Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
Világ groíefáríal eqyesü'ielelt? AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 25 SZÁM VÁSÁRNAP, 1955. JANUÁR 30. ARA: 50 FILLÉR MAI SZAMUNKBÓL: MOLOTOV SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER FOGADTA A MOSZKVAI ANGOL NAGYKÖVETET (4. oldal) NYÍLT LEVÉL DR. VITÉZ SHWOY KÁLMÁNHOZ, NAGYBANYAI VITÉZ HORTHY MIKLÓS EGYKORI ALTABORNAGYAHOZ (5. oldal) AJANDÉKMÜSOR (2. oldal) A gazdaságos termelés Szeged üzemeiben évekkel ' ezelőtt kezdett kiborúako/ni több szovjet mozgalom, s akkor már mutatkozott is gazdag eredménye. Ma már Jtem egy helyen találkozunk a szovjet mozgalmakkal, hiszen í>tok — éppen nagy hasznosságuk miatt — gyökerét" vertek níj/unk. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ahol merészen és bátran bevezetik — a helyi sajátosságok és viszonyok figyelembevételével — a szovjet tapasztalatokat, ott gazdaságosabb a terhelés. Egy-egy tapasztalat, módszer alkalmazásánál az emberek jobban elsajátítják a technikát. Éppen ebből az emberek helyfcsébb, jobb munkájából következik a termelés növekedése, fa. önköltség csökkentése és a minőség javítása. A. Szegedi MAV Igazgatóság területén az egyes mozgalmak, tapasztalatok nem papíron, hanem a gyakorlatban vannak meg. A mozdonyvezetők és fűtők a szovjet tapasztalatoknak a helyi viszonyokra való alkalmazásával segítik az eredmények elérését a felszabadulási munkaversenyben. Régebben a mozdonyokat 2—3 ézer kilométer út után "mosták". A mozdony "mosása" több napig is tartott. Most már nagy és hosszú út után "mossák" a mozdonyokat, a helyes tapasztalat felhasználása nyomán. Nincs szó persze a mozdonyok kizsarolásáról, "lefuttatásáról". A Szegedi Fűtőház dolgozói: Zolnai Balázs mozdonyvezető és Harkai József fűtő, Jóna Imre mozdonyvezető és Pesti Palócz Mihály fűtő már 11.880 kilométert tettek meg mozdonyaikkal »mosás« nélkül. Eredményeiket növelik így. A Textilművekben a Burevesztnyik mozgalom — az önköltség csökkentésének mozgalma, a Szegedi Kendorfonógyárban a Kovaljov mozgalom — a helyes és bevált munkamódszer átadásának mozgalma, — jelentősen segítette az elmúlt hónapokban is a termelést. Most pedig a felszabadulási munkaversenyben .Jarui hozzá új eredmények eléréséhez. A szovjet tapasztalatok és módszerek alkalmazásának kétségtelenül szép eredményei mutatkoznak. Mégis az a helyzet Szegeden, hogy jónéhány üzemben legfeljebb csak papíron van meg egy-egy mozgalom, a gyakorlatban kevéebbé. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy minden mozgalmat mindenütt alkalmazni kell. De igenis azt a mozgalmt, tapasztalatot alkalmazni kell, amelyik az üzem munkájának, termeléséneik megfelel. Persze van olyan mozgalom, amelyet általában mindenütt lehet alkalmazni. Ilyen például a Vorosin, a tisztasági mozgalom, a Burevesztnyik, az önköltségi mozgalom, a Kovaljov, a munkamódszer átadási mozgalom is. Egyik-másik üzemben a mozgalmaikkal kapcsolatban azt felelik; könnyebb arról beszélni, mint megvalósítani. Nos, ez igaz. D? ezeken a helyeken elfelejtik, hogy sokat beszélnek az önköltség csökkentésről, a termelékenység növeléséről, de még sem használják ki a lehetőségeket. A Burevesztnyik-mozgalom például éppen az önköltséget segít csökkenteni, a Kovaljov-mozgalom pedig a munkamódszer átadás rendszeresítésével, állandó alkalmazásával abban segít, hogy több legyen a termelés, kevesebb az önköltség, jobb a minőség. „ A felszabadulási verseny sikeréért is fontos erősítenünk a helyes és jó mozgalmakat, tapasztalatokat. Az adott helyzet dönti el természetesen egy-egy üzemben, hogy imilyen mozgalom kialakítása a legfontosabb. Kialakult nem egy magyar mozgalom is; köztük a Gazda-mozgalom az anyagtekarékosságért, a Loy-mozgalom: a termelj ma többet, mitít tegnap cél megvalósításáért. Töltsük meg tartalommal valamennyi mozgalmat. Váljék előrelendítőjévé — az adott helyzetnek megfelelő mozgalom — a termelés növelésének, az önköltség csökkentésének, a minőség javításának. Az üzemek vezetőinek fontos törődni a különböző mozgal•makkal, tapasztalatokkal, amelyek, ha helyesen alkalmazzák őket, a jobb élet, a gazdaságos termelés útját egyengetik. A munkások és munkásnők szívesen részt vesznek a helyes tapasztalatok megvalósításéban, végrehajtják azokat, hiszen alkalmazásuk mindannyiunk érdekében való! MezőcrctTidasági könyvvásárt rendeznek a vidéki földművesszöveikezeii bolíok Február elsejétől 28-ig a földművesszövetkezeti boltok mezőgazdasági szakkönyVvésárt rendeznek. A könyvvásárokon a gabonafélék, kapás- és ipari növények termesztésével, zöldség- és gyümölcsfakertéEgymillfónyolcszázezer szőlőkaró a termelési szakcsoportoknak Ma az ország területén 86 szőlőtermelő szakcsoport működik. Ezek az elmúlt évben szép termelési eredményeket értek el. Jövedelmük fokozására az ősszel nagy területeket forgattak meg és tettek alkalmassá újabb szőlők telepítésére. A földművelésügyi minisztérium ez év első negyedében egymilliónyolcszózezer szőlőkaró biztosításával siet az egyéni szőlőtermelők segítségére. A szőlőkarók elosztásáról a helyi földművesszövetkezetek gondoskodnak. Orosznyelvű tanfolyamok előadásai a rádióban A Magyar—Szovjet Társaság haladók részére rendezett orosznyeivíi tanfolyamának előadásai szombat helyett a jövő héttől kezdve minden szerdán délután 17.28-17.40-ig lesznek a Petőfi-rádióban. Az előodásokon klubszerű beszélgetés forhájában ismerkednek meg a hallgatók egy-egy témakör legfontosabb Izavaival é9 kifejezésmódjaival. A leszélgetés részben orosz, részben magyar nyelven folyik, magyarnyelvű magyarázatokkal kiegészítve. Jövő szerdán nyelvtan, irodalmi és zenei fejtörő lesz, március 4-i pályázati határidővel. A február 9-i előadáson a „Fiúk" című orosz népmesét dolgozzák fel. 16-án pedig a gépek szerepe a kolhozok életében lesz az előadás tárét a. A Központi Statisztikai Hivatal [elentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesíteséril A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954ben a következő adatok jellemzik: IPAR A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101,4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: az 1954. évi termelési terv teljesítése százalékban Kohó és gépipari minisztérium 100.3 Szénbányászati minisztérium 97,5 Vegyipari és energiaügyi minisztérium 99,6 Könnyűipari minisztérium 101.9 Élelmiszeripari minisztérium 103,8 Építésügyi minisztérium iparvállalatai 93,2 Közlekedés- és postaügyi minisztérium iparvállalatai 97.9 Országos erdészeti főigazgató- / ság iparvállalatai 97.9 A helyiipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113,2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3,1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27,4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30,2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3,1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9,5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12,2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött; az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954-ben 4,7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikk termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékában szettel, szőlészettel, továbbá az állattenyésztés minden ágával foglalkozó szakkönyvek kaphatók majd. A földművesszövetkezeti boltok felkészülve várják a különböző mezőgazdasági problémák iránt érdeklődőket. Szén 193,4 Kőolaj 143.9 Martinacél 95,9 Hengereltacél 97.0 Gőzmozdony 1145 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 2500 Traktoreke 171,0 Nitrongénmfitrágya 109.6 Foszforműtrágya 103,0 Cement 89 3 Égetett tégla 83.8 Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 110.1 Pamutszövet 108.4 Gyapjúszövet 134.0 Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 Férfiöltöny 142.4 Sör 118,0 Szalámik 107,0 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116,0 Szappan 120.3 Édesipari készítmények 139 8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99 ezer tonna kőolajat, 9700 boronát, 1100 fogatos vetőgépet, 172 ezer négyzetméter húzottüveget, hétmillió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48 ezer női kabátot, 120 ezer pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a szénbányászati minisztérium 650 ezer tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165 ezer tonna martinacéllal, az építésügyi minisztérium 206 ezer tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari minisztérium 12 millió pár pamutharisnyával, 622 ezer munkaruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fésűsgyapjúszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz, stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954-ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30 —35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gyórtményfajta előállításét kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfiharisnyáé és fehérneműanyagoké, újfajta konzerveké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a Szolnoki Szalmacellulózegyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a Debreceni Tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Turkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán, stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel látták el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezették be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékosságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 száralékkai alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a szénbányászati minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel_ és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamosenergia, a martinacélöntés, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox-félcipö, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A „Csepel" tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a J szulfitcellulóze, a finomított étolaj, [ a színszappan önköltsége csökkent. BERUHÁZÁSOKÉPÍTKEZÉSEK Az 1954. évi tervnek r»egfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumen: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette; ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99,3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek 14-szeresét), 116 ezer tonna meszet (az előző évinek több, mint hétszeresét), 87 ezer tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. évben összesen közel 30 ezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszerannyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. MEZŐGAZDASÁG A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség. lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerekkel, mezőgazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben négyszázmillió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. Kukorica, burgonya, és cukorrépa holdankinti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban; a rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére (Folytatás a második oldalon
