Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
DÉLM46YIR0RSZAG 4 Vasárnap. 1955. szept. 18. Megjegyzések az 1919-es szegedi ellenforradalom kérdéséhez A „Délmagyarorszáq" hasábjain éles vita alakult ki Péter László -József Attila Szegeden* .c. tanulmányának (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai 34. sz. Szeged, 1955.) több társadalomtörténeti és irodalomtörténeti vonatkozású megállapítása körül. A dolgozat igen sok, nagy szorgalommal összegyűjtött érdekes és értékes adatot szolgáltat József Attila szegedi éveihez. Ez a sok adat azonban tgazín harcossá és értékessé csak akkor válhatott volna, ha Péter László harcosan és pártosan dolgozta volna fel őket. A szerző azonban a történeti tényeket nem mindig vette figyelembe. nem a munkásosztály álláspontjáról, hanem apolitikusnn, helytelen módszerekkel közeledett az egyes kérdésekhez és így több jobboldali nézőpontra valló következtetést vont le. Ugyanezt tette a vita során a Péter László állításainak helyességét igazolni akaró Márta Mihály is. (Szeged és az ellenforradalom. Délmagyarország, 1955. aug. 31.) A vita középpontjában álló kérdést (Szeged és az 1919-es ellenforradalom viszonya.) a vitaindító Lödi Ferenc (Egy könyvtári kiadvány margójára. Délmagyarország, 1955. aug. 26.) a tényeknek megfelelően, pártosan, tehát helyesen világította meg. Minthogy azonban Márta Mihály és vele együtt többen -nem egészen értik* a probléma lényegét és a Péter Lászlóféle felfogásban tanítják az iskolában, bővebb tisztázása szükséges. A Horthy-korszak negyedszázadán keresztül a város burzsoáziája és a vezető politikusok voltak azok, akik azt hangoztatták, hogy Szeged az -ellenforradalom szülővárosa*. (Lásd Kelemen Béla, Bokor Pál visszaemlékezéseit, vagy Teleki Pál, Friedrich István stb. nyilatkozatait.) Megpróbáltak bebizonyítani, hogy a város társadalmi szerkezetéből, belső struktúrájából szükségszerűen -fakadt, fel ez a nemzeti erőforrás, amelyből a győzelmes nacionalista szellem végigáradt az országon* a Tanácsköztársaság leverése utón és az ellenforradalomnak ez a -felfakadása* másutt nem is történhetett volna meg. Erre a hazugságra alapítva követelte és kapta meg a város burzsoáziája a fasiszta rendszer különleges kegyelt. Másrészt ezzel igazolták a tőkés földesúri Magyarország urai azt a törekvésüket, hogy társadalmi és ideológiai bázist keresve Szegedet -keresztény-nemzeti centrummá* fejlesszék h -destruktív és forradalmi Budapest* ellensúlyozására. A tények — mint látni fogjuk — azt bizonyítják, hogy nem következett szükségszerűen Szeged társadalmi szerkezetéből a fehér terror ellenforradalmának, a keresztény kurzusnak az itteni kisarjadása (tehát Szeged nem lehetett ennek szülővárosa), hanem az ellenforradalom ideológusainak céltudatos hamisításai aggatták rá a Horthy-fasizmus negyedszázada idején -az ellenforradalom szülővárosa* elnevezést. 1919-ben Szegeden gyülekeztek össze az ellenforradalom fő képviselői, megalakították az ellenforradalmi -kormányt* és megkezdték az ún. -nemzeti hadsereg* toborzását. Mindez azonban nem -földrajzi tényezők következménye*, mint Péter László és Márta Mihály állítják. Nem helytálló az a véleményük, hogy -csak Aradon és Szegeden* szervezkedhettek sikerrel a nagybirtokosok és nagytőkések. Az ellenforradalmi szervezkedések sikert érhettek volna el pl. a Tanácsköztársaság területén is. ha az imperialista csapatok közvetlen támogatását élvezték volna. Ugyanis a munkásosztály és szövetségesei hősiesen védték saját hatalmukat az ellenforradalom orvtámadésaival szemben, ezért a nagybirtokosok és nagytö'kések csak külső erők t.ámo- • 'gatásától remélhették hatal- • muk visszaszerzését. A Szegedet megszállva tartó francia imperialisták aktív segítséget adtak a magyar el-! lenforradalomnak; öt napi fennállás utón felszámoltók! a szegedi proletárhatalmat és egyre kevésbé leplezett ellenforradalmi diktatúrát vezettek be. Ezzel lehetővé tették, hogy a Bécsben, Aradon, Temesvárott a Tanácsköztársaság hátbatámadásán mesterkedő hazaárulók, a szegedi kelemen bélák, back bernátok segítségével (akik Szegedhez hasonlóan bármely városban akadtak volna) a várost ellenforradalmi gócponttá, a Tanácsköztársaság f leverése után következő fe| hér terror kiindulópontjává ] tegyék. Péter László és Márj ta Mihály éppen a franciák jíilefír szerepét nem veszik figyelembe és a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szegedi kulákok, bankárok és gyárosok ellenforradalmi szerepének. Ezért képviselik azt a jobboldali nézetet, hogy az ellenforradalom szülővárosa Szeged. Ezért nem látják, hogy nemcsak Szegeden, hanem Magyarországon, vagy környékén bárhol bekövetkezett volna az ellenforradalom erőinek ugyanaz a csoportosulása és szervezkedése, ha ugyanazt az aktív támogatást kapja, mint amilyet Szeged kapott. Ezért van lényeges különbség — amit Márta Mihály szintén nem lát — a "szülőváros* és a "kiindulópont* kifejezések használata között; A francia megszállóknak a szegedi ellenforIrndalmi mozgalmak szervezésében játszott döntő szerepéből az is következik, hogy súlyos hiba fölvetni a város felelősségét e mozgalmakkal kapcsolatban. A szegedi proletárdiktatúra felszámolásáért, a Tanácsköztársaság leveréséért, a fehér terror rémuralmáért nem Szeged dolgozó népe, hanem az antant imperialisták, a hazaáruló magyar nagybirtokosok és nagytőkések, valamint az őket kiszolgáló jobboldali szociáldemokraták a felelősek. Az ő "szégyenük* az ellenforradalom, nem pedig Szeged városáé. Éppen ezért nincs is szükség semmiféle »mentegetésre*. Annál inkább nincs, mert Szeged dolgozó népe, elsősorban munkásosztálya a francia terrorista diktatúra és az ellenforradalom szegedi uralomrakerülésének napjaiban is az igaz hazafiság, a proletár hazaszeretet nagyszerű példáját adta, többek közt még 1919 juniusában is, nagy politikai sztrájkja idején, amikor az egyesűit külső és belső ellenség nyoI masztó erőfölényével szemben valósággal testével védte a Tanácsköztársaságot. Márta Mihály véleményével ellentétben sem Lödi Ferenc, sem » munkásosztály történetírói nem azért idézik fel a szegedi munkásság 1919-es nagyszerű harcait, hogy "mentegessék* a várost, hanem elsősorban azért, hogy a történeti tényeket feltárva a múlt dicső küzdelmeiből erőt merítsünk a jelen feladatainak megoldásához. A hűvös „objehtlvitás" látszata mögött meghúzódó jobboldali nézetek nemcsak Szeged és az ellenforradalom viszonyának elemzése során jutnak kifejezésre Péter László tanulmányában. hanem többek között a 20-as évek első felének szegedi társadalmi, politikai viszonyait bemutató részeknél is. (12—13, 17— 19. old.) Már Lődi Ferenc utalt rá, hogy a tanulmány Szeged politikai viszonyairól rajzolt képe "felszínes és elnagyolt*. Nacsády József cikke pedig (Adatok és következtetések. Délmagyarország, 1955. szept. 8.) megmutatta ennek elvi és módszertani gyökereit is. Péter László a József Attila szege[ di éveire jellemző társadalmi háttér bemutatása során úgyszólván csak az egykorú szegedi lapclc anyagára támaszkodik. Ez önmagában véve is hiba, mert a szerző eleve lemond róla, hogy másféle, főként levéltári források felhasználásával megmutassa a mélyebb összefüggéseket és közelebb jusson a valósághoz. A legfőbb fogyatékosság azonban — ami az elvi-politikai hibák sorozatának forrása — az, hogy Péter László az "objektivitás* jelszavával nem értékeli, vagy pedig az egykorú napilapok álláspontjának megfelelően értékeli az eseményeket. Ezért fest torz, megtévesztő képet a 20-as évek első felének szegedi viszonyairól. A jobboldali nézetek egyik fő megjelenési formája a dolgozatban az, hogy a szerző elkendőzi az osztályellentétéket, az osztályharcot és alapvető ellentétként az uralkodóosztályon belüli rétegharcot mutatja be. (12— 13. old.) Nem veszi észre, hogy a "liberálisok* és "fajvédők* vitái éppenúgy, mint a lapoknak a "borzalmas gyilkosságokról* szóló tudósításai a munkások, a kizsákmányoltak figyelmét akarták elterelni az alapvető ellentétről és a felszabadulásért vívott harcról. Péter László a rétegharcok bemutatása során gyökeréig hamis következtetésekre jut. A szegedi "liberális* polgárság, amely kapcsolatokat keresett a jobboldali szociáldemokratákkal és ennek jegyében néhány vezetője — köztük Wimmer Fülöp — egy alkalommal részt vett a helyi szociáldemokrata pártszervezet egyik vacsoráján. Péter László azt állítja, hogy a "liberális* polgárságnak ez a néhány vezetője ekkor " .;. kifejezte szolidaritását a munkássággal a kurzus elleni harcban* (12. old. Kiemelés tőlem. G. E.). így tehát a tanulmányban Wimmer Fülöp, a Kenderfonógyár hírhedt munkásnyúzó igazgatója, aki 1919ben nagy összegekkel támogatta az ellenforradalmi *kormányt* és segített Horthynali *hadsereget" toborozni, mint a Horthyfasizmus elleni harc szegcdi frontjának egyik vezetője jelenik meg! Valójában Wimmer és a "liberális* polgárság nem a kizsákmányolás rendjét biztosító Horthy-rendszer, hanem a forradalmi munkásság elleni eredményesebb harc érdekében paktáltak a jobboldali szociáldemokráciával. A genftry-származásn Kelemen Béla, a szegedi "kormány* volt "belügyminisztere* állástfoglalt az ellen, hogy az uralkodóosztály felhasználja a jobboldali szociáldemokratákat, mert ennek feltétele a munkásárulóknak tett engedmény volt. A földbirtokosok ekkor is a feudalizmusra jellemzően kizárólag közvetlen kényszer eszközeit alkalmazták legszívesebben a dolgozók ellen Az apró engedményeken alapuló "kifinomultabb* módszerekot, melyet a "liberális* polgárság a terrorral párhuzamosan kívánt felhasználni. elvetették. A dolgozók elnyomásának módszereit illetően tehát vita volt a szegedi uralkodóosztály két szárnya között. Péter László ezt az ellentétet, amely a sajtóban és a közgyűléseken is élesen megmutatkozott, a korszak alapvető ellentéteként kezeli. Az események csoportosításából az tűnik ki, mintha a liberális polgárság a munkásság oldalán küzdött volna a Kelemen Béla által megtestesített Horthyrendszer ellen. Pedig csak arról vitatkoztak, hogy melyik módszer jobb a munkásság elnyomására. Külön fejezetben (17—10. old.) foglalkozik a szerző a szegedi munkásmozgalom 1922—1925 közötti helyzetével. De idevágó anyaggyűjtés sének felületessége, az „objektivista" szemlélet, a források kritikátlan felhasználása, a marxizmus—leninizmus elméletének neim elég alapos ismerete miatt — éppenúgy, mint a politikai viszonyok megrajzolása terén nem tudott helyes áttekintést adni és durva politikai hibákat követett el. Ügy tűnik a tanulmányból, mintha Szegeden csak szociáldemokraták lettek volna a munkásmozgalomban. akiknek tevékenysége — az egyetlen Lájer De- I zső párttitkárét kivéve — elő- i re lendítette volna a mun- : kásság felszabadulásának j ügyét. Péter László egyetért azzal a pozitív értékeléssel, melyet az SZDP központjának küldött jelentés tartalmaz a sztrájkokat el-! • áruló, a burzsoáziához dör- ' göiődző, a munkásság moz- [ galmait kulturális kere-: tek be szorítani igyekvő i szegedi kerületi szoeiálde- ] raokrata szervezetek munkájáról. .4 kommunistákról — az egykorú napi sajtó hangján — mint összeesküvőkről emlékezik meg (17. old.) s csak egyetlen mondatban utal rá, hogy a szociáldemokrata munkások között legális lehetőségeket kihasználó kommunisták is voltak (19. old.). Csak egy fél mondatban tesz említést a munkásság sztrájkjairól. Ezzel elsikkasztja a szegedi munkásmozgalom ekkori történetének egyik fő vonását, azt. hogy a munkásság a 20-as évek elején a Tanácsköztársaság feledhetetlen emlékétől lelkesítve, az egyes kommunisták kezdeményezésére szívós harcokat vívott elsősorban az ellenforradalom gazdasági offenzívája ellen. (1919 őszén a Kenderfonógyár munkásai, 1920-ban a vas- és fémipari munkások, 1921-ben a női szabók, sütők, 1923-ban a Pick-gyár. a villamosvasút, a fa- és vasipar munkásai, a cipészek stb. sztrájkoltak.) A szegedi munkásmozgalom e korszakának legjelentősebb mozzanata az illegális szegedi kommunista pártszervezet létrehozásának kísérlete volt 1921—22-ben. A szegedi kommunisták kapcsolatot tartottak fenn az 1921-ben Andics Erzsébet, valamint az 1922-ben Gerő Ernő vezetése alatt álló budapesti szervekkel. A környékbeli, elsősorban a makói kommunistáknak iránymutatást adtak, velük az együttműködést megszervezték és igyekeztek a szúkkörú propaganda-munkáról a szélesebbkörú agitációra rátérni. Az 1921— 22-es szegedi szervezkedés azért volt nagyjelentőségű, mert megmutatta, hogy a legöntudatosabb szegedi munkások felismerték a helyi munkásmozgalom fő kérdését, a kommunista párt szervezete megteremtésének szükségességét és ezzel utat mutattak a felszabaduláshoz. (A 20-as évek szegedi munkásmozgalmát bővebben szemlélteti „A szegedi munkásság helyzete és mozgalmai a Horthy-korszakban" c. cikk. Délmagyarország, 1954. febr. 4. és febr. 7.) A kommunisták harcairól egy szót sem olvashatunk Péter László dolgozatában. A szerző a jobboldali szociáldemokraták tevékenységét idealizáló adatok bemutatása után leszögezi: „Ennyi mindössze, amit a szegedi munkásmozgalom ez idő táji kereteiről tudunk". (18. old.) Ezzel igyekszik menteni munkája e részének legdöntőbb, politikailag legkirívóbb hibáját, a kommunisták, a párt szerepének elhallgatását. Péter László jobboldali nézőpontja a tanulmány irodalomtörténeti vonatkozású részeiben is megmutatkozik. De ezeknek elemzése nem tartozott e vitacikk keretébe. Péter László alapvető, nézőpontbeli hibája folytán a társadalmi hátteret, a valóságos összefüggéseket eltorzítja és munkája nem felel meg a harcos, marxista tudomány követelményeinek. Gaál Endre SZEGEDI SÉTÁK „A normális ember testsúlya'* A szegedi tanácsháza előtt pirosra festett automata mérleg örvendezteti meg a járókelőket. Húsz fillérért bárki megállapíthatja, milyen a kondíciója kilókban kifejezve. A mérlegre táblázatot helyeztek, amelyről bárki leolvashatja, hogy testsúlya egészséges arányban áll-e magasságával. Erről a tábláról olvastam le nagy megdöbbenesemre, hogy nem vagyok normális. Az esetem különösen súlyos (legalább tíz kilóval súlyosabb a megengedettnél). Csupán az vígasztal, hogy e tekintetben embertársaim zömét ugyancsak kívül rekeszti a táblázat a normális emberek boldog, de nem nagyon népes táborán. Az említett zománctáblácska címe ugyanis: "A normális ember testsúlya.* Nyilvánvaló, hogy itt fatális tévedés történt. A tábla tervezői »az ember normális testsúlyára* gondoltak és csak felületességből cserélték fel a szavakat. Olyan így e táblázat, mint egy kaján fintor. Még mulatni is lehet rajta. A baj csupán az, hogy a mérleg a legprózalbb műszerek közé tartozik és ezért irónianélküli tárgyilagosságot kívánunk még a zománctáblácskája feliratától is. A mérleg egyébként büszkén viseli a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár nevét. Reméljük, hogy még nem gyártottak egész sorozatot a hibás feliratú táblázatból. — ly - s 1953 SZEPTEMBER 18, VASARNAP IDŐJÁRÁSJELENT ÉS Várható időjárás vasárnap estig: Kisebb felhőátvonulások, néhány helyen futó záporeső. Időnkint élénkebb északnyugati szél. Az éjszakai lehiilés erős marad. A nappali felmelegedés kssse fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 18—21 fok között. MOZI Szabadság: Vasárnap fél 4. háromnegyed 6 és 8; hétköznap háromnegyed fl és 8: Hirosima gyermekei. — Uj japán film. Hétfőtől: Papa, mama, ö meg én. — Francia film (szeptember 21-tg). Vörös Csillag: Vasárnap 'fél 4. háromnegyed ő é9 8; hétköznap háromnegyed 6 és 8: Hegyekből jöttek. — Színes szovjet film (szeptember 21-lg). Fáklva: Vasárnap fél 4. háromnegyed 8 és 8: hétköznap háromnegyed G és 8; ló idő esetén az esti előadás a Kert-moziban: Varázsdobez. — Angol film (ma utolfára), hétfőtől: Url muri. — Ma- i gyar film (szentember 21-lg). Ma délelőtt fél ll-kor matiné a Vörös Csillag-moziban: Grant ka-l pitány gyermekei. Későnjövők csak a hfradó utáni szünetben mehetnek be a nézőtérre. Postás Kultúrotthon: Fét 7 és fél !>: A fehérhajú lány. — Kínai film. HETI SZÍNHÁZI MŰSOR Nemzeti Színház 18-án délután 3: Vannak még kisértetek. Este fél 8: A szelistyei asszonyok. 19-én 6 és fél 9: Legszebb operettek. - Németh Marika, Ráthonvl Róbert, Gyenes Magda. Borvelő János és a Stúdió-zenekar felléptével. Vezényel í'erényi Sándor; konferál Gál György Sándor. 20-án: 7: A szelistyei asszonyok. 21 én 7: Vannak még kísértetek. 25 én 7: A szelistyei asszonyok. 23 án. 7: A szelistyei asszonyok. 24-én, 3r Bolond vasárnap. Este 7: Vannak még kísértetek. Kamaraszínház (Postás Kultúrotthon, Vásárhelyi . sugárút 21.) Szeptember 23-án, pénteken este fél 8: A néma levente. — Evad iivitú díszelőadás, további előadá sok: minden szerdán, pénteken és vasárnap este fél 8 kor, vasárnap délután 3 órakor is. MÚZEUM Fehértó élővilága (Kultúrpalota Roosewelt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai Ovegcsar nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés hétköznanonként 13-18 óráig. Olvasóterem és kutatószoba nyitva vasárnap kivételével 10—19 óráig Ifiúsági kölcsönző (Takaréktár u. 8.) kölcsönzési szolgálat 12—16 óráig. Járási: Sztálin krt, 54; Kölcsönzés azerda kivételével minden hétköznap délután 3-6 óráig, szombaton délelőtt 10—1 óráig, délután 2—6 óráig. Gorkij Könyvtár: Héttön. szerdán.. pénteken: 8-12-ig. 13-17-ig. kedden, csütörtökön: 10-12-lg és 13-19 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig van nyitva. Egyetemi Könyvtár: Olvasóterem: hétfőn 2 diáról háromnegyed 9-lg. keddtől szombatig: 10 órától háromnegyed 9-lg. vasárnap: 9 órától háromnegyed l-ig. Kölcsönzés: hétfőn 2 órától háromnegyed 8-ig. kedden 12 órától háromnegyed 6Ig, szerdán 10 órátót háromnegyed 4-lg. csütörtökön 12 órától háromnegyed 6-ig. pénteken 10 órától háromnegyed 4-ig szombaton ,10 órától '/< l-ig. Kutatószoba: délelőtt 10-től este 6-lg nyitva. Juhász Gyula Kultúrház Könyvtára: Nyitva hétfőn. szerdán, szombaton 14-19 óráig, kedden és pénteken 14—18 óráig. ALLATORVOSf INSPEKCIÖS SZOLGALAT Szeged város területére 1955. szeptember hó 17-töl 24dg este 18.00 h-töl reggel 06.00 h-ig (vasárnap nappal is) kizárólag első segély és nehéz ellés esetére inspekclós Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása Partizán u. 7; KAROLYI ÖDÖN tantTó temetése 19-én 15 órakor a Dugonics-temetőben. FELHÍVÁS A Szeged II. kerületi Tanács mezőgazdasági csoportja felhívja a kerületben lakó gazdatársak figyelmét, hogv ma. vasárnap délelőtt 10 órakor parasztgyűlés lesz a Sándor utcai MSZT helyiségében. ahol az aktuális mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos feladatokat beszélik meg. Felkérünk minden gazdatársunkat, hogv a gyűlésen pontosan Jelenjenek meg. Szeged II. kerületi Tanác9 végrehajtó bizottsága ÁRAMSZÜNET A Délmagvarországi Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy {. nó 18-án. vasárnap 6—14 óráig és 20-án. kedden 7—16 óráig a nagyfeszültségű hálózaton végzett munkák miatt Szőregen, Ojszentivánon. Tiszaszigeten és Kübekházán szünetel az áramszolgáltatás, FIGYELEM! Kormányzatunk és pártunk módot adott, hogv megalakult a ..Szőregi Gyümölcsfa. Rózsaés Virágtermelők Szakcsoportla. Szőreg" —. melynek hivatása Csongrád megye gyfimölcsfaoltvánvának ellátása; Eaért felhívtuk Csongrád megye minden dolgozóját, hogy gyümölcsfa szükségletük megrendelését f. hó 26-ig a fenti ctmre küldje be mert a megve szükségletein kívüli termek-ínyeinket más megyében fopluk elhelyezni. Szőregi Gyümölcsfa. Rózsaés Vlrágterinelök Szakcsoportja, Szőreg Az Eaveiem segítsége a szegedi Felszabadulás TSZ-nek A szegedi Tudományegyetem kommunistáinak kezdeményezésére az egyetem tanárai, kutatói és műszaki dolgozói néhány hete patronáló csoportot alakítottak, amely a helyi Felszabadulás Termelőszövetkezetet pártfogolja. Az Orvostudományi Egyetem még az aratás-cséolés megkezdése előtt elsősegélynyújtó tanfolyamokat rendezett a tsz-tagok részére. Az egyetem tehergépkocsijai a termény betakarításánál segédkeztek. Mintegy 2500 keresztet a cséplőgépekhez, 150 mázsa búzát pedig a begyűjtőhelyre szállítottak. Több professzor is felkereste a szövetkezetet. Kanyó Béla, a Közegészségtani Intézet vezetője, a lakások és a munkahelyek elhelyezését nézte meg. Jöbbj között javasolta, hogy a kovácsműhelyben új ablakokat vágjanak, mert ott nem megfelelő a szellőztetés. A jogi kar tanárai jogi tanácsokkal segítették a szövetkezetet. A jövő évi nagyobb termés elérésére a mezőgazdasággal foglalkozó kutatók adtak tanácsokat. Az egyetem laboratóriumaiban megvizsgálták a tsz földjének összetételét, kötöttségét, s ennek alapján javasolják, hogy hol, milyen és mennyi trágyával növeljék a talaj táperejét. A termelőszövetkezetet segítő bizottság a hosszú télj esték eltöltésére előadássorozat rendezését tervezi. A mezőgazdasági tárgyú előadásokon kívül történelmi, egészségügyi előadásokat is tartanak. i
