Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

ff MOST EVE A politikai cselekvés tüntetése A júniusi petrográdi tömegmozgalmaknak két ki­emelkedő jelentőségű eseménye volt. Miután Kerensz­kij hadügyminiszter a katonák jogait alaposan megnyirbál­ta. s a tisztek parancsnoki hatalma katonáikkal szemben már a szabad fegyverhasználat jogát is magában foglalta, a fővárosi helyőrseg 200 ezres tömegének elégedetlensége, elkeseredettsége napról napra növekvő ösztönös megmoz­dulásokban fejeződött ki. A katonák szervezetei követel­ték a Bolsevik Párttól, hogy tömegtüntetést szervezzen. A Bolsevik Párt. Központi Bizottsága e kérdésben jú­nius fi-án és 8-án (10. 21) tanácskozott. Hosszas és elemző vita után elhatározták a szervezett tüntetést. A katonákat köteleztek, hogv fegyver nélkül- jelenjenek meg a tünteté­sen. A határozat a munkásság körében folytatanrió agi­tációra hívott fel. mivel így lehet biztosítani annak békés es szervezett jellegét. A tüntetés az egyre aktívabbá váló ellenforradalom ellen irányult, s nyomást kívánt gyakorol­ni az akkor ülésező szovjet kongresszus munkájára is. A tüntetés időpontját június 10-ben (23) határozták meg. A június 9-én nyilvánosságra hozott jelszavakból: ..Le a cári Dumával! Le a 10 kapitalista miniszterrel! Minden hatal­mat a szovjeteknek! Sem külö'nbékét Vilmos császárral, sem titkos szerződést az angol—francia tőkésekkel!" A tün­tetés előkészítése teljes lendülettel megindult. Az eszer— mensevik többségű szovjet kongresszus azonban három nap­ra minden tüntetést betiltott, s a kormány kijelentette, hogv bármilyen megmozdulást erőszakkal fog elfojtani. A Bolsevik Párt meglehetősen nehéz helyzetbe került, s mi­vel nem akart a szovjet határozata ellen cselekedni. Le­nin javaslatára a tüntetés elhalasztása mellett döntöttek. A párt egész apparátusát és tagságát mozgósítani kellett — mindössze egy nap állott, rendelkezésre — az újabb határozat valóraváltása érdekében, hisz ellenkező esetben a szervezetlen megmozdulás provokációkra adott volna al­kalmat a reakciós kormányköröknek. A munkás és ka­tona százezrek, ha keserű szájízzel is. de fegvelemezetten betartották a határozatot. E döntés megvalósítása is a párt erejéről és szervezettségéről beszélt. A Petrográdi Szovjet június 11-én (24) ülésén a men­sevikek és jobboldali eszerek a Bolsevik Párt elszigetelé­sere. sőt némelyek elítélései-e törekedtek. A mensevik Dan a bolsevikokat politikai kalandorságg'al vádolja. Azt ja­vasolta. hogv a jövőben csak a szovjet beleegyezésével lehet tüntetést szervezni, s a katonasággal csak a szov­jet rendelkezik. Az e határozatot nem teljesítő párt nem mararihat a szovjetben. Dan javaslatát még a mensevikek jelentős része is ellenezte. Ma.id hirtelen a mensevikek egyik ismert vezetője, a miniszter Cereteli kért szót. Ne­ki Dan javaslata sem volt elég. Kijelenti: ..Itt többről van szó. ami történt, nem más mint összeesküvés. Az el­lenforradalmat a bolsevikok képviselik, velük szemben más eszközöket kell alkalmazni, őket le kell fegyverezni". A jelenlevők, e Rzayak hallatára.- mozgásba jönnek, a rend felbomlik. Á bolsevikok nevében Kamenvev Ceretelinek kiáltja; „Miniszter úr, ha szavaival 'nemcsák dobálódzik. akkor nincs joga pusztán a beszédeknél maradnia. ítél­jen el engem a forradalom elleni összeesküvésért". Lenin Cereteli beszédét hisztérikusnak, ellenforradalminak, mi­nősítette. s rámutatott: a Bolsevik Párt nem fog lemondani szabad agitáció.iáról. szervezettségre, határozottságra, nyu­goritságra van szükség. 1917. június 1R-ra (jul. 1) a szovjetkongresszus tünte­tést szervezett, arra számítva, hogy támogatást kap a kor­mány politikájához. A mensevik—eszer jelszavak: Altalá­nos békét! Demokratikus köztársaságot! Alkotmányozó Gyűlést! A Bolsevik Párt azonnal a részvétel mellett döntött, s nagyarányú szervező munkába fogott. A jelszavak meg­egyeztek a június 9-én megadott felhívásokkal. Június 18-án (jül. 1) ragyogó időben hatalmas, fél­milliós munkás, katona tömeg tüntetve özönlötte el a fő­várost. s vonult a Mars mezőre, a forradalmárok emlék­művéhez. A közlekedés megbénult, az üzemek leálltak. A tereket, utcákat, a rörös zászlókkal felvonuló tüntetők lep­ték el. a bolsevik jelszavak tengerében itt-ott látszott né­hány eszer—mensevik felirat. Egyetlen ezred sem hangoz­tatta a kormány iránti bizalmat. Június 18-a — írta Lenin — néhány óra alatt porrá zúzta a bolsevik összeesküvésről szóló mende-mnndákat és bebizonyította, hogy a proletariátus a Bolsevik Párt mögé sorakozott fel. Június IR-a megmutatta a forradalom irá­nyát, a kiutat a zsákutcából. Június 18-a a politikai cse­lekvés tüntetése volt. Munka és pihenés a világűrben ,.A hosszantartó űrutazás során célszerű lenne betar­tani a földi nappalok es éj­szakák 24 órás ritmusát, de ezt az űrhajósok több okból kifolyólag nem tehetik meg", — olvashatjuk az „Aviacija i Kozmonavtvika" (Repülés és űrhajózás) című szovjet szaklap egyik cikkében, melynek szerzői között ta­láljuk Valerij Bikovszkijt is. Az űrhajót repüles köz.ben többnyire automata műsze­rek irányítják. Ez azonban — hangsúlyozzák a cikk írói — korántsem zárja ki az. űilia­jósi ügyeletes szoly.ulat szük­ségességét. A biztonságos re­pülést az ember és az. auto­maták csak együttesen biz­tosíthatják. Szepesi doktor ff Szepesi Imre emlékezete A mnzgalamban Szép Nevelője volt. egy egész kasnak és érteimisécin ky József a Horthy.ko kommunista mozgalma alakja tolt. éppün ő sec lecjelentösehh képv galomhnn. 0 voli az. aki a Szeg tük a legnagyobbat: a munkásmozgalomba vo Kartársai az orvosi b kőtelességuirtás minták e*( doktornak hívták, nemzedék fiatal műn­ek. Ahagvon Ladvánsz­rszak szegedi illegális nak központi proletár­a kommunista értelmi­iselóje a szegedi moz­edl Fiatalokat — kftz­adnóti Mikidst — a nta. ecslilevesség. tisztesség, épét tiszteltek benne. „Az űrutazás során — foly­tatódik a cikk — a kozmo­nautát számoskellemetlen behatás éri. Ezért az effek­tív munka optimális ideje nem haladhatja meg a négy órát." Négy óra munka, négv óra pihenés — ez tehát a rö­vid konklúzió. „Az űrhajó­sok életrendjének megállapí­tásakor azonban még figye­lembe kell venni egy végie­lenül fontos momentumot — írja a továbbiakban a cikk. — Nevezetesen azt, hogy az. ügyeletes szolgálatot sohasem egy, hanem két vagv annál több ember lássa el, mert ez. döntő befolyással lehet az űrhajósok idegrendszerére es kedélyállapotara. Juhász Gyula nemzedékéből való volt: 1886. január 30-án született a Veszprém megyei Devecserben. Má­sodik gyermeke volt igazgató-tanító apjának. Elemi után Veszprémben vé­gezte a gimnáziumot, ott is érettségi­zett. 1904 őszén a pesti egyetem orvo­si karán folytatta tanulmáhyait, Részt vett az egyetemi ifjúság politikai megmozdulásaiban. Huszonkét éves, amikor 1908-ban belép a Szociálde­mokrata Pártba. Ez akkoriban meg­lehetős ritkaság volt. Az 1910-ben megszerzett doktori oklevéllel 1911-ben kerül Szegedre: másodorvosnak nevezik ki az állami szemkórhazba. Ekkori itteni tevékeny­ségéről viszonylag még keveset tu­dunk. Az első világháborút elejétől végig szolgálja mint katonaorvos. Amikor 1918 decemberében hazakerül Szegedre, már a forradalmak lázában találja a várast. Szerepléséről nem hallunk ezekben a hónapokban, s csak találgathatjuk okát, miért nem. Ára úgy látszik, a Tanácsköztársaság bukása után éppen az elbukottakkal való együttérzés, szolidaritás serkent­heti öt fokozottabb munkásmozgalmi tevékenységre. Ennek csalhatatlan jele: gyanússá lesz az ellenforradalom urainak sze­mében. Amikor 1921 szeptemberében az ide került; egyetem a szemkórhá­zat átveszi klinikájának, Szepesit „po­litikai magatartása miatt" nem haj­landók alkalmazni! Próbál elmenni Szegedről, egy év­tizedes orvosi és társadalmi működé­sének színhelyéről. Kaposvárott ugyan próbálkozik, hogy addigi szakjában, kórházi szemészfőorvosként dolgoz­hasson tovább, a hatalom azonban utánanyúl bosszuló kezével: már el­nyert kinevezését megsemmisítik. Az állam nem tűri meg. döbbent rá, s elhatározták hogy magángyakor­latot kezd. Egyszersmind a magán­praxis szempontjából kedvezőbb új orvosi szakot tanult: feleségével rir. Szamek Sára gyermekgyógyásszal 1921 októberében egy évre. Berlinbe megy, és ott fogorvosi szakképesítést szerez. Hazatérve egy ideig édesany­jánál Devecserben lakik, s közben be­rendezi a maga és felesége szegedi rendelőjét. Ezt az akkori Löw Lipót (ma Bolyai János) utca 15. szam alatt 1923. július elsején nyitják meg. Ifjúmunkások vezetője Ismét bekapcsolódik a munkásmoz­galomba. s az az. évtized, amely rö­vidre mért életéből még hátra volt, sok küzdelmet, áldozatot, harcot, s végül mártírhalált tartogatott számá­ra. A fölszínen továbbra is egyik veze­tője a legális munkásmozgalomnak Szegeden: tagja a párt szegedi vég­rehajtó bizottságának, a belvárosi szervezet elnöke is egyben. Ugyanak­kor együttműködik az illegalitásban kényszerült kommunistákkal. Különö­sen a jövő harcosainak, az ifjúmun­kásoknak nevelője. A nagy műveltsé­gű es sokat tapasztalt doktornak pá­ratlan tekintélye van körükben. Ad­nak szavára, hallgatnak rá. Megszer­vezi belőlük 1930 tavaszán a Termé­szetbarátok Turista egyesületének (TTE) szegedi csoportját. Kirándulá­saik rendszeres politikai nevelőmun­kára, adnak neki alkalmat: a negyven­ötven tagú csoportnak vasárnaponként a Tisza füzeseiben a marxizmus alap­i elemeit, magyarázza, az időszerű nem­j z.etközi és hazai gondokról vitáznak, I az illegális pártsajtóban megjelent írásokat vitatják meg. A szegedi ille­gális kommunista sejt a Belgiumból hazatért Gombkötő Péter révén figye­lemmel kíséri és segíti munkájukat. 1930 őszén a természetbarát ifjú­munkásokból szavalókórust szervez. Művészeti vezetőül sikerül megn.ver­I nie az örökké lángoló, nyugtalan szel­lemű Hont Ferencet, a szabadtéri já­; tékok kezdeményezőjét, az ez. idő tájt , szerveződő Szegedi Fiatalok Művésze­ti Kollégiumának egyik vezetőjét, j Ezen a réven fokozatosan mélyülő ; kapcsolat jön létre a Szegedi Fiatalok ' és Szepesi csoportja között. Ezekben a művészettel, haladó, nép­barát eszmékkel eljegyzett ifjakban nyilván ifjúkori önmagára ismert. A munkásmozgalomban rég tevékenyke­dő értelmiségi nagy gonddal, aggódó szeretettel egyengette az utat a fia­tal értelmiségiek számára: az ifjú­munkások közösségébe, a munkásmoz­galomba. Kezdeményező volt. a talál­kozás első pillanatában, fölismerte, mit nyerhet ezzel mindkét fél, mind a mozgalom, mind a pályájukra indu­ló ifjú tudósok, művészek; összetartó erő mindvégig. Sokat, elhatározó nagy élményeket köszönhet neki mindenek előtt Radnóti Miklós, de a többiek is, mint Buday György, Berezeli Anzelm Károly, Erdei Ferenc, Gáspár Zoltán, Hont Ferenc, Ortutay Gyula, Reitzer Béla, Tolnai Gábor. Egyéniségének is nagy vonzóereje volt: csöndes, szerény, de határozott. Munkás harcostársai, mint Komócsin Mihál.v, Komócsin Antal, Bozóki La­jas, Masánszky László es sokan ma­sok, a fölszabadulás előtti forradalmi mozgalom köztünk élő kiemelkedő harcosai, biztos szavú, felejthetetlen emlékű tanítóként, vezetőként emle­getik ma is. A Házi Újság 1931 decemberében a Kommunis­ták Magyarországi Pártja budapesti megbízottjának, Sebes Lászlónak ösz­tönzésére Gombkötő Péter és Hont Ferenc közreműködésével megalakítja az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) szegedi csoportját. Bevonja ebbe a TTE és a Szegedi Fiatalok legdere­kabb tagjait s azokat az ifjúmunkáso­kat, akik a szociáldemokrata párt hi­vatalos vezetésével elégedetlenek vol­tak. Féllegális munka kezdődik ezzel: a Vörös Segény bélyegeit árusítják, illegális kiadványokat, sajtóterméke­ket, tanulmányoznak, terjesztenek, a Hátvezér utcai Munkásotthonban ösz­szejöveteleket — ahogyan a rendőrsé­gi jelentés mondja: „szélsőséges szel­lemű" szemináriumi előadásokat —, vitákat tartanak. Ezeken — olvassuk a későbbi bírói ítélet, indokolásában — „nemcsak a rendszer ellen hang­zottak el durva kritikák, hanem kife­jezetten azzal foglalkoztak, hogy fel kell venni az erőszakos osztályharcot, a jelenlegi kormányzati rendszert meg kell dönteni, és át kell térni a kollek­tív gazdasági rendszerre." Maga Szepesi doktor több cikket ír a csoport „izgató, felforgató" Házi Űjságjába, amelynek összeállításában, sőt technikai kivitelezésében is részt vesz — rendelkezésre bocsátva saját lakását! Nem törik meg A rendőrség azonban beépített em­bere révén minderről hamarosan tu­domást szerz. Figyelik őket. és 1932. április 2-án, a Gera—Gombkötő sejt és az OIB csoport lebukásakor, őt is letartóztatják. A vizsgálati fogságban brutális módszerekkel próbálják val­lomásra bírni, ő azonban nem törik meg. nem árul el semmit barálairóli az ifjúmunkásokról és a Szegedi Fia­talokról. S azok sem vallanak reá. Az elsőfokú bíróság szeptember elején „bizonyítékok híján" kénytelen öt a híres Házi Üjság-pörben fölmenteni „az állam és a társadalom rendjének erőszakas felfogatására irányuló bűn­tett," vádja alól. Az ítélőtábla azonban 1933. április 4-én megváltoztatja az ítéletet, és Szepesit: mivel — úgymond — részt vett a Házi Üjság összeállitá­sában, „osztály elleni izgatas vétsége" miatt négy hónapi fogházra ítéli. * Ám ekkor már súlyos beteg: a megJ próbáitatások következtében gyógyít­hatatlan súlyos szívbeteg. Szabadulá­sa után sem javul, sőt rosszabbodik állapota, s 1933. december R-án. 47 eves korában fáradt szive utolsót dob­bant. fclvtársainak és baratainak nepes tábora adta meg neki a végtisztessé­get,. Orvostársai nevében dr. Erdélyi Jenő búcsúztatta. a Délmagyarország december W-i számának nekrologja igy jellemez. te munkásságát: „Az orvos hivatását igaz embersseggel, széles szak­tudással gyakorolta. Elismert szemész, kiváló fogorvos volt, aki gyógyító munkássága mellett komoly elmélyül éssel foglalkozott a szociális kérdések nagy komplexumával. Mély embersz eretete, átfogó kulturája, progresszív gondolkodása már korán a munkássá g táborába vitte, amelynek szociális és kulturális kérdéseivel sohasem szűnt meg foglalkozni. Jó orvos es igaz ember volt..." Ahhoz, amit a liberális Délmagyarország akkor, a kommunista üldö­zések. a válság sivár éveiben leírhatott róla, mi már pontosabb fogalma­zása értékelést tehetünk hozzá. Szepesi doktor a szegedi munkásmozgalom kimagasló harcosa, a marxista elmélet kiváló tanítója volt. Méltó a prole­tár utókor örök emlékezetére. CSAPLÁR FERENC Kiránduláson a természetbarát ifjúmunkásokkal, a kép bal szélén Szepesi Imre 4 OÍL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. Júllns 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom