Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

Múzsák helyett a társadalommal társalogjanak az írók... Illyés Gyula nyilatkozata a Nemzetközi Pen New York-i kongresszusáról Illyés Gyula nyolchetes egyik erénye, hogy megál­külföldi útjáról most tért lapítja: a mű beszéljen szer­vissza Budapestre. A knok- zője helyett, legyen benne kei biennálé nemzetközi az író világnézeti és huma­költői nagydíjával ki tűnte- nitárius állásfoglalása. En­tett Kossuth-díjas író Bel- nek a kívánalomnak a je­giumban, Párizsban járt, lenkori világirodalomban is onnan Londonba, majd mind többen eleget tesznek. New Yorka utazott a Nem- A továbbiakban Illyés zetközi Pen idei kongresszu- Gyula elmondotta, hogy a tora tanácskozások általános for­Ellátogatott San Francis- májaként a kerekasztalt vá­cóha és több más amerikai lasztották: nyolc-tíz-tizen­városha, ahol felolvasásokat, két irodalmi személyiség előadásokat tartott, irodalmi nyilvános ülésen, közönség összejöveteleken vett részt, előtt cserélte ki vélemé­Hazaérkezése után otthoná- nyét, vitatott meg egy-egy han kereste fel Illyés Gyu- témát. Olykor egyszerre tu­lát az MTI tudósítója, hogy catnyi helyen folytak az interjút kérjen a Nemzet- ülésezések, a leszűrt ered­olvasók páholyban érezték magukat az írókkal szem­ben. Az irodalmi alkotáso­kat amolyan leveleknek te­kintették, hiszen számos nyelvben maga az irodalom kifejezés is a levél szóból származik. Természetesen ez az álláspont nem volt üd­vös, arról nem is beszélve, ha az író is csak azért dol­gozott, hogy a könyvet el tudja adni a piacon, mond­ván, ő nem az olvasókkal „levelez", hanem a múzsák­kal „társalog". Ezt a társal­gást, érintkezést ma más partnerrel, a társadalommal kell íróknak folytatniuk. A köri Pen világeseményéről. — Az írók, költők világ­szervezetének — kezdte sza­vait Illyés Gyula — egymást kétévenként követő plenáris fórumai azt a célt szolgál­ják, hogy- a nemzetköri iro­dalmak munkásai, a világ úgyszólván minden részének ményeket, a azután egybevetették. Az egyik kerekasztal vita­indító előadását Illyés Gyula tartotta az írók közössége és az olvasók tábora közötti vi­„beszélgetés" lényege az !ff]V.lsáeokat igazság, a tisztesség, a való világ megjelenítése, bemuta­tása legyen, ez szerezhet va­lódi örömet, élvezetet az ol­vasók táborának, és közös élményt írónak-olvasónak — szonyról. — Tréfásan szó­vá tettem — emlékezett az mondotta befejezesul Illyés képviseletében, szétesíthí^ eI6adó ~ hogy egykor az Gyula, sék személyes kapcsolatai­kat és kicserélhessék gondo­lataikat korunk fontos kul­turális kérdéseiben. Mindig népesek ezek a találkozók, a mostani konferencián 67 nemzeti pen-centrum meghí­vott vendégei és küldöttei veitek részt, körülbelül 400­an. — A tanácskozások közép­pontjában az állott: meny­nyiben független ember az író. Mégpedig úgy, ha te­vékenységét, az őt körülve­vő társadalmi környezetet és a kettő kölcsönhatását vizs­gáljuk. Hogyan foglalnak helyet az írók a társada­lomban? — Sok szó esett a kong­resszuson az írók egyre te­rebélyesedő közéleti szerep­léséről. Annak idején Bal­zac megengedte magának, hogy a szalonokban, előke­lő körökben királypártinak vallotta magát, műveiben viszont igencsak föl-fölbor­zolta korának társadalmát, Magas áradás a Dunán Szerdán délután Pozsony­nál tetőzött a Duna árhul­láma 805 centiméter körüli vízszinttel. Az esőzések a csehszlovákiai mellékfolyók­nak, főleg a Vágnak is sok vízutánpótlást adtak. A Vá­gón Salánál kedd reggeltől szerda reggelig egy méterrel duzzadt a folyó. Ez az áradás Komáromnál kissé elnyújtja és a vártnál 10—15 centimé­terrel magasabbra emeli a Duna árhullámát. A legújabb vízügyi előrejelzések szerint Dunairemeténél is a számí­tottnál később, csütörtökre virradóan tetőzik a folyó. A Duna Gönyü és Rajka közöt­ti szakaszán továbbra is másodfokú, a Marcal torko­lati részét pedig elsőfokú ár­vízvédelmi készültség őrzi. Szerdán Budapesten 568 centiméter volt a Duna víz­szintje, az előrejelzések sze­rint ez csütörtökre 620 centi­méterre emelkedik, szombat­ra a vártnál némileg maga­sabbra, 660—665 centiméterre. Van jég és még sincs Sok háztartásban ott van Itt két műszakos a termelés kű az olvadás. A természe­már a fridzsider, az elekt- folyamatossága. Naponta 2 tes jégre jóformán nem is romos hűtőszekrény, s eny- ezer táblát állítanak elő. A számíthattak az idén. nyivel kevesebb jégre van legnagyobb melegben is ki Szállítás meSSZÍfŰI szükség. Érezteti is ez hatá- tudják elégíteni a közületek sáit Szegeden a napi jégel- igényeit, sőt másnapra bizo- A nagy szaiiitasoK idosza­látásban. Évekkel ezelőtt nyos mennyiségű induló tar- kában a MEK-nek naponta még sorba kellett állni reg- talékkal rendelkeznek. Ka- legkevesebb 360 mazsa jeg gelente a Bocskai utcában rácsonyi Zoltán, a jéggyártás szukseges, az erősebb na­a jéggyár előtt, ha valaki csoportvezetője elmondotta, Pokon azonban 6-7 vagon hozzá akart jutni a háztariá- hogy kapacitásuk nincs is JeS 1S elmegy a hűtőkocsik­Á IX. pártkongresszus^ tiszteletére Első osztályú minőségben sában szükséges jéghez. Ez teljesen kihasználva. Ha a ban. Természetesen nemcsak a torlódás ma már nincs. A MEZÖKER beszalad rendé- fz mditas előtt kell a kocsi­jéggyártás sem akadozik, fo- lésével. még akkor sem kat jegelni, hanem útközben lyamatos és elégséges a na- akadnak fenn. Ez az igény vagy2f e,zt a tartalékot ^ pi termelés. Itt három mű- naponta mintegy 1200 tábla kell biztosítani. S ennek a szakban termelnek naponta jég. mennyiségnek az eloaHitása­1600-1700 táblát. A háztar- Szegeden tehát nincs prob- ra elégtelen a vágóhíd jég­tási szkségletet ezen a nyá- léma a jégellátással, ennek gyártása, es úgynevezett élo­ron még idáig minden zök- ellenére a Csongrád megyei termeléssel, raktarozással sem kenő nélkül kielégítették, Értékesítő Központ - MÉK tudták volna biztosítani ezt sőt egyik napról a másikra — naponta küszködik, hogy a szükségletet, elégséges tartalékkal is ren- az exportra induló hűtőko- S ha a MEK vtezonylata­kat és amikor csak tehette, v,harapós" királyellenességet tanúsított. Megváltozott kor­mányformáik között sem él­hetnék a ma íród ilyen kétarcú életet Alapvető kö­vetelmény — s különösen a magyar irodalmi kritikának kipellengérezte a fonákságo- delkeznek. Közületeket is csikat ellássa kellő mennyi- bar\ Csongrád megyében kiszolgálnak itt, de csak ségű jéggel. elegtelen a jegtermelés, ak­olyan mértékben, hogy az n MÉK níHHÍia k,°r ez a P^éma. Jov5re ne menjen a háztartások ró- " S0"T ... ?lyan "értekben nő ami­vására Ez a probléma nem ujke- lyen aranyban emelkedik a . . létű, mert fennáll tavasz zöldség és gyümölcsfélék o2Sy606n IVII1CS ud] óta, amint megkezdték a exportra szállítása. Nem is A közületek jégszükségle- primőráruk szállítását. Zsi- kell hangsúlyozni, hogy a tét a vágóhídon elégítik ki. kai János, a MÉK előadója jég Szegedre, illetve Szaty­elmondta: Békéscsabáról, mazra szállítása Békéscsabá­Budapestről és Répcelakról ról, Miskolcról, Répcelak­kapnak jeget, hogy exporf- ról, Budapestről igen költsé­szállításaikat zökkenőmente- ges. Az lenne jó, ha a sen lebonyolítsák. Elégtelen Csongrád megyei MÉK ugyanis a hűtőkocsik jegeié- helyben juthatna hozzá a sére a szatymazi tranzitte- szállításaihoz szükséges jég­lep napi 60 mázsás jégter- hez. Ezt viszont csak egy új melése. A télen ugyan tá- jéggyár létesítése eredmé­roltak természetes jeget is a nyezheti, tekintve, hogy jö­Fehértóról, a rendelkezésre vőre és utána is az ideihez álló vermek azonban, rész- hasonló mértékű, illetve még ben a magas talajvíz miatt, inkább növekvő ütemű lesz korszerűtlenekké váltak. A a MÉK exportja, szükségesnél nagyobb mérté- L. F. UJKÖNVVEK HALÁSZ ISTVÁN: „PRINCIPIKON" jutunk el. A könyv termé­szetesen nem tekinthető tel­jes elektrotechnikának, már Már a második, javított szűk terjedelme miatt sem. kiadásban jelent meg az Mindössze a villamosság vi­Akadémia Terra sorozatá- lágába behatolni kívánókat ban a népszerű tudományos 6egíti át a megértésbeli ne­munka, amely világosan, hézségeken, fokozatosan ala­szesnléltetően megmagyaráz- kítja ki bennük az úgyneve­za a villamosgépek és be- zett villamossági szemléletet. rendezések működésének el- „ vét amely rejtély igen sok M- PORCIUS CATO: ember számára A könyv a A FÖLDMŰVELÉSRŐL Mozgóábrás elektrotechnika Kun József fordításában ^.T'Öo mivel a, F?7 az Akadémia Kiadó gondo­veg közötti 28 rajzon kívül zásában került a könyves_ a borito belső oldalai hat- boltokba a római történelem hat, vagyis összesen 12 moz- egyik központi aJakjának, az gatható ábrát tartalmaznak, időszámítás előtt 234—149-ig Az olvasó, aki nem tudja élő. M. Porcius Catonak a elképzelni, hogy mi működ- földművelésről szóló írása, tet például egy egyszerű asz- Ez a könyv a római mező­tali ventillátort — hiszen gazdasági szakirodalom első szétszedésekor vasidomokon, ránk maradt dokumentuma, lemezeken, szigetelt huzalo- amely egyúttal a római pró­kon kívül 6emmit sem talál za első összefüggő emléke is. benne — a mindössze 50 Felbecsülhetetlen adatokat oldalas könyv elolvasása tartalmaz a rabszolgatartó után magyarázatot kap a társadalom gazdaságtörténe­legalapvetőbb kérdésekre, tének tanulmányozása szem­Halász István új, de egysze- pontjából. Fontos azonban rú fogásokkal, könnyen kö- azért is, mert több mint két­vethető módon vezet el ben- ezer év távlatából megismer­nünket az elektrotechnikai jük belőle a római biroda­ismeretek megszerzéséhez, lom köztársasági korának Az egyébként elvont prob- mezőgazdaságát, illetve an­lémák az említett ábrák se- nak technikáját és viszony­gitségével szemléletesekké lagos fejlettségét. A szerző a válnak. Ráadásul a tárgyalt rabszolgatartó rend tipikus fogyamatok bármikor fel- képviselője, tapasztalt író és idézhetők és ott szakíthatók politikus. Ebben a művé­meg, ahol a megértésbeli ben érdekes megjegyzéseket nehézségek éppen felmerül- olvashatunk a kor jogi, vál­nék. A csekély fáradsággal lási nézeteiről, népi szokásai­járó ismeretszerzés azonban ról és az ókori osztályharc nem nevel felületességre, hi- sajátos problémáiról, szen rendszerint azok az is- A könyvhöz Maróti Egon meretek maradandók, ame- írt mintegy 60 oldalnyi he­lyekhez élmények kapcsán vezető tanulmányt. Emelkedik a sampinyontermelés A SZÖVOSZ igazgatóság ni" a régi pincéket elha­határozata értelmében meg- oVOtt bányákat barlangokat átokult és megkezdte műkő- stb, dését a Gombatermesztési Országos Szövetkezeti Köz­pont — a GOSZK. A GOSZK megalakulása és tevékenysége azt a célt szolgálja, hogv a kedvező termesztési lehetőségeket ki­használva megjavítsuk a bel­földi ellátást és bekapcso­lódjunk a folyamatosan nö­vekvő kereslet nyomán ki­bontakozott nemzetközi gom­bakereskedelembe. Az ezzel kapcsolatos felmérések sze­rint a jelenlegi körülbelül 1,2 millió kilóról 4—5 év alatt évi 4—5 millió kilóra lehet és kell növelni a ha­zai sampinyon gombater­mést. A gombatermeléssel jövedelmező módon lehet megoldani a nagyüzemi ker­tészetek üvegházainak és egyéb üvegfelületeinek őszi hasznosítását, számottevő pénzforrássá lehet „varázsol­Szeged egyik fiatal ipari üzemében, a kábelgyárban korszerű szovjet automatá­nál dolgozik Juhász Jánosné. A kongresszusi versenyben jól szereplő fiatalokból álló 6 tagú brigádban ő a rang­idős, ós az egyik legjobb tömlőző szakmunkás a mű­anyag üzemrészben, övé most a szó. — Májusban a szocialista brigádok és kiváló újítók ta­nácskozásán a mi brigádunk tette az első kongresszusi felajánlást. Erre nagyon büszkék vagyunk és termé­szetesen az azóta elért ered­ményeinkre is. A pártkong­resszus tiszteletére az eredeti brigádszerződésbe foglalt fel­ajánlásainkat újakkal egé­szítettük ki. Vállaltuk, hogy a minőségi és mennyiségi terveinket, amennyiben er­re szükség van, 101 százalék­ra teljesítjük. Itt hadd mondjam el rögtön, ez a normán felüli 1 százalék is lényegesen nagyobb gondot, figyelmet kíván tőlünk. A gé­peket ugyanis nem forgat­hatjuk gyorsabban, kizárólag a dobcseréknél, a gépindítá­soknál és a hegesztéseknél ügyeskedhetünk. Tehát a „ke­zünkből" kell „kihozni" ezt a pluszt. Ügy érzem, a töb­bi ígéretünk is ilyen hasznos a gyárnak: a januári egy zsák PVC hulladékot július­ra 4 kilogrammra csökken­tettük, csak első osztályú árut adtunk ki a munkahe­lyünkről. — Hadd tegyem még hozzá azt is: a termelés ér­(dekében külön naplót veze­tünk. Ebben állandóan figye­lemmel kísérjük a termelé­si utasítást és a napi telje­sítményeinket, nehogy elté­rés legyen az előírások és az általunk elvégzett munka között, mert akkor más gé­pektől vonnánk el az alap­anyagot, vagy éppen raktár­ra dolgoznánk. Juhászné és 6 tagú brigád­ja valóban büszke lehet eredményeikre. ígéreteiket eddig maradék nélkül telje­sítették, sőt, az általuk ké­szített termékből nagyobb mennyiségre volt szüksége a gyárnak, a sziború norma ellenére ezt a kérést is mindig maradéktalanul tel­jesítették. Magyar-román vegyipari együttműködés Július 20 és 27-e között tárgyalások folytak Buda­pesten magyar és román vegyipari küldöttségek között Megvizsgálták, milyen lehetőségek vannak a két ország vegyipari együttműködésének bővítésére. Javaslatokat tet­tek az árucsere növelésére, műszaki-gazdasági tapaszta­latcserékre. Kicserélték a cikklistákat amelyek feltüntetik* hogy a két ország milyen vegyipari termékeket tud egy­másnak felajánlani. E cikklisták gyógyszer- és finomvegy­ipari termékeket festékipari anyagokat textil- és bőripari segédanyagokat, növényvédőszereket műanyagfeldolgozó­ipari és egyéb vegyipari cikkeket tartalmaznak. (MTI) Korszerűsített munkaterem A Szegedi Ruhagyárban évek óta korszerűsítik a munkahelyeket, javítják a munkafeltételeket Tavaly a IV-es számú terem átalakí­tását végezték el, ebben az évben — gondos tervezés után — az V-ös számú, nad­rágkészítő üzemrész korsze­rűsítése került napirendre. Meghalt Gáti Pál Rövid híradás számol be arról, hogy Gáti Pál, a Jó­zsef Attila Színház művésze hirtelen elhunyt... Mint fiatal színész Miskol­con kezdte pályáját, majd a felszabadulás után az or­szágban először játszó sze­gedi színház tagja lett. 1945­iben szerződött Lehotay Ár­pád igazgatása alatt a sze­gedi színházhoz, ahol vezető prózai szerepek kiváló ala­kításaival férkőzött a közön­ség szívébe. Gáti Pál azon színészek közé tartozott, akik soha nem önmagukat, hanem az író által elképzelt alakot igyekeztek megformálni sze­repeikben. A szegedi közön­ség megszerette a nagyon jó modorú és népszerű mű­vészt s amikor 1949-ben a Bányász Színházhoz szerző­dött, nehezen pótolta a szín­ház elárvult szerepeit. Neki is az volt a vágya, mint előtte sok szegedi színésznek: a fővárosba kerülni. Így lett előbb a Néphadsereg Szín­ház, majd 1958-tól az angyal­földi József Attila Színház tagja. Itt már inkább ki­sebb, epizódszerepeket ját­szott, de ezeket is olyan lel­kiismeretesen és szívesen alakította, mint annak ide­jén a nagy vezetőszerepe­ket. Gáti Pál haláléval nem­csak a szegedi színház volt kedvencétől, hanem, mint a felszabadulás utáni új szege­di színház alapítóinak, épí­tőinek egyikétől búcsúzunk. — A szívéhez kapott és csendben elment egy szí­nész ..." Jenő István Munkavédelmi, üzemszerve­zési szempontok alapján megvizsgálták a dolgozók munkakörülményeit, a szala­gok működését, a varrógé­pek elrendezését stb. A zaj­csökkentés érdekében szige­telt gu mi ágyba helyezték el a gépeket. Á jó eredmény eléréséhez a KÖJÁL segít­ségét is igénybe vették. Fel­újították az V-ös terem vi­lágítását, ós a színdinamika elveinek felhasználásával különböző színű farostle­mezzel burkolták a munka­eszközöket, csúsztató aszta­lokat A IV-es számú terem átalakításakor ugyanis azt tapasztalták, hogy többszí­nű munkateremben a dolgo­zók kevésbé fáradnak ki. Modernizálták a munkasza­lagokat is: gyorsabb varró­és különböző célgépeket ál­lítottak fel. A ruhagyár szakemberei 15 nappal ezelőtt, gondos előkészítés után láttak munkához akkor, amikor az V-ös munkaterem dolgozói kétheti szabadságra távoz­tak. A 400 ezer forintot érő átalakítást így termeléski­esés nélkül végezhették el. Tegnap. szerdán délelőtt műszaki szempontból átad­ták az úi berendezést, úsv­hogv ma reggel már az új­jáalakított, frissen rendezett teremben kezdődhet meg a termelés. Csütörtök, 1966. július 28. DEL-MAGYARORSIAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom