműködés, a keres* kedeimi kapcsolatok további szélesítése egyaránt szolgálja a szocializmus építését hazánkban és további győzelmekhez vezet a békéért vott harcban. vi* Mezőgazdasági kiállítás Deszken fiúgimnázium III. osztályának az új gimnáziumba való átadására nem kerül sor* A szegedi gimnáziumok igazgatóságai sorsolás útján döntöttek a II. osztályok átadásáról. Ennek alapján az új gimnázium kötelékébe került a Tömörkény István Leánygimnáziumból a II/c és d osztály (a tavalyi i/c és I/d), a Radnóti Miklós Gimnáziumból pedig a II/b (a tavalyi 1/b); Döntött a bizottság az elsöosztályosok hovatartozása ügyében is. Erről a tanulók augusztus 30-ig bezárólag postai értesítést kapnak. őszibarack kiállítás les* vasárnap Szegeden A Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya és a Szegedi Járási Tanács kezdeményezésére vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel őszibarack kiállítás nyílik Szegeden, az MSZT Horváth Mihály utcai székházában. Ezen a kiállításon a szegedkörnyéki termelőszövetkezetek és egyéni őszibarack-termelők legszebb terméseiket mutatják majd be. A legjobbakat díjazzák s eljuttatják Budapestre, a szeptember 3-án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításra is. A kiállítás megnyitása után a kiállítás résztvevői és a látogatók részére őszibarack termelési ankétot tartanak. Előadó Claus József, a ZÖLDEX osztályvezetője lesz. Az ankéton megtárgyalják majd a szegedvidéki őszibarack termeléssel kapcsolatos problémákat, feladatokat. A kiállítás iránt már eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Közel száz termelő jelentkezett eddig, legszebb őszibarack termésével. A kiállításon való részvételre még mindig lehet jelentkezni a városi és járási tanács mezőgazdasági osztályainál. Erdei Péterné és még sorolhatnánk a neveket, akik szívvel-lélekkel dolgoztak azért, hogy szeptember elsején tiszta, egészséges tantermekben kezdhessék meg gyermekeik a tanulást. Kiss Anna és Majoros Magdolna, az első osztályok vezetői a nyári szünet ideje alatt meglátogatták leendő tanítványaikat, beszéltek velük és szüleikkel, bátorították és megszeretették velük az iskolát. Kovács István, a második osztály vezető tanítója nyári szünet alatt a beszélgetéshez szükséges szemléltető képeket készítette el. A szaktanárok a szertárakat, a könyvtárakat hozták rendbe. Streitrnann Lászlóné biológus tanár két nagyobb kirándulásra vitte el az iskola tanulóit a szünet alatt. Augusztus 25-én Szeged valamennyi közép- és általános iskolájában alakuló értekezletet tartottak. Itt értékelték a nyári szünetben végzett munkát és az Oktatásügyi Minisztérium tanévnyitó rendeleteit ismertették, amely az 1955—56-os tanévben a pedagógusok oktatónevelő munkáját irányítja. Szeptember elsején Újszegeden a Bérkert-soron új általános iskola nyílik. Az új tanévben minden iskolában lesz tanulószoba. A Dugonics utcai általános Augusztus 28-án Deszken a szomszédos községek: Kübekháza. Tiszasziget. Szőreg, Űjszentiván, Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és a legjobb egyéni parasztok részvételével mezőgazdasági kiállítást tartanak. A kiállítást augusztus 28án délelőtt 9 órakor nyitják meg. A deszki délszláv kul* túregyüttes és a Deszki Gépállomás zenekara ad szórakoztató műsort. Délután sportműsor, majd jutalomkiosztás következik , Érdekességek a világ minden tájáról A napfénykohó A technika fejlődése ma nagy mértékben a hőálló anyagoktól függ. A gázsugárhajtóművekhez, gázturbinákhoz és az atommag energiájával dolgozó motorokhoz olyan anyagok kellenek, amelyek rendkívül szilárdak maradnak igen nagy hőmérséklet esetén is. De a hőálló anyagok tanulmányozását megnehezíti az, hogy bármilyen láng, villamos fv, vagy a magas hőmérsékletek bármilyen más forrása a hőhatáson kívül erős vegyi hatást is gyakorol. Ez a hiba nincs meg a napfénykohóban, amely parabolatükörrel összegyűjti a napsugarakat egy gyújtópontban, s így 3500 foltos hőmérsékletet hoz létre. A san-diegoi gázsugárhajtóműgyárban (Egyesült Államok) több mint 3 méter átmérőjű tükörrel ellátott napfénykohót építettek. Ennek gyújtópontjában kedvező légköri viszonyok esetén 4700 folt meleg van. ami alig marad el a Nap felületének hőfoka alatt. Az így nyert hőmérsékleten az ismert hőálló anyagok nagy része megolvad, A »vilIamvonatEgy Diesel-motoros villamos mozdonyból és három utasszállító kocsiból álló francia szerelvény 40 kilométeres szakaszon 243 ki* lométeres óránkénti sebességgel száguldott. Ez nemcsak az utasszállító vonatok rekordja, hanem egyszersmind a síneken elért gyorsasági világrekord is. A régi rekordot egy kéttengelyes, légcsavarral ellátott német motorosvonat állította fel 1932-ben, amelyet repülőgépmotorral láttak el és amely óránkint 230 kilométeres sebességgel száguldott. Tizennégyen üdültek eddig az ország legkülönbözőbb üdülőiben a Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói közül. Köztük voltak olyanok is, mint özvegy Kézdi Mihályné, aki 63 éves és most az idén volt életében először üdülni — írja Siprikó Gyula, Egy könyvtári kiadvány margójára Nemrég jelent meg a Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványa sorozatában Péter László: József Atíila Szegeden cimű dolgozata. E dolgozat során vázlatosan foglalkozik Péter László Szeged akkori gazdasági, politikai és kulturális életével a korabeli sajtó alapján. A húszas évek szegedi arculatát még nem rajzolta meg senki, s ebben a vonatkozásban bizonyos mértékig hézagpótló jellege van Péter dolgozatának. Kár, hogy Szeged társadalmi arculatának rajza felszínes és elnagyolt marad Péter László tollából, még akkor is, ha a szerző nem ezt tűzte ki főfeladatáui a dolgozat megírásakor. A korabeli sajtóból vett idézetek nem egy helyen szinte követelik a bővebb kommentárt, melyet Péter László — nem tudni miért — elhagyott, holott ez nagyon is hozzátartozik a témához, ha j József Attila szegedi tartózko-1 dását elemző dolgozatban pró-, báljuk összefoglalni. I Nem értünk egyet a dolgozat elején Péter László megfogalmazásával, amely szerint: „Siegeíl, az ellenforradalom szülővárosa. Szégyene ez a városnak, menteni is lehet, (Kiemelés tőlem. L. F.), hogy a puszta véletlen, a földrajzistratégiai okok, a városba gyűlt idegenek tették azzá, de kétségtelen, hogy Szeged a 20-as évek elején a .szegedi gondolat' fészke, reprezentánsa." Azt hiszem, nem hat szőrszálhasogatásként, ha szétszedjük az előbbi idézeteket. Először: Szegedet nem kell mentegetni, mert Szeged sosem volt az ellenforradalom szülővárosa, legfeljebb az ellenforradalom gyülekezőhelye az idegen, burzsoá hatalmak szuronyainak védelme alatt; és ez lényeges különbség Péter megfogalmazásával szemben. Másodszor: az ellenforradalom nem földrajzi, hanem osztályíogalom. Az ellenforradalmat nem egy város, hanem egy szét nem vert osztály szülte. Nem ártott volna, ha Péter László a 19-es Szegedet közelebbről megnézte volna, (a dolgozatból ez szembe-1 tűnőén hiányzik is, mert még! csak utalás sincs a hős korszakra). A város lakosainak semmi szégvelnivalójuk nincs, j legkevésbé a szegedi munkásosztálynak, amely egy ember ként állt a Tanácsköztársaság mellé és vérével védte létét az ellenséges túlerővel szemben. Ennek bizonyítására hadd idézzünk Székely Lajos (A szegedi munkásság harca a Tanácsköz'társaságért, Szikra 1954.) müvéből egy igen jelentős tényt: „Az általános választójog alapján kiírt választásokon több mint 40.000 szegedi dolgozó tett hitet — nem a választási listáikon nagy számban szereplő. magukat a proletárdiktatúra hívének hazudó árulók, hanem — a Tanácsköztársaság mellett... Bár Szegeden a közvetlen imperialista beavatkozás miatt csaik igen rövid ideig állt fenn a proletár hatalom, intézkedéseiből és terveiből látszik, hogy a tanácskormány irányítását követte." „Szeged a 20-as évek elején a .szegedi gondolat' fészke, reprezentánsa" — írja Péter László. Kár, hogy elfelejtette hozzáfűzni, hogy kik reprezentáltak vele. A munkáslakta proletárnegyedek nem, mert megkötötték kezüket, lábukat a megerősített csendőr- és rendőr-alakulatokkal, s itt sötétlelt a hírhedt Csillag-börtön a legjobb hazafiakkal zsúfolva. Horthyék — az illegalitásba kényszerült Kommunista Párt ellensúlyozására — megpróbáltak gyökeret ereszteni az elmékbe és a szívekbe. „Ezért építették fel Szegeden a dolgozó nép legsötétebb nyomorúságai nak évtizedeiben hihetetlen költséggel a fogadalmi temtila helyzete tűrhetetlenné vált a szegedi egyetemen, de Péter László ezt úgy magyarázza, hogy: „A fölfokoroli költői önérzet — a tehetség jogos öntudata — nyilvánvalóan nem türplomot, ezért telepítették ide hette a vaskalapos, kispolgári az erdélyi egyetemet és tették csakhamar a románellenes soviniszta uszítás fellegvárává, s a ,papok egyetemévé' — írja Székely Lajos fentebb idézett: művében. S itt érkeztünk el Péter László tanulmányában egy másik olyan ponthoz, amelynek hamisságával, íerde beállításával nem érthetünk egyet, de nem értene egyet József Attila sem. ha élne. maradiság nyíígjeit, a Horger Antalok, vershez nem értők botfülű kritikáit". Ez a kitétel nem más, mint kísérlet arra, hogy Péter László megváltoztassa a magyar közvélemény eddigi ismeretét a Horgcr-üggyel kapcsolatban. Magyarszakos tanárok, figyelem! Az egész Horger-ügy csaj? felfújt eset. mert hiszen Horger Antal Péter László szerint Péter László új dolgozaté- jJ6zsef Attila emlékezetes verban bebizonyítja, hogy „Horger! sében nem a tartalmat, hanem Antal nem volt szélsőjobból-!a poétikát, magát a versíordali. sem fajvédő, sem ébredő: ™át kifogásolta, egyszóval Horkonzervatív, vallási szempont-1 ger Antal a Tiszta szívvel című ból inkább közömbös, poziti-1 verset verstanilag tartotta elvista tudós volt, aki német, ííélendönek és ezért tanácsolta alaposságával, (Kiemelés tő-!e;. József Attilát az egyetemlem. L. F.) szorgalmával je- raL lentős műveket alkotott a ma-1 A kortársak emlékezete szegyar nyelvtudományban". Téte- rint Horger semmiképpen sem lezzük fel, hogy ez a jellemzés közelítette meg a Péter László Horgerra illik. A továbbiak so- által rajzolt joviális öregúr tírán Péter joviális, de hirtelen- pusát. Az elefántcsonitoronyharagú öregúrként mutatja be I ban székelő professzor nagyon Horger Anial professzort, aki is jól tudta, hogy a fennálló | különben csak azért volt hirte- rend, azaz osztálya érdekében ! lenharagú, mert a családi élet j száll szembe a fiata! költővel. | melege megsütötte a száját.j József Attila szavaival cáfoljuk1 Köztudomású, hogy József At-' meg azt a péteri-állítást, mely' szerint Horgernak csak véletlenül jutott eszébe József Attila verse, akkor, amikor a költőt a hétfő reggeli előadáson megpillantotta: „... Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott,«s két tanú előtt — ma is tudom a nevüket, ők már tanárok — kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert .olyan emberre — úgymond — ki ilyen verseket ír' s ezzel elém tárta a Szeged című lap egyik példányát, ,ncm bízhatjuk a jövő generáció nevelését'." (József Attila: Curriculum vitae.). Horger lépése tehát tudatos volt, ezt bizonyítja a két tanú meghívása és az előre kikészített Szeged című lap nevezetes példánya js. ügy gondoljuk, nem ártana a Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványait (még kéziratban) alaposabban lektorálni, hogy az ilyen súlyos tévedések, félremagyarázások a tudományoskodás mázával bevonva ne kerülhessenek az olvasók elé. Lödi Ferenc, Szeged Megyei Jogú Városi Tanács népművelési állandóbizottságának elnöke