Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
Az igényesség új igényeket teremt A professzor képviselő — Mindig a társadalom érdedében Megkezdődtek az Erkeldiákünnepségek Szegedi tanulók sikere választmányának illése A sebésznek biztos kezű, éles szemű embernek kell lennie, olyannak, aki a gyógyítás legnehezebb műveleteit hibátlanul végzi. Ahhoz, hogy a lámpák fényében remekelni tudjon, nemcsak a műszereket és az asszisztenseket kell ismernie, de mindent, ami a műtétet befolyásolhatja. A jó sebész kezének biztonságában ott feszülnek a tapasztalatok, szemével a biztosat és esetlegest egyaránt fölméri, hasonlatos a „társadalom orvosaihoz", akiknek az a feladata, hogy pontos diagnózist adjanak egy-egy országos gondról, s megoldásáról. Az országgyűlés állandó bizottságai közül szinte mindig a figyelem középpontjában van a szociális és egészségügyi bízottság, amelynek munkájában szegedi képviselő is részt vesz: dr. Petri Gábor, az I. számú sebészeti klinika igazgató professzora. Megválasztása — azaz 1962 — óta figyeli a bizottság munkáját, a jelenlegi országgyűlési ciklusban, mint annak állandó tagja munkálkodik képviselőtársaival együtt, akik között nemcsak orvosok vannak. A bizottság tagjai elhozzák magukkal szűkebb területük általánosítható tapasztalatalt, s előterjesztéseikkel segítik a tárca munkáját. A bizottság — ahogy a klinikai munka gyors ritmusából egy-egy órára kiszakadva dr. Petri Gábor felidézi — meghatározott éves program alapján végzi munkáját, napirendjén a legaktuálisabb közérdekű egészségügyi és szociális kérdések szerepelnek. A legutóbbi ülésen — a kulturális bizottsággal közösen — a napközi otthonok és bölcsődék jövőjéről tárgyaltak. Azt vitatták meg, hogy az anyasági segély és az ebből következő munkaerőmozgás miként érinti a bölcsődék és a napközi otthonok fejlesztési igényelt, milyen feladatok hárulnak a tanácsokra és a nagyüzemekre. A legközelebbin pedig többek között az egyetemek helyzetéről, anyagi ellátottságéról is szó esik. Pillanatnyi szünet a beszélgetésben. Aztán rákérdezek arra, hogy most majd a következő ülésen nyilván szóba lehet hozni a Szegedi Orvostudományi Egyetem gondjait. A válasz nem nélkülözi sem az iróniát, sem az öniróniát: a vidéken lakó képviselők Igyekeznek figyelmen kívül hagyni, hogy mi a főváros és ml a „nem főváros" viszonya: országos ügyekben csupán a szükséges mértékű elfogultsággal védik az úgynevezett „vidék" érdekeit. A bizottsági tárgyalások egyébként nagyon őszinte hangulatúak. teljes nyíltsággal beszél mindenki az általa ismert szakterület problémáiról. Az állandó tagokon kívül részt vesznek a szóban forgó kérdések szakértői is. Minden ülésen ott van az egészségügyi miniszter vagy Mm Dr. Petri Gábor a helyettese, s mivel a pénzügyekkel szinte minden tárgyalt probléma összefügg, a Pénzügyminisztérium és a Tervhivatal képviselői is. Ez az igényesség pedig újabb igényeket teremt. Ma már az a kérés került előtérbe: a költségvetés végső kidolgozása előtt módot adjanak a bizottságoknak, hogy saját szakterületükre vonatkozó Javaslatokat tegyenek, ne csak a kész költségvetés fölött folyjon a vita. A képviselő ars poeticája hét év élményeinek összegezése. Látszólagos ellentmondással kezdődik: a választók egyénenként választják a képviselőt, akinek viszont nem az egyénit, hanem az általánosíthatót kell a köztük beszerzett információkból kiszűrni. Mégsem szabad egy percre sem elfeledkezni arról, hogy az ország tízmillió ember együttese, s neki, mint képviselőnek, a tízmilliós kollektíva érdekeit ke]l védehie. Dr. Petri Gábor képviselői lmunkájának is ez a lényege. Szenvedélyes szószólója annak, hogy az ápolónők, takarítók, beteghordozók megkapják az őket megillető anyagi és társadalmi megbecsülést, tapasztalt értője a kórházi higiéné és a különleges betegápolás gyakorlati kérdéseinek. Evek óta foglalkoztatja az egészségügyi apparátus különböző szintjeinek viszonya és együttműköse — pénzügyi, szervezési kérdések egyaránt érdeklik. Az egyetem alkalmas megfigyelőhely — vallja — az egészségügy egészének, működésének és teljesítőképességének áttekintésére. Veress Miklós Kiküldött tál. munkatársunkIn SeSágvári A Duna—Tisza köze és a Dél-Tiszántúl 2 ezer 300 középiskolásának és szakmunkás tanulójának részvételével tegnap megkezdődtek Gyulán a IV. Erkel-diákünnepek vetélkedői. A Körösparti városba összesereglett fiatalok az Erkel Gimnázium előtt sorakoztak fel, hogy részt vegyenek a megnyitó ünnepségen. A sok száz tanár és diák előtt Petrovszki István a Békés megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. A délelőtti nyitó ünnepség után délben a diákmüvészek képző- és iparművészeti, valamint fotókiállítását adták át az érdeklődőknek a gyulai várban. Ez a tárlatnyitó mindjárt a szegedi diákok nagy sikerét hozta: a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola képviselói tucatszám vehették át a szép rajzokért, festményekért járó érmeket. A fotósok közül különösen két szegedi diák, ifj. Borszdsz János (Radnóti gimnázium) és Popovicl János (Építőipari Technikum) szerepelt kiemelkedően. Ugyancsak számos diók nyert arany, ezüst és brom érmet az irodalmi, az idegen nyelvi, a matematikai, a fizikai és a néprajzi pályázatokon. Orosz Magdolna a Gépek a vízügy szolgálatában Ma gyakorlati bemutató az algyői hídnál Tegnap délután kétnapos tanácskozásra gyülekeztek Szegeden a vízügyi szakemberek, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében. Megnyitójában Forgó László igazgató utalt a tanácskozás jelentőségére, kiemelte a gyakorlati bemutató fontosságát, amelyre a mai napon az algyői hídnál kerül sor. Mint említette, ezzel a tanácskozással lezárult egy kísérleti szakasz, s a jelek szerint igen biztatóan. Dr. Szarvas Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal mezőgazdasági főmérnöke vitaindítójában a biológia szerepe a mérnöki gyakorlatban, Mayer György az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság erdőmérnöke, a Véderdő felújításának újabb erdőművelési eljárásai címmel tartott előadást. A gépi erdőművelésről is szó esett, mind a bevezetőkben, mind a vitákban és a töltés gyepgazdálkodásáról, a gépi betakarítás tapasztalatairól, eredményeiről az Alsótíszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, amelyről Benke György mezőgazdasági főmérnök beszélt. Korábban bebizonyosodott már, hogy a töltéseken a fű, a jól megválasztott gyep árvízvédelmi szerepet tölt be. Jelentősége tehát nemcsak az, hogy lekaszálva takarmány is, hanem az árvizeknél, árhullámoknál, segítséget ad a védekezéshez. Mindeddig problémát jelentett viszont a fűtermés betakarítása. A korábbi években kiskaszával, kézi erővel vágták a zöld gyepet, ám nem oldották meg a gépesítését, bár a hatvanas évek elején megkezdődtek a kísérletezések erre vonatkozóan. Három esztendővel ezelőtt a szegedi tájon, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén rendeztek is egy „vizsgát", amely meghozta az eredményt. Lényegében RS—09-es eszközhordozó traktor szerkezetének átállítása lehetővé teszi a munkavédelmi előírásoknak megfelelő biztonságos munkát. azaz a fűtermés betakarítását a töltéseken, a részútos, nem egyenes területeken. A gépek a gyakorlatban ma, pénteken ismét vizsgáznak. Mindenesetre az már bizonyos, hogy a magyar és NDK gyártmányú fűkaszák, amelyek beszerezhetők, alkalmasnak bizonyultak a szerkezeti átállítás után is a munkára. A mai gyakorlati bemutató, amelyen rövid dugványos ártéri erdőtelepítés, gépi betakarítás, lángszórós gáztalanítás bemutatása belvízcsatornán és vegyszerező gép üzemelésének bemutatása is szerepel. gazdag tapasztalatokkal szolgál. Radnóti Gimnázium bestyén István a Gimnázium, valamint Acs Gyula a Radnóti Gimnázium diákja a versírók között lett a legjobb Széli Tímea, a Radnóti Gimnázium tanulója pedig a prózaírók között került a legjobbak közé. Több díjat szereztek a fiatal szegedi műfordítók, akik angol, francia, német és orosz nyelvből üttették át verseket, illetve elbeszéléseket. Az Irodalomtudomány kategóriájában is lett szegedi győztes: Hámori Andreának, a Radnóti Gimnázium tanulójának írását jutalmazták arany éremmel. Matematikusainktól ugyan csak bronz érmekre telt, a néprajzi pályázaton viszont farolt" a Vedres István Építőipari Technikum, amelynek diákjai jónéhány arany, ezüst és bronz éremmel térnek majd haza. A kora délutáni órákban egyszerre három művészeti ágban kezdődtek meg a gyulai diákversenyek. Pódiumra léptek a szólóhangszerek fiatal művészei a versés prózamondók, valamint a néptánc csoportok papucsos, csizmás tagjai, Este a hangszere.* kamaraegyüttesek vetélkedője következett. A versenyek eredményei — a sok résztvevő miatt — csak a késő éjszakai órákban váltak ismeretessé, így a szegedlek helyezéseiről lapunk következő számában adhatunk hírt. Azt viszont legfrissebb értesülésként máris közölhetjük, hogy a Tisza-parti Gimnázium néptánc csoportja bronz érmet nyert az igen színvonalas versenyben. Ma, pénteken, a diákünnepek második napján újabb bemutatókra kerül sor. este pedig vitával egybekötött filmbemutatón vehetnek részt az érdeklődők. Akácz I-ószló A TIT országos történelmi választmánya — dr. Mód Aladár egyetmi tanár elnökletével — csütörtök délelőtt a Kossuth-klubban tartotta éVi ülését. Az elnöki megnyitóbeszédből és az írásban beterjesztett beszámolóból egybehangzóan csendült ki az a megállapítás, hogy a szakosztály tevékenységében az elmúlt időszakban központi helyet foglalt el az 1918— 1919-es magyarországi forradalmak történetének ismertelése. A témával kapcsolatban mintegy ötezer előadást tartottak. Ezeknek több mint fele a parasztság körében hangzott el. Több megyében rendeztek konferenciát az őszirózsás forradalom, a KMP és a Tanácsköztársaság tárgyköréből. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte. A szakosztály jövő évi feladatainak középpontjában hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára való felkészülés áll. Az ország negyed-; százados fejlődésének törté-; netét a legújabb kutatásoki eredményeire támaszkodva, élményszerűen, komplett elő-' adássorozatok keretében fogják majd Ismertetni. Szorosabbra fűzik a kapcsolatot a honismereti mozgalommal. A partizánszövetséggel közösen kiadványban foglalják össze a fasizmus elleni magyar és európai ellenállás történetét.' Az évfordulók sorában nagy figyelmet szentelnek Lenin születése 100. évfordtw lójának, életének, munkásságának bemutatására. A szakosztály továbbra ks elsőrendű kötelességének tartja a történeti tudat szocialista formálását, a szociaJ lista hazafiság elmélyítését; Állattenyésztési napok Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött Hódmezővásárhelyen, a Petőfi művelődési házban a mezőgazdasági szakemberek kétnapos tanácskozása, melyet a hódmezővásárhelyiek már hagyományossá vált állattenyésztési napok keretében rendeztek. A tanácskozáson részt vett Dobai József, a vásárhelyi városi pártbizottság titkára is. A rendezvényt Fekete Gyula, a megyei pártbízottság tagja, a vásárhelyi felsőfokú technikum igazgatója nyitotta meg. Ezt követően szakmai előadásokra került sor. Az előadók között szerepelt H. J. Terp, a bautzeni mezőgazdasági üzemmérnökképző intézet tanára, aki a Német Demokratikus Köztársaság szarvasmarha-tenyésztésének a helyzetéről és perspektíváiról adott tájékoztatót diafilmmel és rajzokkal illusztrálva. A szakmai előadások befejeztével a délutáni órákban a tanácskozás résztvevői a szegvári Puskin Tsz-ben rendezett gyakorlati bemutatón vettek részt. Ma, — péntek — délelőtt folytatódnak a szakmai előadások. Mikor lesz több szifon patron? Az utóbbi időben több tájékoztatás jelent meg a szifonparton gyártásáról, -ellátásról. Elhangzott egyebek között a kijelentés, hogy a répcelaki gyár már teljes kapacitással dolgozik, minden igényt kielégít. Patron viszont továbbra is csak időnként kapható. Mi a valóságos helyzet? A kérdésre a Belkereskedelmi Minisztérium és a Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékes főosztályán válaszoltak. Az együttes tájékoztatás 6zerint a patrontermelés — egyelőre kizárólag import széndioxidból — nagy erővel megindult Répcelakon, s az üzem négy hete — április 28 óta — szállít is a kereskedelemnek. Az import nem mindig folyamatos. Mindent egybevetve az elmúlt négy hét alatt összesen másfél millió doboz patront kapott a kereskedelem, a tavaly ez alatt az idő alatt forgalombahozott mennyiségnek pontosan a felét. Emiatt kezdetben csak a fővárosnak jutott patron, s később is csak á megyeszékhelyek kaptak. A jövő hétre a répcelaki üzem mintegy 700 000 doboz patront ad, s ez már megközelíti a tavalyi gyártási szintet. Figyelembe véve azonban, hogy a múlt évben 350 000 új szifonkészülék került forgalomba, az akkori patronmenynyiség eleve nem elegendő. A minisztérium és a tröszt képviselői a napokban megbeszélték az arányos elosztást is, amelynek nyomán a következő hetekben már több patron jut vidékre. A répcelaki gyár mthályi üzemének júniusi munkába állításával lehet további javulásra számítani. AZ igények teljes kielégítésére azonban még várni kell, hiszen hosszú idő szükséges a házi, a kereskedelmi és az ipari készletek feltöltéséhez. Épült: 1957—1969 Petőfi Sándor sugárút 35. (86.) Ezen a sugárúton is több új ház épült az utóbbi években, bár főútvonal-jellegéhez ménen nem elég. A 35. szám alatti lakóház tervezője Barna György volt. PÉNTEK, 1969. MAjtjg 23. DÉLMAGYARORSZÁG 7