Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-19 / 194. szám
ttétfő. 1931. augusztus 19. .5 Üvegesek — az üwg. mellett Ünneplő jubilánsok kőzött A rózsaszínű levelezőlapra fon este 8 órára, a Takarék gépelt meghívót a tanácsnál túr utcai Halászcsárda különnyomta kezembe Huszti elv- termében, társ, a szövetkezet elnöke. S Rövid ünnepi megemléke az ugyancsak rózsaszín han- 2és során idézték itt fel a sigulatban zajló ünnepségen kerekben gazdag öt esztendő pedig erősen lelkemre kotot- közös küzdelmeit és dícséreték, hogy aztán — úgymond tes eredményeit. Meghányaz alkalomhoz illő megemlé- ták-vetették az őt esztendő kezést írjak ám, mert különben kitagadnak a „hét Pisták" szövetségéből. Kocintgatás közben tudtam meg ugyanis, hogy a és az ellenforradalom viharában megizmosodott szövetkezet számos gondját, baját. Ezek közül kezdettől fogva ma is a legfőbb az égető Szegedi Üveges KTSZ tttla- anyaghiány. Ne engedje hát donképpen a „Pisták szövetkezete", mert hogy a törzstagok közül legtöbben áz István nevet kapták a keresztvíz alatt. Hatan vannak öszszesen, és hetediknek —> hogy a teljes „gonosz-létszám" meglegyen — engem fogadtak maguk közé. mint meghívott vendéget (színlapokon lásd: m. v. rövidítéssel). Na már most, arra való tekintettel, hogy az alkotmány ünnepe a történelmi hagyományokhoz híven — első István királyunk emlékére — a magyaroknál névnapot is jelent minden Pista számára, egyúttal miért ne emeltük volna poharunkat tni is a magunk egészségére? Annál ls Inkább, mert szívesen csatlakoztak hozzánk a „másnevűek" is — mint például a szövetkezet egyetlen Jánosa, akarom mondani, János bácsija (tekintve, hogy már a 65. életévét tapossa, hogy jó órában mondjam, erőben, egészségben) —, szövetkezetük fennállásának ötödik évfordulóját jöttek össze megünnepelni, szombael a füle mögött a FCfSZÜV az itt elhangzott, neki címzett parancsolatot: „Anyagot, anyagot és anyagot!" — Szóbakerült a beszélgetés során a szövetkezet .,fiatalítása" is. Hatvan felé, hazafelé — tartja a közmondás. A szövetkezeti üvegesek között pedig számosan már a hatvanon is túl járnak. Gondoskodni kelt tehát a jó szakember utánpótlásról. Ennek megfelelően ma öt ipari tanulót és három átkévzőst oktatnak mesteri szakismeretre az őszülő „hatvanasok". Ilyen gondolatok foglalkoztatták az ötéves fennállását ünneplő Üveges KTSZ díszközgyűlését, majd a jubileumi vacsorán és utána a késő esti órákig jó hangulatban és jó reménységgel koccintgattak a további öt esztendő sikereire, erőt, egészséget kívánva egymásnak a jövő feladatok nagy munkájához, szövetkezetük felvirágzásához. Hasonló jó kívánsággal üdvözli Őket Krónikás Pista m.v. Szeged biztonsága érdekében sürgősen növelni kell a tiszai szivattyúházak kapacitását! ifEgy óriási mosdótál" és annak hátrányai A köztudatban von már, hogv a Stéged alatt olykor békésen folydogáló Tisza egy-egy árvizes esztendőben — ha a gátak fel nem fogják — halálos veszedelmet zúdíthat a városra. Azt azonban leginkább csak szakemberek tudják, hogy Szegedet *hátulról" is ugyanilyen Itnmoly támadás érheti — mégpedig a belvizek, a csapadékvizek miatt. Ha valakinek módja van megtekinteni a városi tanács építésügyi osztályán, az Alföld Szeged környéki szakaszáról készült, hagyléptékíl domborzati térképet, meglepő felfedezésre juthat A terep a Duna—Tisza közének vízvonalától a Tisza mélyvonaláig állandóan és erősen lejt. A Tisza baloldalán is, búr kisebb mértékben, hasonlóan a folyó felé lejt a felszín. Egy kissé köznapi, de nagyon szemléletes képet használva az. a "kistáj*, (hogy ezt a földrajzi fngnlmat használjuk), amelyben Szcgrd elhelyezkedik óriási mosdóiéira hasonlít. Honnan származik Szeged „második veszedelme"? E mosdótál peremét a Kelebla—Kiskunhalas—Maisa—Csongrád— Szentes—Makó körív képezi nagyjából. A halasi dombok tengerfeletti magassága 150 méter köriil van, viszont a szegedi tanácsháza küszöbének tengerszintfeletti magassága 81 méter. A talaj a kiskunhalasi domboktól Szegedig 50—60 kilométeren át kilométerenként körülbelül 1 métert "esik*. A pérem Bugac—Szeged közötti részen kilométerenként körülbelül 0,5 métert, Tiszántúlon ennél kevesebbet ugyan, de határozottan az óriási mosdótál feneke — Szeged, Üjszeged felé lejt E mosdótálhelyzetből származik azután Szeged "második veszedelme*. Ha olyan időjárás járja, hogy télutón a föld felszíne erősen megfagy, arra később 40—50 centis hóréteg gyfll össze, egy hirtelen olvadáskor a csapadék mind a mosdótál közepe felé rohan. E mosdótál, Szeged szűkebb vízrajzi kistájának területe 1500 négyzetkilométer (Szeged területe 110 négyzetkilométer), s erről a területről olykor tilbbóilllíó köbméter víz zúdul a mosdótól fenekére — Szegedre és környékére. Két-háromszáz évvel ezelőtt e víz a különböző ét-medreken, laposokon át a Tiszába folyhatott. 1879 után elkészült Szeged "második védővonala« a körtöltés, s az ezt a lefolyást most már lehetetlenné teszi. A város külső települései: Petőfiteleptől Haltyasig; a városkörnyéki szántóföldek, tanyák, sőt községek egész sorozata — Dorozsmától Dóéig — víz «lá kerülhet, s millfó és millió forint értékű felszerelés, termelés pusztulhat el. Hogy mikor következik be (gy olvnn idöjárásperiédus, amikor ilyen bcK-ízveszedelem állhat elő, azt kiszámítani a mostani meteorológiai ismerete" ink birtokában, hosszú időre, évtizedekre szóló távprognózis formájában sem lehet. Példa azonban már volt rá az elmúlt évtizedekben. A nagy árvíz után, 1881 ben volt olyan esztendő, amikor egyré zt a Tisza, másrészt pedig a hathetes esőzés okozta belvíztenger hullámai ostromolták a várost. Nagyon kedvezőtlen volt az időjárás 1940—41—42-ben is. Ekkor Szeged környékének jórcsze víz alá került. Az egyes településeken — mint Petőfitelep — száz és száz ház dőlt össze, s a várös a további károktól csak úgy menekiiHielelt meg, hogy a vizet — mint egy természetes tárolóba — a Fehértóba, illetve többezer holdnyi me- történt zőgazdasági művelés alátt álló földekre, főleg kisemberek tUlojdonáhan levő szántókra, tanyákra vezették, milliós károkat okozva a vetésben. (E három belvizes év Szeged környéki káraira részadat nincs. A szakemberek százezer vágta házára becsülik azt a veszteséget, terméskiesést, amit a belvizek okoztak. állami, szövetkezeti és egyéni tulaidon kellő védettsége biztosítva legyen. A Javaslat már elkészült A jelenlegi helyzet előállósáért elsősorban a múlt rendszer a felelős. Bár hosszú évtizedek álltak rendelkezésére, megnvugtató belvízrendezési helyzet kialakítására Szegeden és környékén — nem intézkedett. Csatornahálózat kellő hatásfokú átemelőteler-ek megteremtése helyett veszély esetén egyszerűen a „szomszéd". a főleg bérleményeken dolgozó kisemberek földiére tereitette a vizet. A felszabadulás óta már intézkedés (lúdvári szivattyú stb.). Ez azonbin nem elég. Még a jelenlegi gazdasági nehézségeink közölt is feltétlenül biztosítani kell erre pénzügyi, felszerelést lehetőséget. Az alsóbbfokú vízügvi szervek. a tanács megoldást tartalmazó elgondolását az Országos Vízügyi Igazgatóság a közelmúltban megértéssel fogadta. A Tisza Szeged alatti szakaszán: a Holt-Tiszánál: Újszegeden, a Marostönéi és még két-három helven létesíVASS LÁSZLÓ: HARCOS IDOK EMLEKEI Vis&zaetntíU&zhek a Hogjj S*&tiatista Toih-adahtniál Vass László elvtárs az egyetlen élő ember Szegeden, aki részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicsőséges harcaiban és a moszkvai Nagy Színházban néhány alkalommal hallgatta a világtörténelem legnagyobb géniuszának, Leninnek előadásait. Vass elvtárs Szegeden született, most 64 éves és a Szegedi Cipőnagykereskedelmi Vállalat dolgozója. Alábbi visszaemlékezéseit az Októberi Szocialista Forradalom közelgő 40 éves évfordulója alkalmából írta a Délmagyarország számára. 1914 augusztus ha^brbeXt nai szolgálatra a szegedi 46. gyalogezredhez és kéthavi kiképzés után egyenesen az orosz frontra vittek. Katonai szolgálatom a monarehista imperialista oldalon szerencsére nem tartott sbká. Már négy hét múlva betegen orosz hadifogságba estem. Előbb különféle orosz katonai kórházakban ápoltak Moszkva és Kijev városában. majd Szibériába kerültem, Novo Nikolajévszk városába. Nyolchónapi itttartózkodás Után ismét európai Oroszországba hoztak bennünket, és rövidesen Twer (most Kalinin) város Morozovszkája nevfi nagv szövőkombinátjában dolgoztam egészen 1917 tavaszáig, a Kerenszkij-korr.iányzat megalakulásáig. Akkor már éreztük mindnyájan, fogolytársaimmal együtt, a nagy változások előszelét, hiszen az országban mindenütt igen nagy volt az elégedetlenség a polgári bábkormány tevékenységével kapcsolatban, s n munkásság t.enin elvtársat követve, mindenütt megkezdte szervezkedését a szovjetek megalakítására. Velünk a gyárban igen rosszul bántak. A korábban élvezett kedvezményeket megvonták és közönséges rabokként bántak velünk: még a városba sem volt szabad kimennünk. Pedig éreztük, hogv egyre jobban erősödik az igazi forradalom szele és ebben j, feszültségben majdnem mindenki az elkövetkező történelmi események jegyében élt: örömünk, ahogy figyelemmel kísértük az eseményeket, napról napra növekedett, midőn a szovjetek erősödlek. Es nyugodtan elmondhatjuk azt is, hngv örömünk egyik oda. forrása volt a kívülről beszivárgó htrek áradata nz orosz, nép lelkes hangulatáról és eltökélt szándékáról hogy ebben a nagy felszabadító, világol átformáld harcban Lenin elvlárs mellé állhat. Természetesen most is akadtak kishitűek, akiknek soraiból a jóhilzemflcket és becsületeseket időben sikerült meggyőznünk. míg a férgesével, a javíthatatlanokkal nem törődtünk. Tudtuk azt, hogv elsöpri őket a történelem vihara. Bár nagyon elzárlak akkor bennünket a külvilágtól, a forradalom győzelmében vetett hitünk napról, napra erősödött. Ezért elhatároztam, hogy Moszkvába megyek és ez sikerüli is. Hosszú ideig egy nagy kaszárnyában, mint kapueligazltó dolgozlam. Itt érlelődött iX" hogv fegyverrel is támogassam a dicsőséges szocialista forradalmat. Ezért 1918 tavaszán, amikor már a bolsevik kormány kezében volt a hatalom, egy fogolytársammal együtt —, hogv- valóra váltsuk elhatározásunkat — felkerestük a Dresdenszállodában (itt volt a magvar kommunista csoport helyisége) Kun Béta és Szamuely Tibor elvtársakat és kértük őket, hogy osszannk be minket a megalakult vörös zászlóaljak egyikébe. Kun Béla elvtárs megkérdezte tőlünk, alaposan meggondöltuk-e ezt a lépésünket, inert aki egyszer elszánta magát a forradalom támogatására, az többé semmi körülmények között meg nem inoghat és meg nem alkudhat. Amikor határozott igennel feleltünk a kérdésére és szilárd ellökéllségünknek tanújelét adtuk, Sznmuely Tibor elvtárs engem összekötö-flitári küldetéssel bízott meg. Ebben a minőségben heteken át vittem az agitációs, mozgósító bolsevik sajtótermékeket a magyar hadifogoly táborokba. Különösen emlékezetes marnd számomra voronyezsi küldetésem. Ebben az időszakban a moszkvai Nagyszínházban sorozatosan tartott politikai, szervező és felvilágosító szemináriumi előadásain is részt vettem, amelyen néhány alkalommal I-enin elvtárs személyesen is megjelent és lelkesítő beszédeket intézett a hallgatósághoz. En akkor oroszul már elég jól tudtam, abban a nagy élményben volt tehát részem, hogv Lenin elvtársnak, az. emberiség történelmének egyik legkiemelkedőbb alakjának orosz, nyelven mondott beszédét is megérthettem. Rövid betek múltán felvetlek az. I. Nemzetközi ezredbe. Ekkor érkezett el annak az ideje, hogv fegyveresen is haiCo'ink nz ellenforradalmatok elten. 1918 júniusában 'tk: egyik döntő szakaszálian, hogy a forradalmi katonai bizottság parancsot adott a Vörös C.árdánnk a belvárosi Nvikitszkiknpuig való előretörésre. Ez az áttörés sikerült is, és ennek következtében a Vörös Gárda egységei egyesülhettek a jelzett kapunál. Az eszerek elkeseredett védekezése ellenére a telefonközpontot visszafoglaltuk. Később a Szpász.kij-kaszárnyából (ahol állomásoztunk) egyenesen az Urai-frontra kerültem. Itt pár hónapon ál fegyveres frontszolgáletot teljesítettem a Perm (most Molotov) várostól Jekaterinburg városáig terjedő frontszakaszon, Itt a Kolcsák vezénylete alatt álló ellenfurradaltni bandák ellen több ütközetben is rését vettem. Élénken emlékszem még arra a nehéz, időszakra, amikor egy kis faluba érkeztünk századunkkal. A fabt lakossága főleg kulákokból állott, s kérdésünkre, hogy voltak-e Itt ellentorradalmárok, tagadólag válaszollak. Fáradlak voltunk, s pihenni tértünk. Mindenesetre megtettük az, elővigyázatossági. biztonsági intézkedéseket. Erre azért volt nagy szükség, mert mint később kiderült, a kulák lakosság félrevezetett bennünket és kezére játszott az ollenforradaltni bandáknak. Csak éberségünknek köszönhettük, hogy nagyobb veszteség hélkül kitörhettünk az. ellenséges gyűrűből, elérve a legközelebbi lakott helységet. Útközben láttuk, milyen rémtetteket vittek végbe a Kolcsák-banditák. Nem ismertek kíméletet az elfogottakkal szemben. Szátnos bnlsevik ' harcost, miután levágták fülét, orrát és kiszúrták a szemét, az átmenti fákra akasztották fel. A mi századunk azutáh, amikor harcokban visszaverte az cllnnség kegyetlenkedő bandáit, az első faluba érve, jogos megtorlással élt mindazokkal szemben, akik félrevezetve bennünket, a fehérek kezére akartak játszani. Ezután századunkat Moszkvába vezényelték vissza, ahonnan rövid idő múlva a doni frontra vonultunk. Itt Balasov várostól az Urjopin nevű kozák településig terjedő szakaszon teljesítettünk különleges megbízatással fegyveres szolgálatot. Ebben az időben vettem hfrét a magyar proletárdiktatúra kikiáltásának. Erre a hírre többedmagammal Moszkvába utaztunk, hogy a haznküldetésilnket kérjük, mert itthon akartuk erősíteni a niunkashatalimat. Le is szereltek bennünket azzal a megbízatással, hogy hozzunk haza, akár kenyérbe sütve is, vörös csillagokat, az úgynevezett sapka-rózsákból. Ezt meg is tettük. Budapestre érkezésünk nyomban jelentkeztünk Kun Béla elvtársnál, aki ebben az időben a Hungáriaszállóban lakott. A jelentkezés után viszszakerültem szülővárosomba, Szegedre. Itt vettem részt a Tanácsköztársaság harcaiban ... Büszke öntudattal és boldogsággal idézem föl állandóan azokat az éveket, amelyeket a Vörös Gárdában, majd a nemzetközi ezredben a szépséges orosz földön tölthettem. Eletemnek ezek az évei adnak értelmet, hiszen nemcsak tanúja lehettem a történelem legnagyobb, felszabadító forradalma első napjainak, hanem azok közé tartozom, akik fegyverrel is harcoltak az új társadalmi és gazdasági rend megszilárdításának nem könnyű, de annál dicsőségesebb szakaszában* Miijen mély a „mosdótál"feneke? Hogy milyen alacsony Sze- tendő úi átemelőtelepekre. az ahhoz kancsolódó nvíltszelvényfl csatornahálózatra mintegy 20 millió forint állami beruházást iavasolt. A befektetett összeg meg is térül! Ez az összeg telies megolged fekvése, érdemes még néhány jellemző adattal érzékeltetni. Szolnok lakóterületének magassága a Tisza eddig tapasztalt árvízszintjénél mintegy fél méterrel alacsonyabb. Szegednél a Tisza vízállása 1879. március 5-én a 0 pont felett 8.06 méter. 1881. április 15-én pedig 8 46 dást nem biztosít, de elégséS> > Ilpe rí l r> n/> .1 ,-> i f'Alsls •frtlnrlrt-br-.l-*.*. méter volt. A Széchenyi tér egyik része viszont, ahol az Állami Áruház van) a Tisza vízállásának 0 pontjánál csak 7.5 méterrel magasabb. A Hunyadi tér helyzete még rosszabb: csak 5 méterrel magasabb. azaz a Tiszán Szegednél eddig tapasztalt egyik legmagasabb vízállásnál majd 3.5 méterrel alacsonyabb. Szegednek tehát nemcsak a Tisza felől, de a mögöttes ges a legégetőbb feladatokra, a kellő biztonság megteremtésére. Az új. vagv felerősített szivattyúházak azután alapul szolgálhatnak további. némileg belső erővel is megoldható részmegoldásokra. olyanokra, amelyek vagy eddig is égető kérdéseket rendeznek, vagvpedig további fejlődést mozdítanak elő. E lehetőségek tárgyalása nem fér e cikk keretébe. területei felől is állandóan vé- mee i—n n n. ..u, Ke)l említeni: dékeznle kell Egyik védőeszköze a körtöltés. Ez azonban csak a belterületet mentesíti.' A külső, de településileg, gazdaságilag is ugyancsak nagyon fontos részei pedig másAllami és helyi segítséggel megoldható például Móraváros telies víztelenítése; a város túlterhelt csatornahálózatát részben tehermentesíteni lehet: a város III. kerületéképp: az évente ismétlődő, kl- V^gv Öjszégeden™^ sebb és periodusosan vissza- _ a nr(lt csatornahálózat térő, nagyobb belvtzeinek, felhasználásával aszályos csapadékainak egy csatorna- idfibon a Tis7aból való víz_ rendszeren át történő állandó szivattyúzással — belterjes, levezetesevel illetve a víz- öntözéses mezőgazdasági kulf ,a, yal° átemeIe" túra alakulhat ki stb. sével kell védekeznie. Az országos Tervhivatal A jelenlegi belvízlevezető már a hároméves terv előesatornahálózatból fmelv iránvzatán dolgozik Szened részben a Vízügvi Igazgató- lakosságának elsőrendű érdeséé. részben a tanács ..érde- ke, hogy a vízrendezés megkéltségé") több szivattyú nyugtató megoldásának elemeli át a vizet, ha szüksé- kezdésére a minimális 18— ges. Ilven átemelő teieoek a 20 millfó forint hitel a hdlúdvári. algvöi. vesszősi stb. roméves tervbe „beépittesszivattvúházak. melvek gépei sék". Annál is inkább, mert összesen 12 köbméter vizet a szegedi vízrendezési helvemelhetnek át percenként, zet megoldása nemcsak lolnbz pedig a tapasztalatok pülésbiztonsági szempontból szerint kevés. indokolt, szükséges, hanem Szakemberek számításai — ahogv a mezőgazdasági iaZW ,leflalább, Száz száza- vízügvi stb. szakemberek eev oi SSJfe uLra6*? 1 } enL' leeutóbbi ankéton olmondotg% szivattyútelepek kapacitá- ták akár közvetve vaw sáf. vagv ilven kabacitást ie- közvetlenül az ilv célokra lentő újakat létesíteni, hogv befektetett összeg az áVnva Szeged településbiztonsága; a számára már belátható idóváros és körnvékén lévő szákon belül — meg is térül. minden élő és holt vagyort. Németh Laios — „Jeges", de gyors intézkedés — a kismamák érdekéhen mJeegíf?J lmunkban tol- örömmel tolmácsoljuk ezmacsoltuk a k sgyermekes úttal már az édesanyák köedesanyák kérését a Jéggyár- szünetét a gyors intózkedémTric mo- H? ,* vp7,etI,Sége sért a ^gyáriaknak. Legfelmáris intézkedett. Telefonon jebb annyit fűzünk hozzá, íí lZerkc?f"ségJ?- hoRy a felesleges bürokrácia edesanyak> elkerülése érdekében biztoakiknek körzeti orvos igazol- san elegendő lesz, ha a maja, hogy két éven aluli gyermekük van, munkanapokon délelőtt 6-tól 12 óráig, délután fél 2-től fél 4-ig, ünnepnapokon pedig — így augusz tus 20-én is — délelőtt 6 és 10 megkapják a szükséges háztartási jeget a Bocskai utcai Jéggyárban, mák a személyi igazolványukkal igazolják két éven aluli kisgyermeküket. A személyi igazolványban ugya. , , .., nis erre külön rovat van, ora kozott soronkfvul , anlúlf a amciynci; teljesen elegendőnek kell lennie az igazolás céljaira.
