Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

Péntek. 1955. augusztus 88. OELMflGYRRORSZlG Megalakult a Csongrád megyei Bartók Béla-emlékbizottság Béla szegedi hangversenyének műsorát forgatják le. Szeptember 26-án ünnepli az egész világ a béke világdíjas nagy magyar zeneszerzőt, Bar­tók Béla halálának 10. évfor­dulóját. Szerte a világon, Moszkvától New-Yorkig Bar­tók-em!ékbizottságok. Bartók­társaságok alakulnak, hogy méltó keretek között, ünnepi hangversenyeken áldozzanak a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének, Bartók Béla művészetének. Az országos emlékbizottság megalakulásával párhuzamo­san Csongrád megyében is megalakult a Bartók-emlék­bizottság szerdán a TTIT megyei szerve­zetének szegedi klubjában. Az emlékbizottság tagjai: Balogh Gyula, a szentesi zeneiskola igazgatója, Czukár György megyei békebizottsági titkár, Duka Antalné. a szegedi Nem­zeti Színház Igazgatója, Forgó Lászlóné, a megyei pártbizott­ság agit.-prop. osztályának ve­zetője, Kertész Lajos, a sze­gedi egyetemi énekkar karna­gya, Király József, a szegedi egyetem adjunktusa, Kollár Pálné, a szegedi zeneművé­szeti szakiskola igazgatója. Korek József, a szegedi nép­művelési osztály vezetője, La­csán Mihályné, a szegedi bé­kebizottság titkára, Lippói Gyu­la, az Országos Filharmónia szegedi kirendeltségének ve­zetője, Osváth Béla, a TTIT megyei titkára, Rubányi Vil­mos. a szegedi Nemzeti Szín­ház zeneigazgatója. Szabó András vásárhelyi zongora­művész, Szdbó Endre, a Vi harsardk szerkesztőbizottságá­nak tagja, Szalontal József, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, Steiner Béla, a népművelési osztály művészeti csoportjának veze tője, Török Imre, a vásárhelyi zeneiskola Igazgatója és Wald mann József szegedi iskola­igazgató . Osváth Béla a TTIT megyei titkára üdvözölte az emlékbi zottság tagjait, s megnyitójá­ban hangsúlyozta: jogos nem­zeti büszkeség tölt el bennün ket Bartók Béla évfordulójá­nak a megünneplésekor, hiszen ez a nagy férfiú életművével azt bizonyította be, hogy a kis népek fiai is teremtő ré­szesel lehetnek az egész em­beriség kultúrájának, eredmé­nyesen emelhetik fel szavu­kat a népek közötti barátság elmélyítéséért, a fasizmus, az elnyomás ellen. Bartók művészete a magyar né­pi, nemzeti kultúrából nőtt és virágzott ki, művészete mégis az egész egyetemes zenekultú­rát termékenyítette meg. Ezután Király József egyete­mi adjunktus, a Bartók-emlék­bizottság titkára ismertette Bartók zeneművészetének je­lentőségét, a művelt világ elő­készületeit a Bartók-évforduló megünneplésére, majd ismer­tette a Csongrád megyei ün­nepségek tervezetét. Szeptem­ber 24-én a TTIT hódmezővá­sárhelyi klubjában Szabó And­rás zongoraművész. Bartók Béla volt tanítványa, tart elő­adást .Ilyennek ismertem Bar­tók Bélát" címmel. Szabó András előadása után legked­vesebb Bartók-műveit zongo­rázza el. Szeptember 26-án — az évforduló napján — a sze­gedi Nemzeti Színházban nagy­szabású Bartók-hangverseny lesz. !A' Szegedi Bartók Béla Filharmónlkus Társaság ezút­tal mutatkozik be. Ezen a na­pon nyílik meg a szegedi szín­ház előcsarnokában a TTIT ki­állítása „Bartók Béla Szege­den" címmel. Szeptember 30­án a TTIT szegedi klubjában „Bartók Béla szegedi hangver­senye" címmel hanglemez-es­tet rendeznek, amelyen Bartók Hódmezővásárhelyen a Cson­grád megyei kulturális hetek idején októberben rendeznek Bartók-hangversenyt a sze­gedi Bartók Filharmóniai Társasig zenekarának közre­működésével. A megye zenepedagógusai és kórusai a városokban és na­gyobb községekben rendeznek Bartók-hangversenyeket. 1956 februárjában, amikor az országos Bartók-kiállítás Sze­gedre jön, budapesti művészek közreműködésével lesz Bartók­hangverseny, s ebben az idő­ben mutatja majd be a szegedi Nemzeti Színház Bartók „A fából faragott királyfi" című balettjét is. A Bartók-emlékbizottság szeptember 13-án tartja legkö­zelebbi ülését. Szakérettségis Kollégium helyén nyílik meg az áj gimnázium Készülődés az új fanévre Szeged iskoláiban Szeptember elsején tehát jól felszerelt, tiszta tanter­mekben, szaktanárok vezeté­se mellett kezdődik meg az új iskolai év. Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya közlése sze­rint az eredeti tervtől elté­rően. az új általásos gimnázi­um a volt szakérettségis kol­légium helyén, Április 4 útja 1 szám alatt nyílik meg szep­tember elsején. A iskola eredeti elhelyezé­sének tervét azért változtat­ták meg, mert az egyetemi épület átalakítási munkái 160 ezer forint összeget igényel­tek volna, az pedig egy évi ideiglenes iskolaelhelyezésért nem lett volna kifizető. Ugyanakkor a munkálatok gyors elvégzését sem tudták biztosítani a vállalatok. Így az oktatási osztály ideiglenes rcv^joldásként a megüresedett szakérettségis kollégiumot veszi igénybe. Az új iskolába már folynak a beköltözési munkálatok is. Az eredeti beiskolázási terv­től mindössze csak annyi az eltérés, hogy az időközben pótfelvételre jelentkezett nagyszámú első osztályos ta­nuló miatt még egy új első , . osztályt nyitottak az új gim- j Bt*!1© P^Ü náziumban, s így a Radnóti' Már csak néhány nap s megnyílnak az iskolák ka­pui, megkezdődik az 1955— 56-os tanév. Az iskolákban nyáron sem szűnt meg az élet; készül­tek az új tanévre. Ez évben a városi tanács oktatási osz­tálya több mint másfél mil­lió forintot fordított az okta­tási intézmények tatarozásá­ra, felújítására. A berende­zések, szertárak bővítésére 360 ezer forintot költöttek el. A Mérey utcai leányiskola hét tantermét parkettázzák. Régi kívánsága teljesül ezzel a szülőknek, tanároknak, diá­koknak. Szeptember elsejére befejezik a munkát és a régi cementpadlós tantermek he­lyett gyönyörű tükörfényes parkettázott teremben ta­nulnak majd a diákok. De nemcsak a padló ra­gyog, hanem az osztályter­mek, folyosók, a szertárak, a tanári szobák falai is. Az is­kola szülői munkaközössége seját pénzén meszet, festé­ket vásárolt és közös mun­kával csinosították kj az is­kolát. A meszelési munkákban példát mutatott az iskola igazgatónője, dr. Jójárt Lászlóné, s a szülői munka­közösség tagjai; Sipka Pé­terné, Kószó Károlyné, Ba­radlai Mihályné, Fráter Gyuláné, Varga Mária nagy­mamája, Gyimoti Istvánné, iskola napközi otthonos lesz. Az 1955—56-os tanév szak­oktatási színvonalának javí­tása érdekében 67 tanárral nőtt a pedagógusok száma. 10 éves az első szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezmény Hazánk területének felsza­badítása után néhány hó­nappal, 1945. augusztus 27-én jött létre az első szovjet— magyar árucsereforgalmi megállapodás. Ebben az idő­ben az ország teljesen el volt vágva a külkereskedel­mi kapcsolatoktól. A Szov­jetunióval kötött megállapo­dás a felszabadított Magyar­országba vetett bizalom megnyilvánulása volt; ennek köszönhetjük azt is, hogy a szomszédos és a távolabb fekvő országok sorra felvet­ték a külkereskedelmi kap­csolatokat Magyarországgal. Az 1945. augusztus 27-én megkötött első szovjet—ma­gyar árucsereforgalmi egyez­mény képezte a kiindulópon­tot a Szovjetunió és Magyar* ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további fejlesz* téséhez, amelynek révén ' a Szovjetunió hatalmas segít* séget nyújtott a stabilizáció megteremtéséhez, a három* éves és az ötéves tervünk megvalósításához. Az elmúlt 10 év alatt kiil­kereskedelmünk új korszaka bontakozott ki. A szocialista külkereskedelem, a demok* ratikus országokkal való ba* ráti együttműködés, a keres* kedeimi kapcsolatok további szélesítése egyaránt szolgálja a szocializmus építését ha­zánkban és további győzel­mekhez vezet a békéért vott harcban. vi* Mezőgazdasági kiállítás Deszken fiúgimnázium III. osztályá­nak az új gimnáziumba való átadására nem kerül sor* A szegedi gimnáziumok igazgatóságai sorsolás útján döntöttek a II. osztályok át­adásáról. Ennek alapján az új gimnázium kötelékébe került a Tömörkény István Leány­gimnáziumból a II/c és d osz­tály (a tavalyi i/c és I/d), a Radnóti Miklós Gimnázium­ból pedig a II/b (a tavalyi 1/b); Döntött a bizottság az elsö­osztályosok hovatartozása ügyében is. Erről a tanulók augusztus 30-ig bezárólag postai értesítést kapnak. őszibarack kiállítás les* vasárnap Szegeden A Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya és a Szegedi Járási Tanács kezde­ményezésére vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel őszi­barack kiállítás nyílik Szege­den, az MSZT Horváth Mi­hály utcai székházában. Ezen a kiállításon a szegedkörnyé­ki termelőszövetkezetek és egyéni őszibarack-termelők legszebb terméseiket mutat­ják majd be. A legjobbakat díjazzák s eljuttatják Buda­pestre, a szeptember 3-án megnyíló Országos Mezőgaz­dasági Kiállításra is. A kiál­lítás megnyitása után a ki­állítás résztvevői és a láto­gatók részére őszibarack ter­melési ankétot tartanak. Elő­adó Claus József, a ZÖLDEX osztályvezetője lesz. Az an­kéton megtárgyalják majd a szegedvidéki őszibarack ter­meléssel kapcsolatos problé­mákat, feladatokat. A kiállítás iránt már eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Közel száz termelő je­lentkezett eddig, legszebb őszibarack termésével. A ki­állításon való részvételre még mindig lehet jelentkezni a városi és járási tanács mező­gazdasági osztályainál. Erdei Péterné és még sorol­hatnánk a neveket, akik szívvel-lélekkel dolgoztak azért, hogy szeptember else­jén tiszta, egészséges tanter­mekben kezdhessék meg gyermekeik a tanulást. Kiss Anna és Majoros Magdolna, az első osztályok vezetői a nyári szünet ideje alatt meglátogatták leendő tanítványaikat, beszéltek ve­lük és szüleikkel, bátorítot­ták és megszeretették velük az iskolát. Kovács István, a második osztály vezető tanítója nyári szünet alatt a beszélgetéshez szükséges szemléltető képe­ket készítette el. A szakta­nárok a szertárakat, a könyv­tárakat hozták rendbe. Streit­rnann Lászlóné biológus ta­nár két nagyobb kirándulás­ra vitte el az iskola tanulóit a szünet alatt. Augusztus 25-én Szeged valamennyi közép- és álta­lános iskolájában alakuló ér­tekezletet tartottak. Itt érté­kelték a nyári szünetben végzett munkát és az Okta­tásügyi Minisztérium tanév­nyitó rendeleteit ismertették, amely az 1955—56-os tanév­ben a pedagógusok oktató­nevelő munkáját irányítja. Szeptember elsején Újsze­geden a Bérkert-soron új ál­talános iskola nyílik. Az új tanévben minden iskolában lesz tanulószoba. A Dugonics utcai általános Augusztus 28-án Deszken a szomszédos községek: Kü­bekháza. Tiszasziget. Szőreg, Űjszentiván, Klárafalva, Fe­rencszállás és Kiszombor ter­melőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és a legjobb egyéni parasztok részvételé­vel mezőgazdasági kiállítást tartanak. A kiállítást augusztus 28­án délelőtt 9 órakor nyitják meg. A deszki délszláv kul* túregyüttes és a Deszki Gép­állomás zenekara ad szóra­koztató műsort. Délután sportműsor, majd jutalomki­osztás következik , Érdekességek a világ minden tájáról A napfénykohó A technika fejlődése ma nagy mértékben a hőálló anyagoktól függ. A gázsu­gárhajtóművekhez, gázturbi­nákhoz és az atommag ener­giájával dolgozó motorokhoz olyan anyagok kellenek, amelyek rendkívül szilárdak maradnak igen nagy hőmér­séklet esetén is. De a hő­álló anyagok tanulmányozá­sát megnehezíti az, hogy bár­milyen láng, villamos fv, vagy a magas hőmérsékletek bármilyen más forrása a hő­hatáson kívül erős vegyi ha­tást is gyakorol. Ez a hiba nincs meg a napfénykohó­ban, amely parabolatükörrel összegyűjti a napsugarakat egy gyújtópontban, s így 3500 foltos hőmérsékletet hoz létre. A san-diegoi gázsugárhaj­tóműgyárban (Egyesült Ál­lamok) több mint 3 méter átmérőjű tükörrel ellátott napfénykohót építettek. En­nek gyújtópontjában kedve­ző légköri viszonyok esetén 4700 folt meleg van. ami alig marad el a Nap felületének hőfoka alatt. Az így nyert hőmérsékleten az ismert hő­álló anyagok nagy része meg­olvad, A »vilIamvonat­Egy Diesel-motoros villa­mos mozdonyból és három utasszállító kocsiból álló francia szerelvény 40 kilo­méteres szakaszon 243 ki* lométeres óránkénti sebes­séggel száguldott. Ez nem­csak az utasszállító vonatok rekordja, hanem egyszer­smind a síneken elért gyor­sasági világrekord is. A régi rekordot egy kéttengelyes, légcsavarral ellátott német motorosvonat állította fel 1932-ben, amelyet repülőgép­motorral láttak el és amely óránkint 230 kilométeres se­bességgel száguldott. Tizennégyen üdültek eddig az ország legkülönbözőbb üdülőiben a Szegedi Víz- és Csatornaművek dolgozói kö­zül. Köztük voltak olyanok is, mint özvegy Kézdi Mi­hályné, aki 63 éves és most az idén volt életében először üdülni — írja Siprikó Gyula, Egy könyvtári kiadvány margójára Nemrég jelent meg a Sze­gedi Egyetemi Könyvtár Kiad­ványa sorozatában Péter László: József Atíila Szegeden cimű dolgozata. E dolgozat so­rán vázlatosan foglalkozik Pé­ter László Szeged akkori gaz­dasági, politikai és kulturális életével a korabeli sajtó alap­ján. A húszas évek szegedi arculatát még nem rajzolta meg senki, s ebben a vonatko­zásban bizonyos mértékig hé­zagpótló jellege van Péter dol­gozatának. Kár, hogy Szeged társadalmi arculatának rajza felszínes és elnagyolt marad Péter László tollából, még ak­kor is, ha a szerző nem ezt tűzte ki főfeladatáui a dolgozat megírásakor. A korabeli sajtó­ból vett idézetek nem egy he­lyen szinte követelik a bővebb kommentárt, melyet Péter László — nem tudni miért — elhagyott, holott ez nagyon is hozzátartozik a témához, ha j József Attila szegedi tartózko-1 dását elemző dolgozatban pró-, báljuk összefoglalni. I Nem értünk egyet a dolgozat elején Péter László megfogal­mazásával, amely szerint: „Siegeíl, az ellenforradalom szülővárosa. Szégyene ez a vá­rosnak, menteni is lehet, (Ki­emelés tőlem. L. F.), hogy a puszta véletlen, a földrajzi­stratégiai okok, a városba gyűlt idegenek tették azzá, de két­ségtelen, hogy Szeged a 20-as évek elején a .szegedi gondo­lat' fészke, reprezentánsa." Azt hiszem, nem hat szőrszál­hasogatásként, ha szétszedjük az előbbi idézeteket. Először: Szegedet nem kell mentegetni, mert Szeged sosem volt az el­lenforradalom szülővárosa, leg­feljebb az ellenforradalom gyü­lekezőhelye az idegen, burzsoá hatalmak szuronyainak védel­me alatt; és ez lényeges kü­lönbség Péter megfogalmazásá­val szemben. Másodszor: az ellenforradalom nem földrajzi, hanem osztályíogalom. Az el­lenforradalmat nem egy város, hanem egy szét nem vert osz­tály szülte. Nem ártott volna, ha Péter László a 19-es Szege­det közelebbről megnézte vol­na, (a dolgozatból ez szembe-1 tűnőén hiányzik is, mert még! csak utalás sincs a hős kor­szakra). A város lakosainak semmi szégvelnivalójuk nincs, j legkevésbé a szegedi munkás­osztálynak, amely egy ember ként állt a Tanácsköztársaság mellé és vérével védte létét az ellenséges túlerővel szemben. Ennek bizonyítására hadd idéz­zünk Székely Lajos (A szegedi munkásság harca a Tanácsköz'­társaságért, Szikra 1954.) mü­véből egy igen jelentős tényt: „Az általános választójog alap­ján kiírt választásokon több mint 40.000 szegedi dolgozó tett hitet — nem a választási listáikon nagy számban sze­replő. magukat a proletárdikta­túra hívének hazudó árulók, hanem — a Tanácsköztársaság mellett... Bár Szegeden a közvetlen imperialista beavat­kozás miatt csaik igen rövid ideig állt fenn a proletár ha­talom, intézkedéseiből és ter­veiből látszik, hogy a tanács­kormány irányítását követte." „Szeged a 20-as évek elején a .szegedi gondolat' fészke, reprezentánsa" — írja Péter László. Kár, hogy elfelejtette hozzáfűzni, hogy kik reprezen­táltak vele. A munkáslakta pro­letárnegyedek nem, mert meg­kötötték kezüket, lábukat a megerősített csendőr- és rend­őr-alakulatokkal, s itt sötétlelt a hírhedt Csillag-börtön a leg­jobb hazafiakkal zsúfolva. Horthyék — az illegalitásba kényszerült Kommunista Párt ellensúlyozására — megpróbál­tak gyökeret ereszteni az el­mékbe és a szívekbe. „Ezért építették fel Szegeden a dol­gozó nép legsötétebb nyomorú­ságai nak évtizedeiben hihetet­len költséggel a fogadalmi tem­tila helyzete tűrhetetlenné vált a szegedi egyetemen, de Péter László ezt úgy magyarázza, hogy: „A fölfokoroli költői ön­érzet — a tehetség jogos öntu­data — nyilvánvalóan nem tür­plomot, ezért telepítették ide hette a vaskalapos, kispolgári az erdélyi egyetemet és tették csakhamar a románellenes so­viniszta uszítás fellegvárává, s a ,papok egyetemévé' — írja Székely Lajos fentebb idézett: művében. S itt érkeztünk el Péter László tanulmányában egy másik olyan ponthoz, amelynek hamisságával, íerde beállításával nem érthetünk egyet, de nem értene egyet Jó­zsef Attila sem. ha élne. maradiság nyíígjeit, a Horger Antalok, vershez nem értők botfülű kritikáit". Ez a kitétel nem más, mint kísérlet arra, hogy Péter László megváltoztassa a magyar köz­vélemény eddigi ismeretét a Horgcr-üggyel kapcsolatban. Magyarszakos tanárok, figye­lem! Az egész Horger-ügy csaj? felfújt eset. mert hiszen Hor­ger Antal Péter László szerint Péter László új dolgozaté- jJ6zsef Attila emlékezetes ver­ban bebizonyítja, hogy „Horger! sében nem a tartalmat, hanem Antal nem volt szélsőjobból-!a poétikát, magát a versíor­dali. sem fajvédő, sem ébredő: ™át kifogásolta, egyszóval Hor­konzervatív, vallási szempont-1 ger Antal a Tiszta szívvel című ból inkább közömbös, poziti-1 verset verstanilag tartotta el­vista tudós volt, aki német, ííélendönek és ezért tanácsolta alaposságával, (Kiemelés tő-!e;. József Attilát az egyetem­lem. L. F.) szorgalmával je- raL lentős műveket alkotott a ma-1 A kortársak emlékezete sze­gyar nyelvtudományban". Téte- rint Horger semmiképpen sem lezzük fel, hogy ez a jellemzés közelítette meg a Péter László Horgerra illik. A továbbiak so- által rajzolt joviális öregúr tí­rán Péter joviális, de hirtelen- pusát. Az elefántcsonitorony­haragú öregúrként mutatja be I ban székelő professzor nagyon Horger Anial professzort, aki is jól tudta, hogy a fennálló | különben csak azért volt hirte- rend, azaz osztálya érdekében ! lenharagú, mert a családi élet j száll szembe a fiata! költővel. | melege megsütötte a száját.j József Attila szavaival cáfoljuk1 Köztudomású, hogy József At-' meg azt a péteri-állítást, mely' szerint Horgernak csak vélet­lenül jutott eszébe József At­tila verse, akkor, amikor a köl­tőt a hétfő reggeli előadáson megpillantotta: „... Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, ma­gához hívatott,«s két tanú előtt — ma is tudom a nevüket, ők már tanárok — kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai ta­nár, mert .olyan emberre — úgymond — ki ilyen verseket ír' s ezzel elém tárta a Szeged című lap egyik példányát, ,ncm bízhatjuk a jövő generáció ne­velését'." (József Attila: Cur­riculum vitae.). Horger lépése tehát tudatos volt, ezt bizonyítja a két tanú meghívása és az előre kikészí­tett Szeged című lap nevezetes példánya js. ügy gondoljuk, nem ártana a Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványait (még kéziratban) alaposabban lektorálni, hogy az ilyen súlyos tévedések, félrema­gyarázások a tudományosko­dás mázával bevonva ne kerül­hessenek az olvasók elé. Lödi Ferenc, Szeged Megyei Jogú Városi Tanács népművelési állandó­bizottságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom