Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

3 Csütörtö*. 1959. július 3. 6 VÁROSRENDEZÉS — akadályokkal Már hallottunk a Szegedi Ruhagyár "Zója* brigádjá­ról. Mikor ez a csupa fia­talból álló szalag felvette a szovjet partizánlány nevét, írt róluk az újság. Még nem kiemelkedő termelési ered­ményekről volt szó, de lassacskán már ilyesmiről is lehetne beszélni velük kapcsolatban. Nézzük meg először köze­lebbről őket Nem csalódtak bennük A szalagban 19 ifjú em­ber dolgozik, 17 lány és két fiú. Jórészük kiszista. Két évvel ezelőtt jöttek a gyárba, kevés közöttük a szakmunkás, a többség át­képzöstanfolyamot végzett, s úgy került abba a te­rembe, ahol a szalagok munkaruhákat készítettek. Bevált valahány. Három hó­napja pedig minden fiatal egy szalaghoz került, és az­óta férfi-műbőrkabátokat varrnak. A gyár vezetősége mo6t sem csalódott bennük. Eleinte ugyan előfordultak minőségi hibák, hiszen a műbőrt igen nehéz ölteni, s a tű nyoma az anyagban marad, ha fejtik, de az új munkába is hamarosan be­lejöttek a fiatalok. — A gyerekek — ahogy U. Kiss Ferencné, a szalag­vezetőjük szokta mondani. Zója nevét június 1-én vették fel, hősi alakja fel­került a terem falára, A pártszervezet azt kérte a fiataloktól, hogy tökéletes minőségi munkát végezzenek, így legyenek méltók név­adójukra. Azóta még leérté­kelés nem volt a szalagnál, a visszavetések száma is esőkként. Az első nehéz erőpróbán sikeresen átju­tottak. Állták a szavukat A KISZ-brigád történe­tének második fejezete ta­lán ott kezdődik, amikor versenyre hívták a váltó szalagot, melyben szintén fiatalok dolgoznak. A kihí­vás szerint 100 százalékos tervteljesítést vállalnak 99 százalékos minőség mellett; minden fiatal készséggel ajánl fel társadalmi mun­kát; párosversenyre kelnek váltójukkal a gépek tiszta­ságában; és a szakmai, va­lamint a politikai oktatáso­kon teljes létszámmal részt­vesznek. Máris meg lehet vizsgál­ni, hogyan teljesítik fel­ajánlásiakat a zójások. Íme: június 1-től 11-ig 101, 12­től 23-ig 106, 23-tól 30-ig 104 százalékra teljesítették a dekádterveket. A második negyedéves 103,8 százalék keretében júniusban is 103,6 százalékos eredményt értek el a munkában. És másképp hogyan állták meg helyü­ket? Június második felé­ben papírgyűjtésen vett részt a "Zója* brigád. Há­rom héttel ezelőtt egy dél­utánt az újszegedi Szabad­ság Termelőszövetkezetben töltöttek társadalmi mun­kával: segítettek kukoricát kapálni. Jelenleg is készül­nek a tsz-hez a gazdag ba­racktermés szüretelésére. Napi egy kabáttal több Laukó Sándor, az \-mű­szak KISZ-titkára a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkozik a -Zója* brigád fiataljairól. A gyorsabb, jobb fuvaroztatás érdekében Egyesülnek a BELSPED-ek az autóközlekedési vállalatokkal Nemcsak a népgazdaság egészének, hanem a külön­böző közületeknek, hivata­loknak, sőt magánosoknak is sokszor ráfizetést jelentett eddig a nehezen hozzáférhe­tő gépkocsi vagy lovaskocsi ­fuvar. Gyakran nem tudtak súlyos szállítmányok eseté­ben TEFU-kocsikhoz jutni, helyette kénytelenek voltak a BELSPED-et igénybeven­ni. Máskor meg aránylag könnyű tárgyak szállításá­hoz is gépkocsit használtak fel, holott a lovaskocsi is megfelelt volna. Mindenképpen gátat vet az eddigi körülményesség­nek, csökkenti az adminiszt­rációt és célszerűbbé teszi a munkát az az új rendelet, mely július l-ig visszamenő hatállyal egyesíti a BELS­PED vállalatokat a területü­kön lévő autóközlekedési vállalatokkal. A szegedi Autóközlekedési Igazgazga­tósághoz tartozó 42-es AKÖV veszi kezelésbe a szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, valamint csongrádi BELS­PED-eket, a 41-es békéscsa­bai, 43-as bajai és 44-es kecskeméti AKÖV-be szin­tén beolvadnak a helyi BELSPED-ek. Az átszervezés munkája jelenleg folyik, és augusztus elsejével a gyakorlatban is átveszik az irányítást a kü­lönböző autóközlekedési vál­lalatok. A fuvaroztatók kül­ső változást nem igen fog­nak tapasztalni az átszerve­zéssel kapcsolatban, a régi telefonszámok is megmarad­nak. A lényegbeli változás­nak azonban mindenki hasz­nát látja. A jobb központi fuvarelosztás révén köny­nyebben, egyszerűbben jut­nak szállító járműhöz, s ami a fontos: megfelelő eszköz mindenkor könnyebben éli majd rendelkezésre. — Minden társadalmi megmozdulásból elsőnek ve­szik ki a részüket, nemcsak a munkában vannak együtt, hanem a tanulásban, a szó­rakozásban is. Nemrég mis­kolci kiránduláson voltak a fiatalok, köztük nyolc zójás is, s már készülnek az újabb túrára. Együtt varrnak a munká­ban. Nagyon szép ez! A kongresszusi munkaverseny­ben pótfelajánlásként vál­lalták naponta egy műbőr­kabát terven felüli elkészí­tését. A múlt hónapban na­pi 45-öt, júliusban 47-et varrnak meg. Lesz név elegendő, mely felkerülhet a most készülő nagy ver­senytáblára, hiszen máris oda kívánkozik Lakatos Margit zsebező, Ballá Fe­rencné gallérvarró, Rácz Gi­zella hátkészítő és Szabó Ilona kabátoldal- és váll­összeállító neve. Verseny­ben áll a -Zója* brigád a 15 gépes, egy vasaló, há­rom karöltő és gombvarró, mind a 19 fiatal. Közeli és távolabbi célok Van ennek a versenynek több közeli s távoli célja, ezek megvalósulása lesz a brigád történetének követ­kező fejezete. Közelebbi feladat, hogy állandóan ki­váló minőséggel dolgozva megkaphassák az exportra kerülő kabátok varrásának jogát és előnyét. Vagy, hogy az egyéni cérnamegtakarítá­si versenyben minél többen jussanak a negyedév végén a megtakarítás arányához mért 25 százalékos pénzju­talomhoz. Céljuk, hogy a versenykihívás pontjainak sikerüljön maradéktalanul eleget tenniük. Nem, még nem tartanak ott. De Kiss Ferencné, e gyerekek gondos "mamája* tudja, hogy a "Zója* bri­gád mire képes. Fiataljai szeretik a munkát, szeretik az életet és — mitagadás — nem vetik meg a pénzt sem. Jelenleg 1200—1400 forinto­kat keresnek havonta, s a becsületes munkának az eredménye csak még több bér lehet. A legszebb vo­nása a zójásoknak-, hogy nem rejtik véka alá vágyai­kat. a zúgó gépek felett mosolygósak az arcok, ne­vetők a tekintetek. Az if­júság bátor tüze ég bennük, s ez a lobogás képes elérni a legnehezebb célokat is. Fehér Kálmán K észül az új lakásépíté­si program, amelynek végrehajtásával sok űj épülettel gazdagodik Sze­ged az elkövetkezendő évek­ben. Pécsett, Komlón, Sztá­linvárosban, sőt Miskolcon is könnyebb a tanácsi végre­hajtó bizottságok, városren­dezési szakemberek helyzete. Ott, kevésbé lakott része­ken, összefüggő tömbökben építik ki általában az új la­kásokat,. tehát kevesebb ne­hézséggel jár a telkek biz­tosítása, a megfelelő tervek kiválasztása, elkészítése. Sze­geden — a kialakuló nagyon helyes gyakorlat szerint — az új lakásépítési program­mal lényegében befejezik majd a város belső területé­nek kiépítését, megszüntetik az egységes városkép hiá­nyosságait, hézagait. A foghíjas telkek beépíté­se, a korszerűtlen és rossz földszintes házak lebontása nem kevés nehézséggel jár és bizonyos fokig növeli is az építkezési költségeket. De mindezt vállalni kell, mert ami elvesz a réven, megtérül a vámon. Eltűnnek az Os­kola utcához hasonló düle­dező házsorok, megszűnnek a rendezett utcákat elcsúfí­tó omlatag épületek. Sok szempont indokolja tehát az ilyen városépítési politikát. S ok az objektív nehéz­ség is, amelyet még az egyes tanácson kí­vül álló szervek, intézmények merevsége, meg nem értése csak fokoz. Itt van például a belterületen elhelyezkedett kisipari szövetkezetek ügye. Mindenki ismeri Szegeden az úgynevezett Püspökba­zárt, amelyet valamikor a Fogadalmi templom helyé­nek szántak. A templom máshová került, azonban a város szívében lévő nagyki­terjedésű telekre ideiglenes földszintes, hosszú bazárépü­letet húztak, amelyben kü­lönböző üzletek, boltok he­lyezkedtek el. Az ésszerű városfejlesztés megkívánja, de a szegedi közvélemény is régóta sürgeti, hogy tüntes­sék el a jól és szépen kiala­kított Lenin körútról ezt a tanácstól kapott helyiségben földszintes bazársort üzemel ma is. A szegedi kis­A városi tanács korábban ipari szövetkezetek azonban határozatot is hozott, hogy évről evre anyagilag erosod­1960 végéig minden tanácsi ?ek- Ezért nem volna he­üzletet, boltot, vállalatot el ha » varos at lakas­kel1 onnan telepíteni. Vi- epttkezesekre és egyéb ré­szont a Műszerész és Gép- lokra rendelkezésere altó jármű KTSZ a háztömb összegekből a kisipari szo­Meréy illetve Püspök utcai yetkezetek ilyen, -.joggal oldalán jelentós részt foglal éU'tjuk: tulzott-.gényet el, amely ha űgymarad, ve- elegttene ki A kisipari szo­szélyezteti 'a Püspökbazár ^^l^fZ lebontását és akadályozza, . , , . , hogy két-három év múlva, niok, s a *w®éroI a város belterületéhez és a igyekezniok kell vegrehajta­hely forgalmához illő kor- ™ ,az átköltözést, amely a szerű, nagy középület, ke- kfPar' szövetkezetek által reskedelmi épület (a még felvetett szempontokat figye­jóvá nem hagyott tervek lembe v*ve. n«m ™lrol bo1" szerrnt az új hatalmas álla- naPra- hanem tobb évre be­mi áruház) felépüljön. osztva megfelelő ütemezés­re ... sel tortenne. Hasonloan tobb mas kis­ipari szövetkezet műhelye- Annál is inkább iparkod­ket, termelő üzemeket léte- niok kellene, mert a kisipari sített a város legforgalma- szövetkezetek legtöbbje na­sabb, legsűrűbben lakott ré- gyon rossz körülmények kö­szein (Cipész KTSZ a klini- zött működik ma. A mun­kai negyedben, az Orvosi kahelyek túlzsúfoltak, tag­Műszerész KTSZ az Oskola jaiknak még a legelemibb utcában, a Tűzhelykészítő szociális berendezéseket sem KTSZ a Jósika utcában, a lehet biztosítani sem a Püs­Vas és Fém KTSZ a Vadász pök bazárban, sem az Oskola utcában stb.). Ezek a műhe- utcában, vagy akár a Valéria lyek nemcsak hogy kényei- téren a papucsosoknál. Hát metlenek a körülötte lakók nem lenne jobb modern, tá­számára, de részben akadá- gas, világos üzemrészekben lyozzók is a város fejleszté- dolgozni, tiszta és szép ebéd­sét azzal, hogy beépítendő lökben étkezni ebédszünet­területeket kötnek le. ben?! A városi tanács végre- Az eddigtek során helyes hajtó bizottsága szor- es megfelelő álláspontot fog­galmazza ezek kitele- lalt. el a kisiparosok mc­pítését. Megfelelő helyet is ®[ei szervezete: a KISZÖV biztosítottak a város jövőbeli Csongrád megyei elnöksége nagy iparnegyedében — a ?s, maga az OKISZ — ai lég­nyugati iparkörzetben. A V;J®obb f7*™ 1S- Az ©KISZ legtöbb kisipari szövetkezet a"*sPontja azonban az utob­vezetősége azonban vonako- bl hetekben megmerevedett dik, igyekszik húzni-halasz- «* nena kezeJl ezt az ü8>"et tani a dolgokat. Több eset- UP< ahogy az annak jelen­ben olyan igénnyel lépnek tosege es fontossaga aztmeg­fel, hogy a városi tanács erdemeiné. építsen nekik új épületet, zeged város lakosainak műhelyt a kijelölt területen, ^ és ezek közt a kis­akkor átköltöznek. jparj szövetkezetek A korábbi években a vá- tagjainak közös ügye és ér­ros jelentősen támogatta a deke, hogy a városfejlesztési gazdasági életünkben, a vá- terv akadályai elháruljanak ros iparában jelentős szere- és a lakásépítési programot pet játszó és megfelelő fel- is jól előkészítsék, illetve adatokat ellátó kisipari szö- megoldják, vetkezeteket. Legtöbbjük a N. L. tőinek ezt be kellene lát­Szeretjük a könyveket" Beszélgetés a jövő könyvkereskedőivel ii Amikor a múlt év szep­temberével mások között az újszegedi Rózsa Ferenc Gimnáziumban is megindult a politechnikai képzés, 17 elsőosztályos fiú és lány a kínálkozó lehetőségek közül azt választotta, hogy bele­kóstol a könyvkereskedői szakmába, s majd elvégezve a gimnáziumot, talán ezt a szakmát választja élethiva­tásául is. Az eltelt tanév alatt megismerték a "könyv­kereskedés* elméleti kérdé­seit, foglalkoztak a könyv terjesztésétől kezdve a könyv történetéig mindenfé­le problémával s most mi­után letették a vizsgákat, valamennyien 3—3 hetet töltenek gyakorlati munká­val a szegedi könyvesbol­tokban. A Kárász utcai és az Oskola utcai könyvesbolt­A román imperialista csapatok foly­júlmc tatják előre­|U nyomulásu­_ kat. Több he­3> O lyen ismét á t­keltek a Ti­szán, és elő­re haladnak a Jászság területén. A Vörös Hadsereg bomlása tovább folytatódik. Csak néhány kommunista küszködik még emberfeletti erővel a fron­ton, iparkodván megszer­vezni az ellenállást. Az egyik helyen sikerült is roham­mal visszavetni az ellensé­get a Tisza mögé. ugyanak­kor azonban újabb két he­lyen keltek át a román csa­patok. Az ellenforradalmárok hogy pánikba kergessék a főváros lakosságát, azt hí­resztelik, hogy az egész Vö­rös Hadsereg fogságba ke­rült. A fronton viszont az a hir terjedt el, hogy a kor­mányt már át is vették a szociáldemokraták. A kom­munisták nagy része telje­sen tájékozatlan a valóságos helyzetről. A kormányzóta­nács kommunista tagjai nem gondoltak arra, hogy a párt régi harcosait összegyűjtsék és felvilágosítsák. A párt­központ már teljesen a jobb­oldali szociáldemokraták irányítása alatt áll. Szegeden most került nyilvánosságra az antantha­talmaknak Kun Bélához in­tézett jegyzéke, amelyben közlik, hogy a Tanácskor­mányt nem tartják tárgyaló­képesnek és csak új kor­mánnyal hajlandók a béke­kötésről tanácskozni. A hír nagy felbuzdulást keltett Szegeden. A kormány kapott az alkalmon és önmagát je­lölte egyedüli tárgyalásra alkalmas félnek és ezt ha­talmas memorandumban hozta a párizsi békekonfe­rencia tudomására. ban, valamint az Antik­váriumban egyszerre két­két fiú vagy lány tanul bánni a könyvekkel és a vásárlókkal. A Kárász utcai könyves­boltban most kivételesen három kislányt találtunk, a harmadik most szünteti meg a betegség miatti hiányzá­sát. Báló Gizella, Madarász Éva és Visnyai Erzsébet a Rózsa Ferenc Gimnázium másodéves tanulói. — Hogy érzik magukat ennyi könyv között? — kér­dezzük. — Nagyon jól — válaszol­ják. — Azért jöttünk ide, mert szeretjük a könyveket — így hangzik a válasz egy­szerre mindhármuk ajkáról. — No és, sokat kell dol­gozni? — Reggel nyolcra jövünk be és délután ötig vagyunk itt — válaszol Madarász Éva. — És keresnek is? — Egy forint az órabér — folytatja Visnyai Erzsi. De nem is a pénz a fontos, ha­nem, hogy sokat tanulha­tunk. Mi ketten az Évával két napja vagyunk itt Jól érezzük magunkat. — Milyen munkát végez­nek? — Ha valamelyik könyv kifogy a boltban, hozunk helyette a raktárból, aztán nézzük az eladókat, hogyan beszélnek a vásárlókkal, mert Vas-Szabó elvtárs, a boltve­zető szerint az a legfonto­sabb, hogy a vevőkkel meg­tanuljunk bánni. — Maguk adtak már el könyvet? — Én már igen — feleli Báló Gizi, aki 12 napja itt van már. Nem nehéz dolog az, csak udvariasan kell be­szélni a vevővel s jól kiszol­gálni. — Szeretnénk úgy dolgoz­ni itt — fejezik be —, hogy ne hozzunk szégyent az is­kolára. Azt hiszem, ezzel nem lesz semmi baj, mert Vas­Szabó elvtárs meg volt elé­gedve a fiatalokkal. — Lehet belőlük jó keres­kedőket faragni — így mondta. Magyar műszerek külföldön A Metrimpex Műszerkereskedelmi Vállalat jelentős propagandát fejt ki annak érdekében. hogy a magyar műszereknek mind több piacot szerezzen. Az első fél­évben 11 külföldi kiállítást rendezett a vállalat. A leg­korszerűbb magyar műszereket, többek hözö't "toszkvá­ban, Londonban, Kairóban. Franküirtb-y. ~"-!zsban, Helsinkiben és más helyütt mutatták be sikerrel. A miiszeripar termékeit a következő hónapokban újabb külföldi kiállításon népszerűsítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom