Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
EVE A földesúr földjét elszántották ® A forradalmi mozgalmak Oroszország minden pontjót elértek. A fennálló földbirtokrendszer gyökeres megváltoztatásáért harcoló paraszti milliók lázadásai megrémítették a nagybirtokos osztályt Májusban-júniusban az ideiglenes kormány, a helyi kormányzati szervek napi postájukban egyre nagyobb számban kapják a parasztmozgalmakról szóló félelmetes beszámolókat s jajveszékelve reménylik a támogatást. Június elején az egyik dél-oroszországi járás (Magvarorszag félőnél nagyobb területű) biztosa azt irja, hogv a járás egyik leggazdagabb, több mint. 20 ezer hektárral rendelkező földbirtokosa földjét a kormány rendelkezésére bnosát.ia. A földesurak legalábbis egy időre szabadulni akarnak földjüktől. Az egyik erdőtulajdonos 000 főből álló fegyveres erőt ker az. erdőket elfoglaló parasztok megfékezésére A Szent Szinódus főügyésze arról tájékoztatja a belügyminisztert és megfelelő eljárást sürget, hogy a Moszkva környéki egyházi és kolostori birtokok nagyobbik felét a felszereléssel együtt a helyi parasztbizottsógok kezükbe vették. A június .10-án kelt. a parasztmozgalmakkal foglalkozó összesítő jelentésből: A kurszki kormányzóság 8 falujóban a parasztok egyenlő mennyiségben felosztották a nagybirtokot: a voronyezsi kormányzóság egyik gazdaságaban a parasztok 300 ökröt, 100 lovat 4000 birkát foglaltak le: másutt a parasztszovjetek megtiltották, hogy bérleti szerződésekben előírt kötelezettségeknek eleget tegyenek: Gagarina hercegnő szaratovi kormányzósági erdőiből a parasztság olesó áron jut fához; a tulai kormányzóságban fölszántották a földesúr földjét azt bevetették, az úri kúriát pdig szétrombolták. A parasztszovjetek első kongresszusát retrográdon tartottók május 4—28 (május 17—június 10) között, A küldöté tek száma meghaladta az ezer főt. Döntő többséggel rendelkeztek az eszerek, több mint 400 küldött pártonkívülinok tartotta magát. Lenin a kongresszushoz egy levelet küldött, majd a május 22-i ülésen felszólalt Lenin a Bolsevik Párt álláspontjót világította meg az. agrárkérdésben. Az eszerek, mensevikek szavakban szintén elismerik az egész földnek neptula.idonba való adását valamint ho© a földesúri földet megváltás nélkül kapja meg a parasztság. A különbség és az ellentét abban van. ho© míg az eszerek és mensevikek az Alkotmányozó Gyűlésig akarnak várni a föld végleges rendezésével, (s minden bizonnyal akkor már forradalmi módon azt megoldani nem lehet), addig a Bolsevik Párt azt javasolja a parasztoknak, hogv ne rrir•janak a földfoglalással, hanem azonnal és szervezetten fogjanak hozzá. A földdel való rendelkezés joga a helyi parasztezovjetekct illeti meg. „Lenin beszédét — írja egy visszaemlékező — főleg a parasztküldötiek hallgatták nagy figyelemmel... Hangja erős volt szavait mindenki megertette. Lenin nagy tapsot kapott, s ez még a tapsolók számára is váratlan volt, mivel a beszéd annyira magóval ragadta a jelenlevőket.*' Bár a kongresszus eszer szellemű határozatot fogadott el. a parasztmozgalmak növekedése, a helyi parasztszovjetek tevékenysége, határozatai igen jelentős balratolódásról. n bolsevik nézeteknek a parasztság tudatába való behatolásáról tanúskodnak. A föld csak azé lehet, aki megműveli, azt eladni, venni nem lehet, s minden föld a dolgozó nép tulajdohát képezi, hangoztattak a novgorodi parasztok. Május végén a parasztszovjet a földbirtokosoknak megtiltotta a föld eladását. A kazanyi kormányzóság parasztszovjetje elhatározta, hogv azonnal kisajátítja s földesurak kezében levő felszeretéseket, földesúri kovácsműhelyeket. Itt úgyszintén számba vették az állatállományt is. A parasztszovjetek kivétel nélkül mindenütt követelték. hogy a nagybirtokon dolgozó hadifoglyokat engedjék szabadon, s e határozatnak érvényt is szereztek. A hadifoglyok egyre nagyobb mozgásszabadságot élveznek és bekapcsolódnak a forradalmi mozgalomba. A Bolsevik Párt befolyását igazolja, ho© több jelentés Lenin pártjának agitátorai ellen sürget rendszabályokat. A helyi lakosság viszont követeli a polgári lapok betiltásét és esak a forradalmi sajtó terjesztésének engedélyezését. A pszkovl kormánvzóságban követelték, ho©- a parasztok helyett a burzsoáziát küldjék a frontra. A máius-júniusi széles arányokban kibontakozott parasztmozgalmak is a forradalom elmélyülését szolgálták. Harcban a fasizmus ellen Cera Sándor emlékezete . Megmutatták fénykápít MezS Imrének. Heszizan nézte a képet, * kin szQjiet után szálait meg' — Igen, ismertem «t: tejlövést kapott * spanyol fronton. K napokban lehet harmtne esztendeje ,.. Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatósága felvételi vizsgát hirdet Jelentkezni lehet előképző, zongora, hegedű, csenő, gordon, magánének, klarinét, fuvola, oboa, trombita tanszakokra. A felvétel időpontja: június 12, 11 d. e 9—12 óráig, d. u. 2—5 óráig a Tábor utcai Zeneiskolában. xS. 114 844 Felhívjuk Szeged és Szeged kőrnvéki ©ümőlcstermelők figyelmét, ho© a Szegedi Konzerygyár a szegedi telepén 2-es kapunál a gyii möl csfe I vásárlást JúniniM 7-tel megkezdte Kérjük a termelőket a fenti helyen reggel 4 órától 12 óráig ©ümölcsbeszállításaikat eszközöljék. Új szolgáltatás a Szegedi Patyolat Vállalatnál a gyapjútartalmú nadrágok éltartósítása. Vegytisztítás + éltartósítás ára: 20.10 Ft. A nadrág éle ezen eljárás hatására hosszú ideig megmarad. Vegye igénybe Ön is! xS 134 531 Gera Sándor, akinek nevét a Szegedi munkásőrzászlóalj lobogójára hímezték, 1907. február 2-án született Szeged külvárosában, a Tabán u. Ifi. szám alatt. Szülei jóhírű fuvarosok, Tíz testvére közül kevés tanulhatott. ö is libát, tehenet őriz a ház körül, mígnem Dobó Miklós cipészmester, a munkásmozgalom régi harcosa magához veszi inasnak. Az ő révén kerül Gera Sándor kapcsolatba az ifjúmunkásmozgalommal, az illegális KIMSZ-szel. Kis sejtekből áll szervezetük; tagjai még eredeti nevükről sem ismerik egymást. Külvárosi utcákban, hol Felsővároson. hol Alsótároson, hol a Sárgán, hol a dorozsmai úti akioknál találkoznak, s veszik át az utasításokat, az illegális röplapokat, az ellenzéki újságokat, amelyek azután rövid idő alatt mindenhová eljutnak. Ez a munka na©on nehéz, fáradságos, kitartást, bátorságot, elővigyázatosságot igényel. Gera Sándor mestere e munkának. Ahogy Bökönvi János meséli, még sa.iát sejtjének tagjai sem ismerték igazi nevét, esak évek múlva, a tárgyaláson tudják meg, ho© is hívják valójában. Szakszervezeti tag. jár a Munkásotthonba, és Ladvánszk.v József vezetésével ő is részt vesz az ifjúmunkások továbbképző tanfolyamain. Az első ítélet Gera Sándor a húszas évek elején Pesten van. Szüleihez olyan hirek jutnak el, hogy Sanyi „jó fiú", nem vesz részt semmiben, és ekkor jön a rendőri értesítés, .ho© Gerát bebörtönözték a Markó utcába. Ekkor még büntetlen előéletére tekintettel, mint politikailag nem megbízhatót haza toloncolják. 1929-ben már úihól megvan az összeköttetés az illegális mozgalom pesti és szegedi harcosai között. 1910. május 18-án kirándulás ürügyén nagv illegális találkozót rendeztek a kommunisták a tápéi füzesekben, a Sárgán. A környékről, Hódmezővásárhelyről. Makóról, Orosházáról. Kisznmborról jöttek a küldöttek. Hiába volt minden óvatosság, valaki besúgta őket, a rendőrség rajtuk ütött. A résztvevők menekültek. A rendőrök — hisz ismerték már mind őket — nem a szegediekre. hanem a vidékiekre vadásztak. Korom Mihály meséli, hogy Gera Sándor után oda is kiáltottak: Ü©is elkapunk!" F.s másnap valóban letartóztatták. „Bolsevista forradalom esiráit fojtották el Szegeden!" — írták a lapok. Az ügyész statáriális eljárást akart: a büntetés így vagy életfogytiglan, va© bitófa. A vádlottak ügyesen védekeztek, és védőik segítségével sikerült rendes eljárás alá kerülniük. Az első tárgyalásra 1931. január 14-én került sor. felszó a tárgyalóteremben Gera és Gladlch József, amikor először vezették be őket a tárgyalóterembe fölkiáltottak : — Éljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Éljen a magyarországi forradalom! — Éljen a forradalmi Ma©-arország! A bíró erre tüstént hathat órás kurtavasra .büntette őket, és zárt tárgyalást rendelt el. Másodfokon június 4-től 21-ig a tábla előtt folyt ügyük. Molnár Erik volt a védőjük. Végülis Gera Sándor és Gladich József 2 én fél évet, Gombai temi hallgató, Bata SzílveszMihály 2 év és 3 hónapot, ter géplakatostanonc. KaráSz.ékely Mihály 2 évet, Ko- csernyi Etel gyufa©ári munmócsin Antal 8 hónapot, kásnő, Korom Mihály búBökönyi János 5 hónapot, a torfényező és Gera Sándor, többiek kisebb büntetéseket kaptak. Az ítélőtábla ké- • ' / f sőbb valamelvest leszállítót- AZ OSZtOlytlOrC ta a büntetéseket, igy az- r _ után a vádlottakat, Gera kútOnO 10 Sándort is, szabadonbocsáj- ' tották, mert a szabadság- „^kérdezte Gőfoe©l©al tJ!s fcltTerlé? mHr* Anflor ' lanacselndk mását. Amikor leült a heilfJíii hogy ml a foglalkozása, ö ,vere. a Szeged Napló tuigy felelt: dósitóia szerint tenyerebe — Munkanélküli va©ok, -ejtette arcát, és úgy neveaz osztályharc katonája. (ett. — De micsoda, ha dolgo- A bíróság szeptember 7zik? — kérdezte az elnök én hozott itéleiében Ko— Napszámos vagyok — rom Mihályt. Gombkötő Péfelelte Gera. tert. Pontyik Pált, Gera — Katona volt? Sándort. Gladich Józsefet — Nem voltam katona, és Komócsin Antalt bűnösde 1920 óta az, osztályharc nek mondotta ki az állami katonája vagyok. es társadalmi rend elleni — Büntetve volt? vétségben, és ezért Korom — Igen, hasonló bűncse- Mihályt, Gombkötő Pétert lekménvek miatt e© évi és Pontyik Pált három havi mint alább idézendő nyilatkozatából megtudjuk, egy évre szállították le, tehát többet ült, mint amennyire íélték. Gera Sándor kiszabadulása után tovább folytatta munkáját. Ismét megteremtette az összeköttetést Budapesttel. A párt fő céljává ekkor a fasizmus elleni harc, az antifasiszta népfront, létrehozása vált. A szegedi munkásság internacionalizmusának szép példája volt, amikor a fasiszta terrorakciók ellen aláírást gyűjtöttek, és a német követségre akarták eljuttatni. Gera Sándor vezette az aláírásgyűjtést, í©' pl. Komoesin Antal a Gera Sándortól kapott ívvel a Fehérión dolgozó kubikusokhoz ment. és itt 300 aláírást gyűjtött. Az fvek sohasem " jutottak tására. Mosolvo©a, gyors el a német követségre. Gu- léptekkel ment a bírósági helvpzpsp után még egv da. lya Karoly kutatásaiból tud- emelvény e,e. Az elnök be ^ Rzpgpdpn maradt, de juk. hogy a szegedi rendőr- sem fejezhette a szokásos r rpnddr5k már annvlra kapitanv a gvakori nevekre első kérdést: Megerti-e ml . g -rt úgv L.' . . ~ +1 r t-t »t -rr _ i j . . 1 /vm 9 ns! . » fogházzal. — Lakása ? — Mars iér 13. Balázs Sándor ü©éoz: — De hisz ez a Csillag börtön! Gömörv elnök: — Ne lessék a bíróság kitöltöttnek is vették, előtt tréfákat csinálni! fogházra, Gera Sándort és Gladich Józsefet 8 hónapi fogházra ítélte, ebból 5 hónapot kitöltöttnek vett. Ko mócsin Antalt 5 havi fogházra iélték, s ezt az elszenvedett vizsgálati fogsággal Augusztus .M-en kenut Emigrációbon >r Gera Sándor kihall ga- ö Gera Sándor szabadlábra hivatkozva (Kiss, Nagy. Ko- a vád maga ellen? — mivács. Horváth) ezt közötte a kor Gera közbevágott, és Belügyminisztériummal: hangosan gesztikulálva kii,Megállapítottuk, hogy az jelentette: aláírásokat maguk is az — Kérem, ez a vád ösrdöntött: menjen emigrációba. 19.13. február 4-én elutazott Szegedről. Megbszélés •szerint eltűnését huga három nap után jelentette a Az elfogott levél A budapesti nyomozók elaláírók közt szereplő Komó- szenmlott a mai gazdasági rPndőrségen. Altalános kcsín Antal, Gladich József helyzetben! rözétt adtak ki ellene, de többszörösen büntetett kom- Gömöry idegesen kopog eredménytelenül. munisták gyűjtötték, kik- ceruzájával: Gera Sándor elősz: nek kommunista irányú te- — Csak a kérdésre vála- Csehszlovákiába, onn; vékenvsége állandó megfí- szoljon. Az a vád maga el- Franciaországon keresztül gyelés tárgyát képezi." len. ho© 1931-ben kommu- Spanyolországba ment. nista összejöveteleken vett Népünk legjobbjai közül részt, és a budapesti kikül- harcoltak és véreztek ott döttel tartott fenn érintke- a szabadságért, mint a lezést. gendá.s hirű Zalka Máté Gera Sándor: — Kérem. (Lukács tábornok), Mün. fogtak Gera Sándor levelét, ez nem lehet vád. mert meh Ferenc (Flatter Ottó), moh-ben közötte a jelszót minden kornak megvan Szalvai Mihály Merő Imre, ( Melyik út visz Dorozsmá- a maga rendszere. Én Sziklai Sándor. Rajk Laszlo. ra?") és az. ismertetőielet pedig proletár vagyok, si U»W. március vegen a mafa hal és lobb kézben tar- mint ilyen a dolgozó pa- gyár egysegekből zaszlóa j tott Népszava). Igv a pesti raszt milliók harcosa va- szerveződött. Közöttük volt küldött képében egv detek- gyök. Olyan tevékenységet, Gera Sándor ts. Minte© tív érkezett a dorozsmai ál- amivel vádolva vagyok, ™n magyar önkéntes halt lomásra Gera Sándor ké- nem tettem. spanyol foldon hősi halalt; són vette észre, ho© a Gömöry: Barátai vannak csak kh. a felet ismerjük rendőrség embere, mégis vidéken? nevszerint. megtudta akadálvoznl, hogy Cera: Hogvne kérem. Hosszú evek teltek el az. egész, illegális szervező- egész Európában vannak senki sem tudotti pontosat tet felgöngyölítsék. Csak barátaim, sőt Párizsba ls Gera Sándor halalaról. Mar néhánv vezetőt tudtak letar- levelezek. * fölszabadulas utan tóztatni: Gera Sándort. Ko- Gömörv: Nem azt kérdez- amint Gombai Mihály bemócsin Antalt, Gladich Jó- tem. „Danidról mit tud? szeli - megmutattak fenyzsefet. Gera: Csak a vádiratban kepet Mező Imrenek. HőszVizsgálati fogságuk alatt halottam róla. szan nczte a kepet végezték ki Sallai Imrét és Gomory: Jart On BudaFürst Sándort. A börtönök pesten, politikai foglyai tiltakozásul éhségsztrájkba kezdtek. Ko- det csak engedéllyel hagymócsin Antal így emlékszik hattam el. es a detektívek ján" épp" vissza: „Az egvik reggeli minden este ellenőriztek a séta alkalmával Gera Sán- lakásomon. s kis szünet ulán szólalt meg: — Igen, ismertem őt: fej. _ lövést kapott a spanyol Gera: Nem. mert Szege- frovfon i-n.—i u Gera Sándor élete — tae napokban harminc esztendeje — tragikusfiatalon lezárult, de emléke dor fölszólított, bennünket, Gömöry: ön levelezett a él Az 1957-ben megalakult hogv mi is kezdjünk éhség- >fDani"-val? szegedi munkásörzaszlóalj sztrájkba. Hat napig semmi- Cfra. Hogvne kerem. le- példaképül. névadóul váfele eleimet, reggelit, ebe- veleztem dp npm vele é® ]asz totta. és iskolát, utcát, det es vacsorát nem fogad- rsak szerelmes levelezést úttörőcsapatot neveztek el tunk el. t A Csillae-borton folytattam. róla. Ezzel befejezte a valló- HEGYKÖZI PÁL parancsnoka kihallgatásra rendolt bennünket. Kijelentette: Aki nem eszik, ne is igvék! És az ágyon kívül minden felszerelési tárgvat kihordatott a cellából. Gera Sándor kitartásra buzdított minket, mert tudta, ho© szolidaritásunk effajta megnyilvánulása nem marad eredménytelenül." A fötnrgvalás 1932. augusztus 2R-tól szeptember 8. ig tartott. A vádlottak: Sebes László ügynök. Gombkötő Péter lakatossegéd, Dr. Szepesi Imre orvos, Nnny János lakatossegéd, Kiri József lakatossegéd, B oznki Lajos asztalossegéd, Silbermavn Ferenc asztalossegéd. Silbermann Gvula kereskedősegéd. Straxisz Sándor orvostanhallgató, Czeisler Gvör© kötő- és szövösegéd, Sz. Naav 'József bádognssegéd, Szamek Györ© e©e* r * » s , • ttznsi im fgjl - * * ív tt, » t . £ te- .... j m: tíjr. «ut«e» huxumtx tehg te, wlttte fis^mfe « rolt, t Uz- tt*tSMkU| 5-, W.bte 1-' $«k4 P.tMt Az 1931-es ítélet lapjaiból "Y 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vaeirnap, 19«7. Június 1L
