Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-16 / 244. szám
OELMQGYRRORSZIG DELMFLGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 18. IfORGER ANTAL ARCKÉPÉHEZ Hozzászólás az irodalomtörténeti vitához p ÉTER LÁSZLÓ József Attiláról szóló tanulmányában (Irodalomtörténet 1955. áprilisi szám, illetve különnyomatban a Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai 34. sz.) megkísérli, hogy Horger Antal, szegedi egyetemi tanár, magyar nyelvész portréját, bár szűkszavúan, de megrajzolja. (Irodalomtörténet 1955:158, KNy. 46.). Nem ez — Horger portréjának a megrajzolása — Péter László célja, hanem az esemény megvilágítása: milyen érzelmek és megfontolások játszottak közre Horger támadásában József Attila ellen. s hogyan reagált a költő erre a hadüzenetre. Szerinte ,.az átlagosnál nagyobb — költői — önérzete berzenkedett benne. Emberi méltóságában és költői öntudatában milyen sértve maradt még Szegeden — írja Péter László (Irodalomtörténet 1955: 159 ). — A felfokozott költői önérzet — a tehetség jogos, öntudatos — nyilvánvalóan nem tűrhette a vaskalapos, kispolgári maradiság nyűgjeit, a Horger Antalok, vershez nem értők botfülű kritikáit. Világnézeti, politikai szempontból is változatlanul a rendszerrel való szembeszegülés szimbólumát kell látnunk a versben és a Horger-ügy tanulságaiban. | J GY VÉLEM, Péter László helyesen a világnézeti összeütközésre, az ügy magvára tereli a figyelmet. Nem Horger Antal és József Attila ütközött itt csupán öszsze. hanem a burzsoázia és a proletárlátus, a jobboldali svábból lett ultra hangoskodó magyar szűk látóköre és a proletárfiú büszke öntudata. Péter László helyesen pillantja meg és exponálja az összeütközés világnézeti lényegét. Annál csodálatosabb, hogy Horgerről rajzolt képében számos valótlan vonást találunk, melyek némelyike a megtörtént események hiányos ismeretéből magyarázható. Ezért keletkezhetett e portré körül jogos. kívánatos vita. lődi Ferenc (Délmagyarország, 1955 aug. 26.) tiltakozik az ellen, hogy Horgert „joviális, de hirtelenharagú öregúrként" mutassa be Péter László. Lődi szavai szerint „Horger semmiképp sem közelítette meg a Péter László által rajzolt jóvális öreRúr típusát. Az elefántcsonttoronyban székelő professzor nagyon is jól tudta, hogy a fennálló rend érdekében száll szembe a fiatal költővel." Lödi a József Attila-1 Curricolum vi tae — szavaival bizonyítja, hogy a jövő generáció nevelését nem óhajtotta Horger egy ilyen öntudatosan verselő proletárfiúra bízni. Nacsády József (Délmngyarország, 1055. szept. 8., 4. old.) helyesen utal arra, hogy Péter László következtetése szerint József Attilának nem kellett volna úgy szívére vennie Horger fenyegetődzését, mivel Erdődi Józsefet — azaz e sorok íróját — hasonlókkal fenyegette, ám mégsem sikerült az egyetemről eltávolítania. A Péter-féle Horger-képből az következnék, hogy a költőnek meg kellett volna várnia, míg Horger lehiggad, miatta nyugodtan járhatott volna tóvá b az egyetemre, sőt — ki tudja —. nem lett volna-e tanársegéd belőle, mint Erdődiből. akivel hasonló okokból kapott össze Horger s aki később mégis tanársegédként dolgozott a Magyar Nyelvészeti Intézetben. Rögtön ki kell Jelentenem, hogy a Horger-portré nem elég éles, s a velem kapcsolatos adatok pontatlanok. A KI HORGER ANTAL EGYETEMI TANÁR politikai arculatát világosan akarja látni, annak nem a nyelvész-Horgerból kell kiindulnia. Valaki lehet szorgalmasan cédulázó tudós és maradi ember. Horger ez volt. Sohasem felejtem el az első éves magyar szakosok részére tartott első szemináriumi óráját. Behozott egy 16-rét papiroslapocskákkal telített dobozt, letette az asztalra. mondván: „Ez az én eszem, ha elveszteném, semmivé lennék". A dobozban lévő céduláikon egy-egy nyelvészeti jelenség bibliográfiája volt feljegyezve. Horger nyelvészeti munkái precízek, de alkotó fantázia nélkül írottak, összefoglaló írásai (A nyelvtudományi alapelvei. A magyar igeragozás története) jól használható, világos írások, sőt helye6 volna, ha a Magyar Tudományos Akadémia Horger kéziratban hátramaradt hangtörténetét kiadná (a szakemberek számára), hiszen nekünk a hazai polgári nyelvtudomány eredményeit fel kell használnunk. Ámde más Horger emberi és politikai képe. Péter Lászlónak vissza kellett volna nyúlnia 1919-be, akkor meglátta volna, hogy nem hálószobatitkokból feleséggel való veszekedésből magyarázható a horgeri politikai alkat. Ekkor Horger az Erzsébet-nőiskolában tanított. Egyik kgrtársa. Berzeviczy Gizella igazgatónő 1919. augusztus 6-án tanári konferencián elő akarta terjeszteni a napirendet. Ámde az intézet egyik tanára. Horger Antal közbevágott. A hitelesség kedvéért szóljon helyettünk Berzeviczy Gizella visszaemlékezése(Márianosztra. Szépirodalmi Kiadó, 1953. 33. lap): „Fölényes mosoly, határozott, elhárító kézmozdulat elutasít: Horger Antal tanár úr napirend előtt kér szót. — A vörös farsang végétért!.^ — kezdi szónoki pátosszal, holott egy papílapra sandítgatva olvassa a szónoklatot. Komikusan hatott rám. Nem figyeltem a dörgedelmes beszéd szövegét, hanem arra gondoltam, hogy otthon biztosan gondosan megfogalmazta, átolvasta, kijavította, mint a diák a feladatát, aztán mikor rákerült a sor, mégsem bízott emlékezetében. hanem 6zóról szóra leolvasta az irományt. Pótolhatatlan veszteségnek érezte volna, ha a kieirkalmazott körmondatokból akárcsak egy cikornya is elsikkadna. Ha lélegzetnyi szünetet tart, zajoa helyeslés kíséri szavalt. Horger Antal tanár úr kiélvezi diadalát. Zöldes, fanyar arcát jupiteri redőkbe vonja és kimondja a határozati javaslatot, amely utolsó ítéletként dübörög a tanári szobán át. — Mindezekért pedig úgy nemzeti, mint tudományos és erkölcsi szempontból egyaránt, az intézet élére állított, reánk oktrojált vezetőt azonnal el kell távolítani! Kész! A tanár önelégülten körülnéz, mint egy győztes hadvezér. — Ügy van! úgy van! — zúg körülötte a helyeslés." „intelmeit", marad a szegedi bölcsészeti karon, bízik professzori védőiben (Dézsi Lajosban, Mészöly Gedeonban ós másokban). Lehet, hogy ezek kiálltak volna érte, hiszen a burzsoázia nem képezett mindenben egységfrontot, voltak liberális elemei a szegedi egyetem bölcsészeti karán is. Ügy vélem, hogy József Attilának Horgerrel történt összeütközését az enyimével összehasonlítani nem lehet. 1Q'-H) BAN A PÁRIZSI „Le MONDE"BAN cikket olvastam a szovjet nyelvészetről. (Ez a „Le Monde" nem a mai, azonos című jobboldali napilap volt, hanem egy baloldali hetilap, Henri Barbusse, Miguel Unanumo és Károlyi Mihály szerkesztették.) A cikket, mitsem gondolva, megmutattam Horger Antalnak. Elkérte az újságot. Másnap Horger hivatott professzori szobájába. Lobogtatta az újságot, verte vele az asztalt. lehordott kommunistának, vörösnek és hazaárulónak (tanúk nélkül). Nem rettentem meg, visszafeleltem neki és ,.szabad egyetemi polgár"-nak érezve magam, kikértem magamnak a hazaáruló jelzőt mondván, aki baloldali, az nem hazaáruló. hanem a szegénység segítője. Parázs és hangos vita keletkezett, repültek a replikák A zajra összegyúlt az ajtó előtt a reggeli Horger ónára várakozó hallgatóság. Nem ijedtem meg Horger fenyegetésétől. Egyrészt nem voltam hallgatója, önkéntesen, érdeklődésből jártam Horger és Mészöly nyelvészeti óráira. Másrészt bíztam jólképzett voltomban, — ekkor már külföldön — az Indogermanische Forschungen című folyóiratban, — megjelent első nyelvészeti cikkem, minden kollokviumom jeles és kitűnő volt. Természetesen volt ifjúi hév is abban, hogy nem hátráltam, nem alázatoskodtam és nem menekültem. Bíztam magamban. Ekkor már mögöttem volt a Sorbonne egy éve, Bécsben is elkeveredtem, dolgozgattam a Staatsbibliothek-ban, tudtam, meg bírok élni külföldön is. fiókomban nyelvészeti cikkeim kéziratai hevertek, azt hiszem, volt már, mi megjelent a Népünk és Nyelvünkben, Illetve a Magyar Nyelvőrben. Magam mögött tudtam néhány professzoromat is, elsősorban Mészöly Gedeont és Zolnai Bélát, úgy véltem, nem engednek bántani. Horger nem indíttatott ellenem fegyelmi eljárást. Másképp állt bosszút. A kari ülés egy-két nap múlva tárgyalta a szokásas ösztöndíjügyeket. Nevemnél Horger közbeszólt: vörös, nem kell neki ösztöndíjat adni. Nem is kaptam (öt évi egyetemi tanulmányom során nem kaptam egy pengő ösztöndíjat sem, pedig nemcsak jeles előmenetelő voltam, hanem olyan, akinek nagy jövőt jósoltak helyi és külföldi nyelvészeink). Ezt ideiktatom a mai fiatalság okulására. IVEM LETTEM ÉN Horger tanársegéde, nemő tett engem azzá. Itt rejtőzik Péter László megbocsátható módon hiányos adatismerete. A fenti eset 1930-ban történt. 1935-ben állástalan tanárként ődöngtem a bölcsészeti kar folyosóján. Arra jött Mészöly Gedeon professzorv kedvesen megszólított: mi bajod van? — kérdezte. Sóhajtásként szakadt ki belőlem: szeretnék az egyetemen dolgozni, mégha ingyen is. Azt felelte, misem könnyebb. Felterjesztett díjtalan gyakornoknak: megválasztottak, majd 2 évre rá fizetéstelen tanársegéd lettem. Azt is Ideiktatom, hogy öt év alatt egyetlen krajcárt sem kaptam az egyetemtől. Oktatni nem engedtek, imitt-amott tarthattam egy-egy szemináriumi órát. Mivel Mészöly Gedeon nyelvészeti intézete nem volt önálló, hanem egybetartozott Horgeréval, ezáltal lettem automatikusan az ő tanársegédje is. Való igaz, hogy 1935-re elpárolgott 1930-as haragja már és a politikai helyzet is átalakult, Horger is öregedett. Biztos vagyok abban, hogy élt benne valamely lelkiismeretfurdalás József Attilával szemben elkövetett tette miatt, bár nem vallotta meg. 1939ben meg kellett válnom az egyetemtől a jobboldali megkülönböztető törvények miatt: ezzel félbe is szakadt Horgerrel minden kapcsolatom. Ám professzorommal, Mészöllyel mind a mai napig megmaradt, mert felfogása mindenkor tisztelte a haladni akarókat. Ezért tisztelem. becsülöm őt én, s mások is. Tévedett Péter László, mivel az eseményeket az emberek emlékezete őrizte csak meg. Nem szabatos Nacsády József megállapítása sem, mert Mészölyön és rajtam kívül senki sem tudhatta, milyen módon kerültem a Magyar és Uralaltáji Nyelvészeti Intézetbe. ^NNYI BIZONYOS, ha Horger Antal politikai állásfoglalása idők folyamán enyhült is, jobboldali volt s maradt. József Attilában azt az embert próbálta szétzúzni, aki szembe fordult a konszolidálásban lévő Horthy-rendszerrel, amely a Horger Antalok társadalmi és gazdasági jólétét biztosította. Ez osztályharc volt. Erdődi József a nyelvészeti tudományok kandidátusa. 1965. Október 16. Vasárnap. IDŐJÁRÁSI EL ENTES Várhaló időjárás vasárnap estig: I növekvő felhőzet, holnap elsősorban északon, lőbb helyen eső. Helyenkint még reggeli köd, megélénkülő déli-délnyugati, később nyugatiészaknyugati szél. Az éjszakai lehűlés északkeleten gyengül, a nap. pali felmelegedés alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: északon 12— 15, délen 16-18 fok kőzött. A fűtés alapjául szolgáld várható közípbőmérséklet 10 (ok lelett. MOZI Szabadság: 4. 6 és 8, hétköznap 6 és 8 Különös ismertetőjel. — Dj magyar lilm. (október 19-tg.) V5r6s Csillag: fél 4, léi 6 és fél 8. hétköznap fél « és fél 8: Különös ismertetőjel. - ÜJ magyar film. (október 19-lg). Fáklya: fél 4, háromnegyed 6 és 8, hétköznap háromnegyed 6 és 8: Kis és nagy boldogság. — Német film (ma utol|ára), hétlölől Kávéház a főúton. — Csehszlovák lilm (október 19-lg); Ma délelőtt Tét tl-kor matiné a Fáklya-moziban: A falusi orvos. A Vörös Csillag filmszínházban (él ll-kor Hangverseny Kievben. Későnjüvők csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a nézőtérre, NEMZETI SZÍNHÁZ Ma délután 3: A szellstyel aszszonyok — Szelvénybérlet. Este (él 8 Warrenné mestersége — Bérletszünet. Hétfőn fél 6 és léi 9: Humor a napirenden. _ Vidám kabarémüsor budapesti művészek felléptével. 18-án, 7: Warrenné mestersége — Csokonai bérlet. 19-én, 7: Warrenné mestersége — Petőfi hérlet. 20-án. 7: Warrenné mestersége — Déryné bérlet. 21-én. 7 Warrenné mestersége — Jászai bérlet. 22-én, 7: Hotfmann mesél — Somlay bérlet — Bemutató előadás. KAMARASZINHAZ (Postás Kultúrotthon. Vásárhelyi sugárút 21.1 Vasárnap fél 4 és fél 8, szerdán pénteken fél 8: A Néma Levente. JUHASZ GYULA KULTÜROTTItON A kultúrotthon és a Somogyi Könyvtár közös rendezésében vasárnap mesedélelőtt (10 óra). Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. Mesélő: Barltz Károlyné. MOZEUM Fehértó élővilága, Móra Ferenc emlékkiállítás, Szeged környéki viselet száz éve, (Kultúrpalota, Roosewelt tér): Bolgár grafikai kiállítás (Múzeumi Képtár, Horváth M. u. Üvegcsarnolt) hétfő kivételével. mindennap délelőtt 10 órát 51 délután 18 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés hétköznaponként 13-18 óráig. Olvasóterem és kutatószoba nyitva vasárnap kivételével 10-19 óráig. Hiúsági kölcsönzö (Takaréktár u. 8.1 kölcsönzési szolgálat 13-10 óráig; Egyetemi Könyvtár: Olvasóterem: hétfőn 2 órától háromnegyed 9-ig. keddtől szombatig: 10 órától háromnegved 9-lg. vasárnap: 9 órától háromnegyed 1-lg. Kölcsönzés: hétfőn 2 óráfól háromnegyed 8-ig. keddtől péntekig 12 órától háromnegyed 6-ig. szombaton 10 órától háromnegyed 1-lg. Kutatószoba: délelőtt lö-tai este 6-lg nvilva. Járási: Sztálin krt. 54. Kölcsön zés szerda kivételével minden hétköznap délután 3—6 óráig, szom. baton délelőtt 10-1 óráig, délután ' 2—6 óráig. Az JP ZEK A SOROK TANŰJ-i SlTJÁK, hogy Horger Antalnak volt már József Attiláéhoz hasonló esete, azaz nem alkalmilag üldözte a baloldal iakat, nem felfortyanásból, családi tragédiából következő embergyűlöletből, hanem tudatosan és sorozatosan. Horger Anlal felfogását tükrözi Berzeviczy Gizella felszólalásába tűzött szava („Az a helyzet, hogy a proletárdiktatúra egyelőre megbukott ... mondta Berzeviczy I — Mindörökre! — harsan közbe Horger" [i. m. 35. 1.]) is bizonyítja Horger tudatos és állíiataíoe jobboldali voltát. Természetesen az 1919 után következő időszakban Horger Antal valamelyest megszelídült. Az 1926. év már nem a kegyetlen, a különítményes korszak volt, hanem a „gumitalpas" elnyomás ideje, József Attila sem volt a kommunista Berzeviczy Gizella, hanem egy bontakozófélben lévő. a baloldal felöl támadó egyr/iiség. Horger láthatta benne a veszélyt, tarthatta osztálya aggodalmaitól fűtötten és általánosítva kommunistának, de József Attilában, világnézete csak kialakulóban volt. Nem tudjuk, mi történt volna József Attilával, ha ipapír elszakadna! semmibe sem veszi Horger Sikerül-el orvos és a befeg Indus népmese Egyszer egy ember elment tott a beteg kétségbeesve —, az orvoshoz; úgy fájt a hasa, ne tessék tréfálni velem, nehogy a földön fetrengett kíp- kem a hasam fáj, ordítanom jában; jajgatott, ájuldozott, kell a kíntól, maga meg a gyógyszerért könyörgött. Az orvos megkérdezte beteg kísérőit: — Mit evett ez az ember? Azok így feleltek: — Friss, forró kenyeret. Az orvos parancsot adott szolgáinak: — Adjatok valamit, ami a látást erősíti; azt cseppentem a beteg szemébe. — Jaj, doktor úr! — kiálszemem akarja gyógyítani! a Mi köze egymáshoz a szemcsöppeknek, meg a hasfájásnak? Az orvos így felelt: — A látásod kell rendbehoznom, hogy észrevedd, mi a fehér, mi a fekete és ne falj többé forró kenyeret. Ezért gyógyítom inkább a szemed, mint a hasad. Ügyes lég y. Vegyetek elő egy Üzfílléres és egy 1 forintos péndarabot. A tízfilléres kerülete mellett végighúzva a ceruzát, rajzoljatok kört egy papírlapra. Vágjátok ki az így keletkezett kört. Azután a tíz íélléres nagyságú lyukon próbáljátok átbújtatni a forintost, anélkül, hogy a Sikerül, de csak úgy, ha a papírt összehajtjátok és egy egyenes réssé nyújtjátok meg. Az így keletkezett rés szélesebb, mint a forintos átmérője és könnyen átcsúszik azon. Ha másoknak is bemutatjátok ezt, előzőleg fogadást is köthettek, biztosan megnyeritek! 7ámened $ie$edet 7 Tudod-e . . , ... hogy a Széchenyi-tér ötvenezer négyzetméter területű? ... hogy Kossuth Lajos szegedi szobrát — amely az első nagyobbszabásü Kossuth emlékmű volt az országban — Róna József szobrászművész alkotta? ... hogy a Beloiannisz téren álló nyolcszögletű csonkatorony. — Demeter toronynak Is nevezik, a XIII. századból való és ez Szeged legrégibb műemléke? ... hogy a Sztálin-sétány végén áll az országban legelőször emelt köztéri Lenin —Sztálin emlékmű? TREFAS KERDES Hány magyar szó végződik ezzel a szóiaggal: szág? •(uasoum qqqi 'SgZSJQ Sg SpZSdi WiJjlÁ Gorkij Könyvtár: nyitvatartási idő délután 4-töJ 7-ig, szombaton délután 2-től 4-ig. Juhász Gyula Kultúrház Könyvtára: Nyitva héttőn, szerdán; szombaton 14-19 óráig, kedden és pénteken 14-16 óráig. ÁLLATORVOSI INSPEKC1ÓS SZOLGALAT 1955. október 22-ig eate 18.00 htól reggel 00.00 h-ig (vasárnap iKinnal is) kizárólag elsősegély és nehéz ellés esetére inspekdós dr. Gergely József állam' állatorvos, Lakása: Arany János u. 6. A RADlO MŰSORA: Október 17. Hétfő. Kossuth-rádió 4.30 Falunaptir. 4.35 Reggeli zóne. 5 Falurádió. 6 Hírek. 7 Szabad Nép vezércikke, hfrek. 7.15 Hangttniezek. 8.10 Zenekari hangverseny. 9.20 Gyormekrádió. 9.40 Gyermekzene. 10 Hfrek, lapszemle. 10.10 Orgonaszó lók. 10.30 Óvodások műsora. H Opera részletek. 11.30 Vacsora. Kodolányi János elbeszélése, 12 Hírek. 12.10 Klasszikus francia operettekből. 13 Szovjet dalok. 14.15 ütlörő-hlrodó. 14.40 Könnyű zene, 15 Hírek. 15.10 Zenés kalendárium, 10 Hiúsági fejtőrfl. 16.25 Középiskolások zenei műsora. 16.40 Ének; 17 Hirek. 17.10 Válasz hallagtótnknak. 17.30 Egy falu — egy nóta. 16 A szolnoki csomóponton . i: Egy nap története, 18.20 Kodály kórusok. 18.40 Az Ifjúság hullámhoszszan. 19 Műsorismertetés. 19.02 Vlgjáték: Figaró házassága. 20 F.stl Híradó. 20.20 Vígjáték folytatása, 21.23 Tánczene. 22 Hfrek. 22.15 Tfz perc külpolitika. 22.25 Hangversenyközvetítés a Berlin! Operából. 23.35 Ének. 24 Hírek, 0.10 Burka Sándor tárogetózik; Petőfi-rádid 7 Azonos a Koesuth-ridló műsorával. 11.30 Műsorzárás. 14 Operarészlelek. 15 Szórakoztató zene. 16 Filmzene. 16.30 Népi muzsika. 16.50 Kórusok. 17.20 Mesélő muzsika. 17.40 A DISZ PetűII Iskolák évnyitójára. 17.60 Vonósnégyes. 18.20 Szlovák bányászok az 1848—49-es szabadságharcban. Előadás. 18.40 Hanglemezek. 19 Moszkva! Rádió összeállítása. 10.30 Tengerihántás. Irodalmi riport. 19.55 Tánczene. 20.20 Sporthíradó. 30.40 Ének. 21 Népzene. 21.40 Mihal Benluc költészete. Ismerteti Domokos Sámuel, 22 Hanglemezek: Október 18. kedd. Kossuth-ridtő 430 Falunaptár. 4.35 Reggeli zene. 5 Falurádió. 0 Hírek. 7 Szabad Nép vezércikke, hírek. 8.10 Nóták, 9 Indulók. 9.15 Dttörö-hiredó. 9.40 Gyermekzene. 10 Hírek, lapszemle. 10.10 JutnlommOser. 11 Leányok, asszonyok ; . i 11.15 Zenekar. 11.30 Fúvós-kamaraegyüttes. 11.49 Versek. 12.10 Dalok. 13 Hangszerszólók. 13.30 Opereitrészietek. 14.15 Hangverseny gyermekeknek. 15 Hirek. 15.10 Zenekari muzsika. 16 A nincekulcsocska. Rádiójáték. 16.40 Német és olasz madrigálok. 17 Ilinek. 17.10 Válasz hallgatóinknak. 17.30 Szív küldi. 18 Mielőtt a lakó beköltözik . . . Riportműsor. 18.20 Magyar népdalok. 18.55 Pillantás a nagyvilágba. 19 Műsorismertetés: 19.02 A Jóka ördöge. Arany János elbeszélő költeménye. 19.42 Énekkari hangverseny. 20 Esti híradó; 20.20 Bartók zongommüveiből; 30.60 A kakas, avngv: Mikvllos álm«. Lukinnosz Bzntirája. 21,2! Tánczene. 22 Hii-ek. 22.15 Nép' muzsika; 23 Előadóművészeink hangversenye; 21 Hírek. 0.10 Szeremlel népdalok: Petőfi-rádió 7 Azonos n Kossuth-rádió mílso. rával. 11.80 Műsorzárás. 14 Népek zenéje. 15 Szórakoztató zene. 16 Külföldi és magyar néni zenekarok hangversenye. 17.02 Ének. 17.30 ÜJ vízierőművek a Szovjetunió térképén; Előadás. 17.45 Tánczene, 18.30 Moszkvai Rádió összeállítása: 10 Opera: Turandot. 21.10 Pjatnyickij-együttes műsorából. 21.35 Könynvű zene. 82 Zenekari hangverseny: Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, Ismerősöknek, jóbarátoknak, az asztalos szakosztálynak, kik felejthetetlen férjem temetésén megjelenésükkel és vtrágadománvukkal fájdalmamat envltltent igyekeztek, ezúton mondok köszönetet. özv. Rdzsa Nándorné Köszönetnyilvánítás Az MDP Városi Bizottsága. * városi tanács, a Cipészinarl KTSZ: dolgozóinak, az ének- és zenei;;;r tagjainak, valamint a rokonoknak, hozzátartozóknak és Isme-Ősöknek, akik férjem Cseh Imre temetésén megjelentek és fájdalmamat részvétükkel enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok köszönetet. özv. Cseh Imréné FELHÍVÁS Felhívom a termelök figyelmét; hogy „ téli araszolók elleni védekezéshez a hernyőenyv gyűrűt a fák törzsére egy méter magasan f. hó 16-ig rakták fel. ÜJszegedl részen a hernyóenv felrakása kötelező. a munkák elvégzését ellenőriztetem és a mulasztók ellen az eljárást megindítom. Vb. elnök — A MAV Igazgatóság épületében kedden délelőtt 9 órakor megbeszélést tartanak a kereskedelmi, forgalmi és vontatás-külszolgil II vezetők és élenjáró do!g z(>\. A megbeszélés célja ez ö szekapcsolt mozcnlom továbbfejlesztése.
