Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
ISzombat, 1959. március 21. IfIMMHI**! IIIMMI«Hlt«NHfffi 5 .„.ÉS A SZOCIALIZMUS GYŐZEDELMESKEDIK! Lenin a Magyar Tanácsköztársaságról Mikor rügyek pattantak, vívott. Délen Denikin jelen- bármily nagyok Is legyenek imperialisták katonai tervei-' egyetlen puskalövés és vér tos ellenforradalmi sereget azok az ártalmak, melyeket ről. Megtudta, hogy a liberá-\ nélkül született meg 1919. állított fel, Judenics északon a nemzetközi imperializmus lis burzsoázia és a job'ooU március 21-én a dicsőséges Pétervárt veszélyeztette csa- dühöngő fenevadja még dali szociáldemokraták a! Magyar Tanácsköztársaság, pataival. Kolcsákot a nyu- ránk hozhat — ez a fenevad magyar néppel, a proletár-i Soha ilyen csodás, szép ta- gati imperialisták elismerték elpusztul és a szocializmus diktatúrával szemben az im-' vasza nem volt még a dol- Oroszország fokormanyzoja- győzedelmeskedik az egész perialistákkal, hazánk nem-! gozó magyar népnek s túl- nak és sikerült is az antant világon. 2eti ellenségével lépnek szö-> áradó lelkesedéssel köszön- nagy támogatásával meghó- JL. vetségre. Ekkor írta Lenin\ tötte azt nemzetiszínű és vő- dítani Szibéria nagy részét. a pravda május 29-i számá-1 ros lobogók alatt. Történei- Ukrajna földjén Petljura A moszkvai szovjet rend- ban: »Üdvözlet a magyar' münk örökké ragyogó lap- hordái pusztítottak. A nem- kívüli teljes ulesén, 1919. munkásoknak« című cikkét,! jait irtuk: Oroszország után zctközi imperializmus állán- április 3-án Lenin ismét amelynek magyar nyelvű' magyar földön győzött a dó csapatszállításokkal erő- büszkén és örömmel a Ma- fordítását először a Vörös' szocialista forradalom. A ma- sítette seregeit, hogy meg- gyar Tanácsköztársaságról Újság és a Népszava 1919. gyar nép világraszóló győ- semmisítsék a szocialista beszélt. A többi között eze- júniusi számában közölték, zelmét Vlagyimir Iljics Le- forradalmat és annak vív- ket mondotta: _ Lelkesedéssel és öröm-i nin, a forradalom óriása így mányait. — A magyar burzsoázia az mel töltenek el bennünket a] jelentette be az Oroszországi Ezerkilencszaztizenkilenc egész világ előtt beismerte, hírek — kezdte cikkében! Kommunista (bolsevik) párt március huszonegyig az hogy önként visszalép és Lenin —, melyeket a ma-' VIII. kongresszusán: orosz proletariátus magában hogy egyetlen hatalom van gyar szovjet politikusoktól — Különösen meeerő- állt a nemzetközi imperializ- csak a világon, amely nehéz kaptunk. A proletárdiktatúsít bennünket a magvaror- mus és a belsö ellenforra- pillanatokban vezetni képes rára való átmenet hasonlítsziiri nroletárforradalomgyő- dalom pusztító, kegyetlen a népet... a magyar fórra- hatatlanul könnyebb és bézelméről szóló hír Eddig a izében. A magyar szocia- dalom... egészen máskép- késebb volt Magyarországon. cunkon belül gvözött a volt tatta ezt a helyzetet. Lenin Magyarországon a bolseviz- különösen fontos. Európáorosz birodalomhoz 'tartozó »s 'OV értékelte 1919. már- mus új, proletár munkásde- ban a szocialista vezérek; nének között Eddig azok a cius 23'i beszédében a Ma- mokráciával van kapcsolat- többsége olyan mélyen el-, rövidlátó emberek akiknek Wiar Tanácsköztársaság meg- ban. mely a régi parlament merült a tiszta nyárspolgári különösen nehéz megválniok születését: helyébe lép... előítélet mocsarában, melye-; a régi szokványos gondolko- — A focrradalmarok egesz — Öregemberek mondo- ket évtizedeken at neveli, dásmódtól (még ha a szoci*- serege áll mögöttünk — han- gatják: „Felnőttek a gyere- beléjük a viszonylag „békés- ' lista táborhoz tartoznak is), goztatta —, akik életüketái- kek, emberré lettek, most kapitalizmus és a polgári' azt gondolhatták hogy csak- dozták Oroszország felszaba- már meghalhatunk*. Mi nem parlamentarizmus, hogy képis Oroszország sajátos körül- dításáért. A forradalmárok készülünk meghalni, mi ha- telenek megérteni a szovjet; menyei idézhették elő ezt a "agy részének súlyos sors Iadunk a győzelem felé. De hatalmat és a proIetárdikta-( váratlan fordulatot a prole- jutott osztályrészül. Végig- amikor olyan gyermeket Iá- túrát. A proletariátus nem' tér szoviet demokrácia felé szenvedték a cárizmus üldö- tunk. mint Tanács-Magyar- töltheti be világtörténelmi; hogy ennek a demokráclá- zéseit, de nem részesültek ország, akkor azt mondjuk, felszabadító hivatását, hai nak sajátosságaiban talán, abban a szerencsében, hogy hogy ml már megtettük a nem söpri el. nem távolítja; mint valami görbe tükör- tanúi lehessenek a győzel- magunkét, nemcsak orosz, el útjából ezeket a vezéreben a cári Oroszország sa- mes torradalomnak. Mi azon- hanem nemzetközi méretek- ket. Ezek az emberek egéjátosságai tükröződnek. Most ban nemcsak ezt értük meg, ben is és hogy mi kiállunk szen, vagy félig elhitték az aztán ezt a véleményt' telje- minket még ennél is na- minden kétségbeejtő nehéz- oroszországi szovjet hatalomsen szétzúzták... gyobb szerencse ért. Ml séget, hogy teljes győzelmet ról terjesztett polgári ha-! ._ Ha 1917 végén és 1918 nemcsak a mi forradalmunk arassunk! zugságot és nem tudták meg-i elején a burzsoázia és csat- győzelmét láttuk, s nemcsak JL. különböztetni a dolgozók de-,' in«ai kiitöl cnltm csak í'urv azt értük meg, hogy fórra- mokráciáját, a szocialista de-i heSéltók a mi forradáL dalműnk hallatlan nehézsc- Májusban Szamuely Tibor, mokráciát, amely a szovjet mnnkról mint erőszakról és Sck közepette megerősödött « KMP egyik vezetője a part hatalomban ölt testet, a pol-! Miorlásról — ma Magyiror- ^ "i hatalmi rendszert al- megbízásából Moszkvába re- gari demokráciától, amely száe néldáia elhallgattat ia kotott, mely az egész világ Pült, hogy tárgyaljon a szó- előtt szolgamódra hasravá-| azilven beszédet. rokonszenvét felénk vonja, vetséges Szovjet-Oroszország gódnak, „tiszta demokráciá, hanem azt is látjuk, hogy az vezérével• Leninvei. Szamu- nak«, vagy általában „de-; * a mag, melyet az orosz for- elytöl Lenin világos képet mokráciának* nevezve azt._ A fiatat szovjet államnak radalom elvetett, kikél Euró- kapott a magyarországi hely- \ magyar proletárforradanekirontott a nemzetközi im- pában. Ez azt a tökéletes, zetről. A magyar nép, a ma- lom azonban még a vakot is| perializmus és a belső ellen- rendíthetetlen meggyőződést gyar vörös hadsereg hősies- látóvá teszi. A prolctárdik* ség. Abban az időben a oltja belénk, hogy bármilyen ségéröl, az egyesült munkás- tatúrára való átmenet for-] Nagy Októberi Szocialista nehezek legyenek ls a még párton belül a megalkuvók mája Magyarországon egé' Forradalom élet-halál harcol ránk váró megpróbáltatások, ellen folyó küzdelemről, az szen más, mint Oroszország•taiiBiratiaii.ii.naTiaiiaitaii.iiaiiaiiBiiaii iiau.ii.uaitaiiBii.u.u.uiM.ii.ii.ii.ii.ii.ii.ii.ii.ii.u.ii.ii.ir.iiaii.u.ii.u.u.ii.ii.ii.u.ii.iiaii.iiaii.iiBii.iiaii.ii.n.ii.ii.iii/t3a.n: a polgári kormány ön-1 lista forradalom megváltoz- pen született, mint a mienk. Ez az utóbbi körülmeny Tjátk cÁrpád : Ma is a népért munkálkodik a% egykori vöröskatona HOSI IDŐK elevenednek meg Gombai Mihály elvtárs szavai nyomán; Szinte magam előtt látom az ifjú vörös katonát; aki lángragyújtja a szilágysági parasztfiatalok szívét, s azok vele együtt fognak fegyvert és masíroznak a jobb világot teremtő fiatal Tanácsköztársaságra tört imperialista csapatok ellen; i j — Szilágy megyében állomásozott csaptunk, amikor megszületett a Magyar Tanácsköztársaság — emlékezik Gombai Mihály a nagy történelmi időkre. — Fiatalok voltunk, s nagyon fáradtak. Mögöttünk állt a hosszú háború. Mindegyikünk vágyott már haza. Amikor azonban egy Nyisztor nevű nagyváradi kommunista küldölt felkeresett bennünket a harci riadóval, akkorát dobbant a szivünk, hogy nekimentünk volna akár az egész világnak; Szomjasan ittuk minden szavát. Ugy éreztük, hogy a mi szívünk vágyát, a mi gondolatunkat mondja ki. Beszélt az életről. Minden addigi nyomorúságunkat és fájdalmunkat belekiáltotta a ta\aszi légbe. Beszélt a földről, a gyárról, ami most már a mienk lesz. Elmondta, hogy milyen nagyszerű tetteket hajtott végre már eddig is a Magyar Tanácsköztársaság, s megmutatta a boldog jövőnket. — Még jobban megmarkoltuk a puskát, nem akadt egy sém közöttünk, aki meghátrált volna. Ha kell a harc, ám legyen! — gondoltuk, hiszen most saját magunkról, a mi életünkről volt szó; Elmentünk a környék parasztjaihoz; Hívtuk őket magunk közé. S jöttek is, sokan. Hogyne jöttek volna, mikor először nyílt alkalom, hogy megszabaduljanak az uraktól. Szilágyságban is sok volt a nagybirtok, melynek rögeit az ő verítékük öntözte. Az ősi jussért álltak közénk ; : : — Közben az egyik faluban, Tasnádon közös pártszervezetet is alakítottunk a helybeli kommunistákkal. Alakulatunktól is sokan beléptünk. Még elszántabbak lettünk, amire szükség is volt, mert rövid idő múlva megkezdődött az intervenciós román csapatok támadása. Ettől kezdve hetekig úgyszólván naponta voltak csatározásoki Századunkat a tüzérség biztosítására rendelték. Május derekán a nagy túlerő a Tiszához szorított bennünket. Utolsó tettünk volt, hogy a tüzérséget még átmentettük a folyón, de mi magunk már fogságba estünk; -, •. S még most is felhő vonja be az emlékező, idős szegedi ember arcát, amikor idáig ér történetében. Borzasztó lehetett a hős vöröskatonáknak, hogy fogságba kerültek. Az elhatározás azonban ott égett szívükben. Harcolnak még ők a nép ügyéért! A fogságból Brassóban megszökött; Bukarestben belépett az illegális kommunista pártba. 1924-ben lebukott, s a Jilava-erődben töltött nyolc hónap várfogságot. Utána örökre kitiltották Romániából. Az ottani elvtársak hazai illegális kommunista harcos címével bocsátották útjára és ő hazajött Szegedre; Attól kezdve itt küzdött az illegális mozgalomban. Itthon sem kerülte el a börtönt. 1930-ban letartóztatták kommunista tevékenységéért és 13 hónapot töltött a szegedi Csillag-börtönben. Szabadulása után sem pihent. A felszabadulás előtt azonban még elhurcolták a ricsei internálótáborba, de ezután már felvirradt az évtizedek óta sóvárgott szabadság hajnala. S építeni kezdte a szocialista hazát, amelyért már 1919-ben fegyvert fogott. EGYSZER MÉG csatasorba állt az egykori vöröskatona. 1956-ban a veterán újra fegyvert fogott a nép ügyének védelmére; a karhatalomban harcolt az ellenforradalom ellen. Most pedig? A hatvanhárom éves, nyugdíjas veterán mint a szegedi II. kerületi tanács tagja dolgozik azoknak az eszméknek teljes valóraváltásáért, melyekkel ifjú korában jegyezte el magát. Tagja a tanácsi végrehajtó bizottságnak is és bizalmasa a népnek. Nincs olyan hét, hogy egy-két ember ne kopogjon a ajtaján. Felkeresik még a kilences körzet lakói is, nemcsak a nyolcbeliek, — akik megválasztották, ö pedig ahol tud, segít. Mert a kommunisták szeretik a népet, és ügyéért sokszor a vérüket hullatták; (k.b.) „köntös lemondása, a mun |kásosztál.v egységének gyors] | helyreállítása, a szocializ ' -mus egysége fcommunis | program alapján. Annál vi-[ 7 tagosabban domborodik kii ?most a szovjet hatalom lé -nyege: sehol a világon nem] |Iehetséges most semmiféle = más hatalom, melyet a dol-] |gozók, élükön a proletariáö tussal, támogatnának... | mint a proletariátus diktatúrája. 1 • e Lenin intett és figyelmezhetett arra, hogy a nép hatalmának ellenségei újra és =újra támadnak. Említett cik-kében is a mának szólva ?hangoztatja, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba vvaló átmeneti ' korszak ideijén a kapitalisták és követőik minden módon ellenállást fejtenek ki a szociáliz%mussal szemben. Megállapította: | — Az osztályok megsem-misítésc hosszú, nehéz, ma2 kacs osztályharc műve, s amely a tőke uralmának = megdöntése után, a burzsoá -állam lerombolása után, a -proletárdiktatúra létesítése |után nem tűnik el, miként -ezt a régi szocializmus és a 7 régi szociáldemokrácia seké-lyes képviselői képzelik —, e hanem csak formáit változI tatja és sok tekintetben még „elkeseredettebbé válik... Z — Ahhoz, hogy az osztá-Iyokat megszüntessük, egy -osztály diktatúrájának idő" szaka szükséges, éppen azé §az osztályé az elnyomott Z osztályok közül, amely nem-csak megdönteni képes a -kizsákmányolók uralmát, Inemcsak ellenállásukat tud-ja könyörtelenül elnyomni, "hanem eszmeileg ls szakíta|ni tud az egész burzsoá-dc-mokrata ideológiával, az -általában a szabadságról és é egyenlőségről hangoztatott "összes kispolgári frázisokfkai ... - — Ti háborút viseltek, legyedül jogos, igazságos, iga-zán forradalmi háborút, az ÁZ UJ ISTEN Üj isten szól hozzátok, emberek! Nem a templomok setét hajóin úszó Tömjén között ragyog fel tűz-szeme Barnult szentképek arany keretéből, Nem oltárok gyergyái közt fehérlik Alabástrom közönnyel, hallgatag, Hívők csókjától koptatott szobor, Nem méla, hosszú, vont Utániak Cukros hullámát untán szürcsölő Egek lakója! Nem! Üj isten ez! Üj isten szól hozzátok, emberek! Nem ég szülötte ö'- Nem mennyben él, Nagymessze tőlünk, titkos ismeretlen, Ki arca elé vonta az eget, Mint egy hűvös, nagy, kékselyem palástot, Nem! Oh, de nem is föld bálványa ö, Mint ama Mammon, aki ült hízott Gőggel rajtunk s szájától milliom Élősdi csáp kígyózott szerteszét S a szürcsölő, szívó karok befonták A szüzek testét s feltörték finom Velőért a költő zengő agyát S a gyárak vak, mély kéményen benyúlva Átkúsztak a robotos termek odván S felitták mind a könnyet és az átkot S a lomha Rémben mind aranyra vált ez És új éhséggé, bár a telt belek Már a nehéz aranytól eldugultak S a rothadó nagy testre már kiültek Félelmes és aranyló hullafoltok Most új isten szól néktek, emberek! A véres földnek vére szülte öt, A sok kiomlott, sűrű, keserű Vér összeállt a fájó földeken, Testté tapadt, alakká tornyosult, Vérszínű, nagy mezítelen alakká, Ki országlépő tágra tárja lábát S Földet rengésre tépő hangja zeng Piros Keletről a Sápadt Nyugatnak: "lm eljöttem! Eljött a Vörös Isten!" Es megy s dörgő léptére messze reszket A sárga Szajna s medréből kicsap, Jerichós. visszhangot ver a vén Westminster S az Óceán zöld üvegén vörösen Előre rezg ezermérföldes árnya S átfogja a Fehér Ház falát... Hozsánna néked, új isten,- hozsánna! Ismerj meg minket, tieid vagyunk! A szived hajtó élő, drága nedv, A diadalmas vörös lüktetés, A mi bús vérünktől is gazdagult S világra ömlő harsonád sodrába Gyötört torkunk reszkető hangverésbe Szerényen és mégis segítve simul:. A kicsiny, árva magyar jaj-patak A messzezengő nagy moszkvai árba, Mely most tisztára mossa a világot: Hozsánna néked, új isten, hozsánna! Legyen szavad teremtés új igéje, Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk, Mit elrontott sok régi, úri isten! Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pörölyös kezeddel, — Emelj minket roppant tenyereidre Es a magad képére gyúrj át minket! fwuwí elnyomottak háborúját az az egész világon a ti párelnyomók ellen, a dolgozók totokon áll. Minden hónap háborúját a kizsákmányolók közelebb hozza a proletár viellen, háborút a szocializmus lágforradalmat. Legyetek szigyőzclméért. Mindaz, aini a lárdak és a győzelem a timunkásosztályban becsületes, étek lesz! Pólya Iván: A vöröskatona a proletárállam védelmezője, a bujkáló az árulója.
