Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-23 / 301. szám
Több mint 21 milliárd társadalombiztosításra A SZOT elnöksége vasárnap ülést tartott. Egyebek között megtárgyalta és elfogadta a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről szóló előterjesztést is. Eszerint 1969-ben több mint 21 milliárd forintot költenek társadalombiztosításra, mintegy másfél milliárd forinttal többet az ideinél Ebben az összegben azonban nincsenek benne a kórházi, a rendelőintézeti és a körzeti orvosi ellátással kapcsolatos költségek. Táppénzre majdnem 2,7 milliárd forintot irányoztak elő, terhességi, gyermekágyi segélyre 630 milliót, vagyis hatvanmillióval többet az idei várható kifizetéseknél. A nyugdíjak, járadékok őszszege több mint kilenc és fél milliárd forint lesz, 770 millióval több az ideinél. A családi pótlék 120 millió forinttal lesz magasabb az 1968. évinél, a többi között azért, mert jövőre mór egész esztendőben érvényes lesz a tsz-tagok és az egyedül álló apák családi pótlékáról szóló rendejkezés. A gyermekgondozási segély kereken kétszerese lesz az ideinek. Küzdelem elaftüzzel A gyenge tsz-ek Tegnap esti helyzetkép: a tűzoltók, katonák, olajbányászok összehangolt akcióival tovább folytatódik a megfeszített munka. A nap folyamán több ütemben újabb alkatrészeket hoztak ki a kitörés környezetéből. Amint Varga Béla, az NKFV igazgatója közölte, az eddig szerzett tapasztalatok alapján toI vábbra is mindent megtesz1 nek, hogy a kút szájából eltávolítsák az öngyulladást okozó tárgyakat. Tegnap délelőtt a szegedi járási tanács székházában a Szegedi Járási-Városi Termelőszövetkezetek és Tszcsok Területi Szövetségének rendezésében kibővített bizottsági ülést tartottak. Ezen a termőhelyileg gyenge közös gazdaságok új rendszerű állami támogatásának tapasztalatait, pénzügyi, hitelezési problémáit vitatták meg. Sándor Tibor, a közgazdasági és áruforgalmi bizottság elnökének megnyitója után Kálmán János, a területi szövetség titkárhelyettese tartott vitaindító előadást. Az igen aktuális és nagy jelentőségű tanácskozáson, vitájában a járás közös gazdaságainak szakemberei, a megyei és a járási tanács illetékes osztályainak képviselői is résztvettek. A szegedi járás és Szeged termelőszövetkezetei évről évre szebb eredményeket érnek el. Itt is, az országban máshol is, tapasztalható, hogy a szövetkezetek gazdasági, a szövetkezeti tagok anyagi és szociális helyzetében igen intenzív a differenciálódás. Szembetűnő ez szűkebb hazánkban, így közelebbbről a járás homoki körzete és a városi termelőszövetkezetek, vagy a Tisza —Maros háromszögében gazdálkodó termelőszövetkezetek között. Bár a tavalyi zárszámadás alapján a közös gazdaságokban a gazdálkodás minden mutatója jelentősen javult a korábbihoz képest, nem csökkentek a különbségek a jobban és a termőhelyileg gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek között. Az idei év eredményeként, az előzetes mérlegadatok alapján a gazdálkodás színvonalának főbb mutatóiban most is különbségek várhatók. Nyilvánvaló, a termelőszövetkezetek differenciáltságának fő oka a kedvezőtlen adottság. Elég megemlítenünk, hogy öt aranykorona érték alatt 14 közös gazdaság termel, 5,1—7 aranykoronáig pedig 11 szövetkezet. Vagyis összesen a kedvezőtlen adottságú gazdaságok száma 35. Az adott közgazdasági feltételek között képtelenek a saját erejükből fenntartani magukat. A termelés eredményeit legjobban a természeti tényezők befolyásolják. Sorolhatnánk a talajadottságokat, az éghajlati viszonyokat, valamint az igen gyakori belvízkárokat. Jellemző adat, hogy termőhelyileg gyenge termelőszövetkezeteknél átlagban az egy holdra jutó halmozatlan termelési érték 2603 forint volt, ugyanakkor 18 gazdaságnál, jó adottságok mellett, ugyanez a mutató 5417 forint. A szegedi szövetkezeteknél 8098 forint. (Az elmúlt évi eredmények alapján.) A vitában felmerült a szántóföldi növénytermelésen belül, a rozs területének csökkentése, ugyanis a Szeged környéki homokvidékeken már hosszú esztendők óta alig pár mázsát fizet holdanként. A többéves átlagtermés 3,5. Hosszabb távon nem versenyezhet a triticalévaL Természetesen a mezőgazdasági termelést nemcsak a természeti tényezők, hanem a mindenkor érvényesülő gazdaságpolitikai eszközök és ösztönzők is jelentősen meghatározzák. Így az állami támogatás rendszere, a jövedelem szabályozási rendszer szerepe is jelentős a termőhelyileg gyenge gazdaságoknál. Ennek alapos ismerete és helyes alkalmazása megszabja az üzemi vezetés döntéseit. Jó, hogy az új jövedelemszabályozási rendszer három esztendőre szól, így biztonságosabban tervezhetnek előre, ugyanakkor a termelés-szerkezeti változtatásokhoz pénzügyi biztonságot, fedezetet is ad. A gazdaságirányítás új rendszere a mezőgazdasági üzemeket alapvetően érintette. Legfontosabbak; az 1966-ban megvalósított mintegy 9 százalékos árszínvonal emelés és az idei esztendőben a további 8 százalékos árnövekedés, továbbá a 66-os évi hitel rendezés, az amortizációs alap képzése, a termék forgalomról, a jövedelem szabályozásáról stb. szóló rendelkezések. A vitában kialakult az a meggyőződés, hogy az érvényben levő, megkülönböztetett támogatási rendszer a termőhelyileg gyenge szövetkezeteknél is növeli az önálló, vállalatszerű gazdálkodás lehetőségét, vagyis alkalmas a gazdálkodás fejlesztésének elősegítésére, a gyorsabb előrehaladásra. E A katasztrófa első óráiban az emberek megbabonázva néztek a soha nem látott tűzbe. A dübörgő kút körül 400 méteres körzetben párát eresztett a föld, látszólag győzött az elem. Egy öreg olajbányász, meg egy fiatal olajmérnök áll az égő kút előtt. Könnyezik a szemük. Talán a hőtől... A mentőautóban eszméletre tér a mérgezett ember és vissza akar térni: menteni akar... Piros tűzoltóautók jelennek meg, de a csillogó védőköpenyesek is tanácstalanok. Az égen madársereg gyülekezik, aztán a varjak, csókák csapata lassú keringésbe kezd a láng körül. Azt hiszik, új nap igyekszik felkelni; melegednek. Hét csendes ember ölti magóra a fehér azbesztruhát Közös a gondolatuk: be kell menni a tűzbe. — Kettős biztosítással dolgozunk, vigyázunk egymásra. — mondja Hingl József. Most ez a legna,gyobb parancs. Üjvári Béla. Csizmeg István, Plaukity Ferenc, Somo99 Arany" hétköznap A naptár szerinti hagyományos „arany" vasárnap az idén hétköznapra tolódott át, ez azonban mitsem jelent az üzletek és áruházak forgalmában. Az „arany" hétköznap ugrásszerűen megnövelte a szegedi üzletek forgalmát. A legnagyobb forgalommal a Centrum Áruház dicsekedhet. Míg más, viszonylag közepes napokon 700, 800 ezerre tehető a napi forgalom, tegnapelőtt másfél millió forintnál is nagyobb volt, tegnap pedig túl haladta az 1 millió 700 ezer forintot is. Az ünnep előtti napokon általában a férfi és női divatcikkeket vásárolták, a különféle játékokat, de kelendőek voltak a ruházati és műszaki cikkek is. 32 milliós árukészlettel várta vásárlóit a Centrum Áruház, de valamennyi szegedi üzlet jól felkészült a rendkívüli forgalomra. gyobb jövedelmi differenciáltságot kell megszoknunk. Ez pedig nemhogy ellentétes lenne a szocializmus elveiVei, hanem ellenkezőleg, éppen annak felel meg: „kinek-kinek munkája szerint". Gazdasági reformunk társadalmi hatásai tehát eléggé bonyolultak, de több irányban világosan felismerhetők és egészükben véve kedvezőek, a szocialista fejlődés irányába esők. Lássuk ezeket néhány vonatkozásban közelebbről. Kezd érvényesülni és napról napra erősödik a közgazdasági szemlélet Ennek az a lényege, hogy fokozatosan feloldódik társadalmunkban az a régi beidegződés, hogy elegendő a felülről megkapott terveket elfogadni és többé-kevésbé teljesíteni. Mind szélesebb körben felülkerekedik az a reálisabb szemlélet, hogy minden gazdálkodó szervnek és kollektívának magának is felelősséget kell vállalnia azért, amit maga elé tűz, és azért is, hogy milyen gazdaságosan végzi a munkáját, s ez sok mindent jelent A vállalati vezetésben a szükségletek, a piaci lehetőségek és az adott vagy előteremthető feltételek felelős egybevetésével kell kitűzni a közelebbi és távolabbi vállalati terveket, s ezért a felelősséget senkire nem lehet áthárítani. Az MSZMP KB december 4-i ülésén azt állapította meg, hogy „A gazdasági vezetők, a vállalatok és a szövetkezetek nagy részében képesnek bizonyulnak arra, hogy önállóan megoldják a vezetés nagyobb felelősséggel járó feladatait". Továbbá azt is, hogy „Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kollektívák részéről egyre szélesebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan törekvéseket, amelyek a gazdálkodás jobb megszervezésére, a korszerűség fokozására, a jövedelmezőségre irányulnak". A vállalatok dolgozói körében pedig azt jelenti ez, hogy nem lehetnek közömbösek vállalatuk tervei teljesítésében, mert ez egyéni érdekeltségük körébe vág. A közgazdasági szemlélet az ő esetükben azt jelenti,,hogy munkájuk, annak a feltételei és a munkájuk utáni személyi jövedelmük nem függetleníthető a vállalati eredménytől, tehát abban érdekelten kell végezni a maguk munkáját Az új mechanizmusban ez élesebben jelentkezik, mint a régiben, tehát eszerint kell cselekedni és dolgozni. Ez a felismerés és az ehhez való igazodás láthatóan halad előre az állami vállalatokban is, a szövetkezetekben is. A műszaki fejlesztésben is tör előre a közgazdasági szemlélet Itt az az új elem, hogy nem lehet csak műszaki szemléletben gondolkozni, akár a mérnökök, akár a szakmunkások részéről. Meg kell tanulni, hogy a nagyobb gazdasági eredmény, a jobb minőség a cél, tehát a műszaki fejlesztésnek ezt kell szolgálnia, s a magasabb műszaki színvonalra törekvés kötelező, mert jobb gazdasági eredményt csak ezután lehet elérni. E szemlélet térhódítása az oktatásban, a tudományos kutatásban és az üzemekben egyaránt megfigyelhető. A reform nyomán szocialista tervgazdaságunk demokratikus elemei is erősödnek. Maga az a tény, hogy az elhatározások felelőssége a központi szervekről több ezer állami és szövetkezeti vállalatra szélesedett, döntő jelentőségű. Úgy is mondhatjuk, hogy a régi mechanizmusban néhány száz ember viselte annak felelősségét, hogy milyen népgazdasági tervet tűzünk ki, míg az új mechanizmusban a gazdasági vezetők tízezernyi gárdájára szélesedett ki a gazdasági tervezés felelőssége. De ugyanezen az alapon a dolgozók milliói is érdekeltebbé váltak a gazdasági döntésekben is, a maguk munkája eredményében is. Ezzel reális alapot kapott a dolgozók széles körének a bevonása a gazdasági vezetésbe. A szocialista demokráciának ez az előretörése egyaránt érezhető az állami vállalatoknál, a szövetkezetekben és a helyi tanácsok gazdálkodásában. A gazdasági élet demokratizálódása természetesen egész társadalmi életünkre is kihat. Ügy is lehet mondani, hogy a gazdasági tevékenység társadalmunk általános politikai ügyévé válik. Az MSZMP KB-a december 4-i ülésének a határozatában ez áll: .,A Központi Bizottság ezúton is hangsúlyozza, hogy a párt munkájában, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka". Ez természetesen nemcsak a kommunistákra vonatkozik. Egész társadalmunk számára a gazdasági fejlődés a fő politikai kérdés és gazdasági fejlődésünkben a szocialista politika, a szocialista demokrácia a fejlődés fő tényezője. Somogyi Károlyné felvétele Űjabb vasalkatrészek kerülnek ki a tűzből gyi Lajos, Margittai László, Fodor Imre nehéz, drámai helyzetekbe került egy mentőbrigádba. Félszavakból, mozdulatokból értik egymást ... A „pokol négyszögét" már bekerítették tűzoltók, katonák, munkások. Emberek lapulnak a gát mögött. Hangzik a parancs, s három vízágyú, 42 fecskendő bombázza egyszerre a lángot. A tűz és víz találkozásából gőzfelhő születik, nem látni semmit Néha emberi árnyékok tűnnek fel a tűz előtt, reves vasdarabokat cipelnek. A gőzfelhő egyre terebélyesebb, leállnak a fecskendők. Háromszáz kiló acél helyet változtatott. hozzászokni a körülményekhez, megszokják a tüzet kiismerik fortélyait. Alig kétszáz méterre a tűztől lapos barakképület, ebben ütött tanyát a mentők központja. Az első szobában katonai rádió sípol, a következőben tűzoltók tanácskoznak. A sürgés-forgás már nem céltalan, a sokféle ember lassan összekovácsolódik. Amikor felhangzik a parancs, innen indulnak harcba. Szerencsére eddig mindenki épen viszszatért ra h Sz—100-as traktorok tolják a földet. A tűztől jobbra Palócz Pál készít utat, gépével nekirugaszkodik a ragadós sárnak. A gép teste áttüzesedik, de újból és újból megközelíti a dübörgő fáklyát. Palócz Pál arcán vastag izzadságcseppek gyöngyöznek, halántéka dobol. Tízszer-hússzor megjárja a rövid utat. Kint intenek neki. Sikerült... Apró győzelem, ilyenek nélkül nincs előrejutás. Vasárnap délután van, négy napja tört ki a 168-as kút Az emberek kezdenek Nézem a lángot és a vele birkózók eszközeit, a tucatnyi tűzoltóautót a porágyúkat, a katonai lánctalpasokat. A láng legyőzhetetlennek tűnik ebben a viszonyításban. De csak nekem, ők, az elkínzott, lángfoltos arcú mentők újból és újból harcra kelnek. Visszajönnek, lerogynak a gyalulatlan padra, levetik gőzölgő ruháikat s arról beszélnek, hogyan próbálkoznak újra. Két óra, fél nap, esetleg napok múlva ... Matkő István Odesszai vendégünk városi és megyei párt vezetőknél A Dél-Magyarország vendégeként tapasztalatcserén Szegeden tartózkodó Pjotr Kornejevics Volosanyuk elvtársat, odesszai testvérlapunk, a Znamja Kommunizma főszerkesztőjét tegnap, vasárnap délelőtt fogadta dr. Perjési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára. A pártbizottság székházában tanácskoztak Szeged és Odessza testvéri kapcsolatai fejlesztésének lehetőségéről. Dr. Perjési László ismertette a szovjet vendégekkel Szeged gazdasági és kulturális életének jellegzetességeit. Ugyancsak tegnap, délután, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Siklós János elvtárs fogadta az odes* ü főszerkesztőt, aki érdeklőd ssel hallgatta a megyéről szóló tájékoztatást. HÉTFŐ, 1968. DECEMBER 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3
