Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

3 rtétfő. 1959. májú* X ~ Szirmai István elvtárs szegedi ünnepi beszéde (Folytatás az l-es oldalról) Pontban 10 órakor felcsen­dült a Himnusz, galambok Bzázai röppentek a magasba — kezdődött az ünnepi nagy­gyűlés. Az ünneplő dolgozó­kat Juhász József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöke köszöntötte. Megnyitó szavai után Szir­mai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, Sze­ged országgyűlési képvise­lője mondott ünnepi beszé­det. — A munkás nemzetközi­Bég harcos ünnepén — kezd­te beszédét — ma sok száz­millió ember gyülekezik szerte a világon, hogy meg­mutassa erejét, egységét és kifejezze elszántságát: foly­tatja a harcot az emberek boldogságáért, az emberi ha­ladásért, a békéért Kifejtette ezután, hogy május elseje a dolgozó, ter­melő, alkotó emberek nem­zetközi szolidaritásának ün­nepei A nemzetközi munkásszo­lidaritásnak ma már nem­csak jelszavai vannak. Vau ; anyagi bázisa is. 'A munkásosztály nemzetközi szolidaritása mögött ott van mindaz az anyagi erő, amely­lyel a szocialista tábor népei rendelkeznek. A szocializ­mus ma már nem elmélet, fcanem győzedelmes valóság. — Innen, Szegedről is kül­dünk forró, testvéri üdvöz­letet a Szovjetunió és a szocialista országok dolgozói­nak. Üzenjük nekik: mi is erősítjük függetlenségünk, békénk zálogát, a szocialista tábor megbonthatatlan egy­ségét — mondotta, majd rá­mutatott. hogy a szocialista táboron belül a munkás nem­zetköziség államközi szerző­désekben, kölcsönös testvéri segítségnyújtásban, tervsze­rű munkamegosztásban, egy­re szélesedő árucserében és nem utolsósorban a varsói katonai védelmi szerződés­ben jelentkezik. A továbbiakban a szocia­lista tábor népeinek építő­munkájáról, a haladás érde­kében végzett önzetlen te­vékenységükről, majd a mi szocializmust építő mun­kánkról szólott. •— A bizakodó, felszaba­dult hangulatnak — amely ma az ország egész ün­neplő népére jellemző — megvan a reális alapja. 'Az ország ügyei rendben vannak, a hatalom szilár­dan a dolgozó parasztsággal és értelmiséggel szövetséges munkásosztály kezében van, az ipari termelés növekszik, a dolgozó parasztság is je­lentős lépést tett előre a nagyüzemi gazdálkodás út­ján, telve a boltok szép áruval, a bankban is több mint hárommilliárd forint betétje van a népnek, van ennivalónk és innivalónk. Ezen a tizenötödik szabad májuson minden dolgozó ember ön­maga sorsán is mérheti, hogy mit jelent számára a munkáshatalom, mit adott a népnek, a dolgozó em­bernek a kommunisták politikája. A nemzetközi helyzet né­hány kérdése után Szirmai elvtárs igy folytatta; — Melyek a mi felada­taink? A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusra készül. A magyar munkás­osztály a pártkongresszus tiszteletére szocialista mun­kaversenyt kezdeményezett. Lendületes, lelkes munka fo­lyik a gyárakban, bányák­ban. A jelszó — amit a ma­gyar munkásosztály magáévá tett és amelyet a tapasztala­tok szerint követ a dolgozó emberek döntő többsége — így szól: építsük gyorsabban a szocializmust, szüntessük meg az elmaradást, amit az ellenforradalom okozott. Be­csületes, szép szándék ez, mögötte ott van a nép hite a pártban, a párt politiká­jában. Viszonzásul a nép bi­zalmáért a párt ígéri, soha többé nem feledkezik meg arról, hogy a szocializmus nemcsak magasabb termelékenysé­get, nemcsak több terme­lést, hanem az életszínvo­nal állandó emelkedését, jólétet, szebb, gazdagabb életet jelent. — Ezért a versenyfelhívás nemcsak azt tűzi ki célul, hogy érjük el a termelé­kenység és takarékosság 1960 végére tervezett nor­máit, hanem azt is, hogy érjük el az év végére az életszínvonal emelkedésében is azt a mértéket, amit 1960 végére terveztünk. A mun­kásosztály hozzáállása, a verseny eddigi eredmé­nyei mindenkit meggyőz­hettek arról, hogy a cél­kitűzések reálisak és a párt kongresszusáig az iparban nagyobb eredménye­ket érünk el a tervezettnél. — Dolgozó parasztságunk közel fele az elmúlt hóna­pokban szövetkezeti útra tért. A parasztságnak ez az elhatározása nagy öröm .. . A szövetkezetbe lépett pa­i asztok már szereztek ta­pasztalatokat. Ilyen tapasz­talat, hogy a munkásosz­tály, az állam nagy gond­dal segíti őket politikailag, anyagilag, gépekkel, taná­csokkal, szakemberekkel. — Az egyénileg dolgozó parasztsággal is jó a viszo­nyunk. Velük is tartjuk és ápoljuk a testvéri szövetsé­get. A munkásosztály az egyénileg dolgozó parasztsá­got is segíti, s úgy becsüli, mint szövetségesét. Ügy te­kint rá, mint a jövő szövet­kezeti parasztjaira és biza­lommal várja a még egyé­nileg gazdálkodó parasztok döntését, hogy mielőbb ha­tározzanak, válasszák végle­gesen a szocializmust. — Azt a lendületes építő­munkát — folytatta —, amely a gyárakban és föl­deken folyik, segíti értelmi­ségünk is. A magvar értel­miség döntő többsége egyet­ért a szocializmussal, he­lyesli pártunk épftőmunká­ját és tevékenyen részt vesz a maga alkotómunkájával a nép harcaiban. Elismerés és^ bizalom érte a magyar ér­telmiségnek a néptől, a párt­tól. — A cél, hogy a kong­resszusig az élet minden területén, a politikában, az iparban, a mezőgazda­ságban, a kultúrában ér­jünk el nagyobb eredmé­nyeket, hogy a kongresszus még szi­lárdabb alapra építhesse és magasabb szintre tervezhes­se a következő évek prog­ramját. — Elérjük ezt a célt. En­nek feltétele, hogy védjük és erősítsük né­pünk egységét, a kommunisták és pártonki­vüliek őszinte barátságát, a munkások, parasztok, értel­miségiek és minden dolgozó hazafias szövetségét. Mélyít­sük tovább életünk demok­ratizmusát, biztosítsuk az egymás iránti bizalom lég­körét, amely nélkül nincs alkotás, amely nélkül nincs a munkában öröm. A másik feltétel: ápoljuk barátságunkat a Szovjetunióval és a többi szocializmust építő testvéri néppel, vigyázzuk és erősítsük a szocialista tábor egységét. Folytassuk, a világ minden haladó erőivel összefogva, harcunkat a békéért. Őrköd­jünk éberen hazánk függet­lenségén, népünk szabadsá­gán. A harmadik feltétel: dolgozzunk egy kicsit mindannyian jobban, veze­tők és nem vezetők egy­aránt. Mutassanak példát fegye­lemben, törvénytiszteletben, munkában a kommunisták. És értsük mindannyian: min­den új szerszám, a termelé­kenység emelésének minden kis sikere, minden szem bú­za, amivel többet termelünk, minden forint, amit megta­karítunk a népet gazdagítja, a szocializmus építését gyor­sítja. Nem utolsósorban fel­tétele a fejlődésnek, hogy kövessük bizalommal a magyar munkásosztály és a magyar nép vezető ere­jét, a Magyar Szocialista Munkáspártot. A továbbiakban hatalmas taps közben adta át a párt Központi Bizottsá­gának forró üdvözletét a szegedi dolgozóknak. Nagy tapssal fogadott beszéde vé­gén Szeged forradalmi múltú dolgozó népét éltette. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be, majd az eső ellenére is megkezdődött a hangulatos szórakozás. A régi, harcos május elsejék tiszteletérc; Emléktáblát avattak i a Káday-tigetben I Mint ismeretes, az úttö- • rők forradalmi nyomolvasó ! mozgalma Szegeden is szép: eredményekkel dicsekedhet.£ Az ifjú kutatók sok írásos • és tárgyi emléket kutattak • fel a munkásmozgalom tör-: ténetéből. A Tisza-parti ál-£ talános iskola úttörői a • nyomolvasó munkájuk so- ! rán többek között feldolgoz- ! ták az újszegedi Kállay-liget i rövid történetét, melyet tér- £ képpel és korabeli fénykép- j pel fel is küldtek az or-: szagos úttörő-találkozóra. £ Elhatározták, hogy emlé- • ket állítanak a Kállay-liget- ! ben a munkásmozgalom ré- £ gi harcainak emlékére. Az • emléktábla az Újszegedi! Szövőgyár és a szülők se- £ gítségével május l-re el is £ készült, s a nagy ünnep • előtti napon helyezték el aj ligetben. A mintegy két- £ száz főnyi úttörő, a tanári ; testület és a környék lakos- • ságából összejött ünneplők: előtt Varga János munkás- £ mozgalmi veterán tartott • tájékoztatót a régi harcos • május elsejékről, amelyeket: a Horthy-terror ellenére is £ megtartottak a szegedi • munkások. A helybeli lakos- 5 ság nevében Csillag István £ mondott köszönetet az em- £ léktábla elhelyezéséért, s • ígéretet tett annak őrzésé- £ re. A kedves ünnepségen az £ úttörők szavalatokat, ének- • számokat adtak elő. S a Kállay-liget egyik £ öreg fűzfáján most már dí- £ szes tábla hirdeti, hogy • "Hálás szeretettel emlékez- £ nek a régi harcos május el- £ sejékre a Tisza-parti iskola • úttörői?. Rekordforgalom a taxiknál Május elsején a taxik húsvét hétfőjéhez hasonló nagy forgalmat bonyolítot­tak le. Az Autóközlekedési Vállalat 15 taxija állandóan úton volt A nap minden órájában 10—12 dolgozó várt kocsira. A május elsejei taxiutak főleg a Körösi Halászcsár­dához, Újszegedre vezettek. A vasutasok impozáns menetének részlete Fehér inges kiszisták nyitották meg a Főiskola nép felvonn lását A Tudományegyetem hosszú menetének élén neves pro­fesszorok haladtak. (Balról jobbra: Nyíri Antal rektor­helyettes, dr, Koch Sándor Kossuth-díjas, dr. Madácsy László docens, dr. Antalffy György rektor, dr. Kalmár László és dr. Greguss Pál Kossuth-díjasok) Májusi szórakozók között Évek óta igényt tartunk S ki tudja, hány más szóra- visszakanyarodtak lélekben $ rá, hogy május elsejét vidá- kozásra alkalmas helyen kö- szavakban is a poharakhoz, man töltsük el. Az idei is töttek ki az emberek? Délután 3 órakor a szak• jól kezdődött, de 10 óra után A vendéglőkben, vagy az szervezeti székház udvarán erősödött a szél, s alig ké- üzemi éttermekben terített már üresen bámult a bog­söbb már szemerkélt az eső. asztalok mellett a nagy ter- rács, az asztalon pedig egy A gyűlés után mégis ezrek mek is kicsinynek bizonyul- csomó üres üveg és pohár tódultak át a hídon, a part- tak az áradó jókedvnek és a szomorkodott. Kár, hogy a fürdő, a liget felé, dacolva a táncos lábaknak. A Szalá- zene késett. A Szalámigyar­széllel és esővel. migyárban jóval éjfél után ban viszont vidáman húz­A lacikonyhák előtt épp is sokáig rúgták a port. ták a talp alá valót. Itt meg úgy tolongott a virsli-, a sült kolbász-. és a sörked­velők hada, míg csak gyéren esett az eső, mint más nap­sütéses május elsejéken. Új­donság is akad- > a sátrakban, a Szegedi Kon­zervgyár múlt hét óta gyártott Almuská-ja. A leleménye­sebbjei a nagy­*rokizók? is akadtak, de a széles hentes­vállak elsöpör­ték a parkett­ról a dobálódzó­kat. A "könyv­társzobában es az étteremben pedig csak ad­dig szünetelt a nóta, míg po­hár tett laka­tot a szájra. Az eső még éjfél felé is szemerkélt, a felhős égen Hruscsov a nemzetközi Lenin-díjasok között A nemzetközi Lenin-díjakat odaítélő bizottság a -Népek közötti béke megszilárdításáért? elnevezésű nem­zetközi Lenin-díjjal Nyikita Hruscsovot, William Dubois amerikai tudóst, Ottó Buchwitz német munkásmozgalmi vezetőt, K. Varnalisz görög írót és Montague angol publicis­tát tüntette ls. gyűlés Után Vidám szórakozás a kender fonógyári sátorban Újszegeden már egy-két mindjárt az et- csillag hunyor­termeket rohamozták meg. Több helyen — mint a szak- gott. Hiába, az eső csak nem Sokan kint rekedtek a víz- szervezeti székházban, vagy akarta tudomásul venni, tükrös utcákon, ahol taxik más mulatóhelyeken — is- hogy május elseje van, az cikáztak, s tömegek álltak a merős arcokkal, munkari- emberek azonban ragaszkod­kapuk alatt, vagy siettek va- portjaink szereplőivel talál- tak az ünnephez, a vidám­lahová. Lehet, hogy »pend- hozhattunk, vidáman csen- sághoz. Az éttermek bábeli liztek? egyik szórakozóhely- dült kezükben a pohár, zsivajában válogathatott az ről a másikra. De sajnos, Gyöngyözött nemcsak a sör ember tánczenét, hallgató azzal a bizonyos cipőkanál- és a bor, hanem ezek nyo- dalt, vagy jó, hangos májusi lal sem lehetett több embert mán a jó tréfa is. Poharaz- kurjongatást, miközben az bepréselni egy-egy szórakozó- gatás közben az asszonyok utcán ballagtak hazafelé, helyre. Ahol pedig még volt tértek vissza elsőnek a mun- akik kidőltek. A járdán fé­hely, mint a Dózsa-klubban, kához. A jutagyáriak közös nyes foltokban tavacskák portás állt a bejárónál a jel- ebédje után több asztalnál csillogtak. Az emberek ke­szóval: "Igazolványt, vagy is sütöttek-főztek, receptet rülgették őket jobbra-balra, csak a testemen keresztül.? ajánlottak, mások gyerme- De volt aki hiába kerülte, A Szegedi Kenderfonógyár keik szépségét, csintalansá- két lépés, egy loccsanás.., dolgozói a ligetben lévő te- gát konstatálták, szóval, itt és aztán egy u . fcé( Jocs. niszpályájukon, a jutaáru- ls folytatódott a haziasszo- • .. . gyáriak a szakszervezeti «vok. a mamák örök tapasz- Psanos • • • A ket loccsanas székházban, az ecset- és a talatcseréje. A férfiak is leginkább azokkal fordult szalámigyáriak pedig saját sz°t váltottak időközönként elő, akik már amúgy is al-. üzemükben folytatták az ün- a munkahelyek életéről és a áztak, neplést * nagygyűlés után. munkáról, dg aztán gyorsan fp. p.f %

Next

/
Oldalképek
Tartalom