Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

Az igényesség új igényeket teremt A professzor képviselő — Mindig a társadalom érdedében Megkezdődtek az Erkel­diákünnepségek Szegedi tanulók sikere választmányának illése A sebésznek biztos kezű, éles szemű embernek kell lennie, olyannak, aki a gyó­gyítás legnehezebb művelete­it hibátlanul végzi. Ahhoz, hogy a lámpák fényében re­mekelni tudjon, nemcsak a műszereket és az assziszten­seket kell ismernie, de min­dent, ami a műtétet befolyá­solhatja. A jó sebész kezé­nek biztonságában ott feszül­nek a tapasztalatok, szemével a biztosat és esetlegest egy­aránt fölméri, hasonlatos a „társadalom orvosaihoz", akiknek az a feladata, hogy pontos diagnózist adjanak egy-egy országos gondról, s megoldásáról. Az országgyűlés állandó bizottságai közül szinte min­dig a figyelem középpont­jában van a szociális és egészségügyi bízottság, amelynek munkájában sze­gedi képviselő is részt vesz: dr. Petri Gábor, az I. szá­mú sebészeti klinika igazgató professzora. Megválasztása — azaz 1962 — óta figyeli a bizottság munkáját, a jelen­legi országgyűlési ciklusban, mint annak állandó tagja munkálkodik képviselőtársai­val együtt, akik között nem­csak orvosok vannak. A bizottság tagjai elhozzák magukkal szűkebb területük általánosítható tapasztalatalt, s előterjesztéseikkel segítik a tárca munkáját. A bizottság — ahogy a klinikai munka gyors ritmusából egy-egy órára kiszakadva dr. Petri Gábor felidézi — meghatáro­zott éves program alapján végzi munkáját, napirendjén a legaktuálisabb közérdekű egészségügyi és szociális kér­dések szerepelnek. A leg­utóbbi ülésen — a kulturális bizottsággal közösen — a napközi otthonok és bölcső­dék jövőjéről tárgyaltak. Azt vitatták meg, hogy az anya­sági segély és az ebből kö­vetkező munkaerőmozgás miként érinti a bölcsődék és a napközi otthonok fejleszté­si igényelt, milyen feladatok hárulnak a tanácsokra és a nagyüzemekre. A legközeleb­bin pedig többek között az egyetemek helyzetéről, anya­gi ellátottságéról is szó esik. Pillanatnyi szünet a beszél­getésben. Aztán rákérdezek arra, hogy most majd a kö­vetkező ülésen nyilván szóba lehet hozni a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem gondja­it. A válasz nem nélkülözi sem az iróniát, sem az öniró­niát: a vidéken lakó képvi­selők Igyekeznek figyelmen kívül hagyni, hogy mi a fő­város és ml a „nem főváros" viszonya: országos ügyekben csupán a szükséges mértékű elfogultsággal védik az úgy­nevezett „vidék" érdekeit. A bizottsági tárgyalások egyéb­ként nagyon őszinte hangu­latúak. teljes nyíltsággal be­szél mindenki az általa is­mert szakterület problémái­ról. Az állandó tagokon kí­vül részt vesznek a szóban forgó kérdések szakértői is. Minden ülésen ott van az egészségügyi miniszter vagy Mm Dr. Petri Gábor a helyettese, s mivel a pénz­ügyekkel szinte minden tár­gyalt probléma összefügg, a Pénzügyminisztérium és a Tervhivatal képviselői is. Ez az igényesség pedig újabb igényeket teremt. Ma már az a kérés került előtér­be: a költségvetés végső ki­dolgozása előtt módot adja­nak a bizottságoknak, hogy saját szakterületükre vonat­kozó Javaslatokat tegyenek, ne csak a kész költségvetés fölött folyjon a vita. A képviselő ars poeticája hét év élményeinek összege­zése. Látszólagos ellentmon­dással kezdődik: a választók egyénenként választják a képviselőt, akinek viszont nem az egyénit, hanem az általánosíthatót kell a köz­tük beszerzett információk­ból kiszűrni. Mégsem szabad egy percre sem elfeledkezni arról, hogy az ország tízmil­lió ember együttese, s neki, mint képviselőnek, a tízmil­liós kollektíva érdekeit ke]l védehie. Dr. Petri Gábor képviselői lmunkájának is ez a lényege. Szenvedélyes szószólója an­nak, hogy az ápolónők, ta­karítók, beteghordozók meg­kapják az őket megillető anyagi és társadalmi megbe­csülést, tapasztalt értője a kórházi higiéné és a külön­leges betegápolás gyakorlati kérdéseinek. Evek óta foglal­koztatja az egészségügyi ap­parátus különböző szintjei­nek viszonya és együttműkö­se — pénzügyi, szervezési kérdések egyaránt érdeklik. Az egyetem alkalmas megfi­gyelőhely — vallja — az egészségügy egészének, mű­ködésének és teljesítőképes­ségének áttekintésére. Veress Miklós Kiküldött tál. munkatársunk­In Se­Ságvári A Duna—Tisza köze és a Dél-Tiszántúl 2 ezer 300 kö­zépiskolásának és szakmun­kás tanulójának részvételé­vel tegnap megkezdődtek Gyulán a IV. Erkel-diákün­nepek vetélkedői. A Körös­parti városba összesereglett fiatalok az Erkel Gimnázi­um előtt sorakoztak fel, hogy részt vegyenek a meg­nyitó ünnepségen. A sok száz tanár és diák előtt Petrovsz­ki István a Békés megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. A délelőtti nyitó ünnepség után délben a diákmüvészek képző- és iparművészeti, va­lamint fotókiállítását adták át az érdeklődőknek a gyu­lai várban. Ez a tárlatnyitó mindjárt a szegedi diákok nagy sikerét hozta: a Tö­mörkény Gimnázium és Szakközépiskola képviselói tucatszám vehették át a szép rajzokért, festményekért já­ró érmeket. A fotósok közül különösen két szegedi diák, ifj. Borszdsz János (Radnóti gimnázium) és Popovicl János (Építőipari Techni­kum) szerepelt kiemelkedő­en. Ugyancsak számos diók nyert arany, ezüst és brom érmet az irodalmi, az idegen nyelvi, a matematikai, a fi­zikai és a néprajzi pályáza­tokon. Orosz Magdolna a Gépek a vízügy szolgálatában Ma gyakorlati bemutató az algyői hídnál Tegnap délután kétnapos tanácskozásra gyülekeztek Szegeden a vízügyi szak­emberek, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kultúr­termében. Megnyitójában Forgó László igazgató utalt a tanácskozás jelentőségére, kiemelte a gyakorlati be­mutató fontosságát, amelyre a mai napon az algyői híd­nál kerül sor. Mint említet­te, ezzel a tanácskozással lezárult egy kísérleti sza­kasz, s a jelek szerint igen biztatóan. Dr. Szarvas Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal mezőgazdasági főmérnöke vitaindítójában a biológia szerepe a mérnöki gyakor­latban, Mayer György az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság erdőmérnöke, a Véd­erdő felújításának újabb er­dőművelési eljárásai címmel tartott előadást. A gépi er­dőművelésről is szó esett, mind a bevezetőkben, mind a vitákban és a töltés gyep­gazdálkodásáról, a gépi be­takarítás tapasztalatairól, eredményeiről az Alsótísza­vidéki Vízügyi Igazgatóság területén, amelyről Benke György mezőgazdasági fő­mérnök beszélt. Korábban bebizonyosodott már, hogy a töltéseken a fű, a jól megválasztott gyep árvízvédelmi szerepet tölt be. Jelentősége tehát nem­csak az, hogy lekaszálva ta­karmány is, hanem az ár­vizeknél, árhullámoknál, se­gítséget ad a védekezéshez. Mindeddig problémát jelen­tett viszont a fűtermés be­takarítása. A korábbi évek­ben kiskaszával, kézi erővel vágták a zöld gyepet, ám nem oldották meg a gépesí­tését, bár a hatvanas évek elején megkezdődtek a kí­sérletezések erre vonatko­zóan. Három esztendővel ezelőtt a szegedi tájon, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén rendeztek is egy „vizsgát", amely meg­hozta az eredményt. Lénye­gében RS—09-es eszközhor­dozó traktor szerkezetének átállítása lehetővé teszi a munkavédelmi előírásoknak megfelelő biztonságos mun­kát. azaz a fűtermés beta­karítását a töltéseken, a részútos, nem egyenes te­rületeken. A gépek a gyakorlatban ma, pénteken ismét vizsgáz­nak. Mindenesetre az már bizonyos, hogy a magyar és NDK gyártmányú fűkaszák, amelyek beszerezhetők, al­kalmasnak bizonyultak a szerkezeti átállítás után is a munkára. A mai gyakor­lati bemutató, amelyen rö­vid dugványos ártéri er­dőtelepítés, gépi betakarí­tás, lángszórós gáztalanítás bemutatása belvízcsatornán és vegyszerező gép üzemelé­sének bemutatása is szere­pel. gazdag tapasztalatokkal szolgál. Radnóti Gimnázium bestyén István a Gimnázium, valamint Acs Gyula a Radnóti Gimnázi­um diákja a versírók között lett a legjobb Széli Tímea, a Radnóti Gimnázium tanuló­ja pedig a prózaírók között került a legjobbak közé. Több díjat szereztek a fia­tal szegedi műfordítók, akik angol, francia, német és orosz nyelvből üttették át verseket, illetve elbeszélése­ket. Az Irodalomtudomány kategóriájában is lett szege­di győztes: Hámori Andreá­nak, a Radnóti Gimnázium tanulójának írását jutalmaz­ták arany éremmel. Mate­matikusainktól ugyan csak bronz érmekre telt, a nép­rajzi pályázaton viszont fa­rolt" a Vedres István Építő­ipari Technikum, amelynek diákjai jónéhány arany, ezüst és bronz éremmel tér­nek majd haza. A kora délutáni órákban egyszerre három művészeti ágban kezdődtek meg a gyulai diákversenyek. Pódi­umra léptek a szólóhangsze­rek fiatal művészei a vers­és prózamondók, valamint a néptánc csoportok papucsos, csizmás tagjai, Este a hang­szere.* kamaraegyüttesek ve­télkedője következett. A ver­senyek eredményei — a sok résztvevő miatt — csak a ké­ső éjszakai órákban váltak ismeretessé, így a szegedlek helyezéseiről lapunk követ­kező számában adhatunk hírt. Azt viszont legfrissebb értesülésként máris közöl­hetjük, hogy a Tisza-parti Gimnázium néptánc csoport­ja bronz érmet nyert az igen színvonalas versenyben. Ma, pénteken, a diákünne­pek második napján újabb bemutatókra kerül sor. este pedig vitával egybekötött filmbemutatón vehetnek részt az érdeklődők. Akácz I-ószló A TIT országos történelmi választmánya — dr. Mód Aladár egyetmi tanár elnök­letével — csütörtök délelőtt a Kossuth-klubban tartotta éVi ülését. Az elnöki megnyi­tóbeszédből és az írásban be­terjesztett beszámolóból egy­behangzóan csendült ki az a megállapítás, hogy a szak­osztály tevékenységében az elmúlt időszakban központi helyet foglalt el az 1918— 1919-es magyarországi forra­dalmak történetének ismerte­lése. A témával kapcsolatban mintegy ötezer előadást tar­tottak. Ezeknek több mint fe­le a parasztság körében hangzott el. Több megyében rendeztek konferenciát az őszirózsás forradalom, a KMP és a Tanácsköztársaság tárgyköréből. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte. A szakosztály jövő évi feladatainak középpontjában hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára való felkészü­lés áll. Az ország negyed-; százados fejlődésének törté-; netét a legújabb kutatásoki eredményeire támaszkodva, élményszerűen, komplett elő-' adássorozatok keretében fog­ják majd Ismertetni. Szoro­sabbra fűzik a kapcsolatot a honismereti mozgalommal. A partizánszövetséggel közösen kiadványban foglalják össze a fasizmus elleni magyar és európai ellenállás történetét.' Az évfordulók sorában nagy figyelmet szentelnek Lenin születése 100. évfordtw lójának, életének, munkássá­gának bemutatására. A szakosztály továbbra ks elsőrendű kötelességének tartja a történeti tudat szo­cialista formálását, a szociaJ lista hazafiság elmélyítését; Állattenyésztési napok Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött Hódmezővá­sárhelyen, a Petőfi művelő­dési házban a mezőgazda­sági szakemberek kétnapos tanácskozása, melyet a hód­mezővásárhelyiek már ha­gyományossá vált állatte­nyésztési napok keretében rendeztek. A tanácskozáson részt vett Dobai József, a vásárhelyi városi pártbizott­ság titkára is. A rendezvényt Fekete Gyula, a megyei pártbízott­ság tagja, a vásárhelyi fel­sőfokú technikum igazgatója nyitotta meg. Ezt követően szakmai előadásokra került sor. Az előadók között sze­repelt H. J. Terp, a bautze­ni mezőgazdasági üzemmér­nökképző intézet tanára, aki a Német Demokratikus Köz­társaság szarvasmarha-te­nyésztésének a helyzetéről és perspektíváiról adott tá­jékoztatót diafilmmel és rajzokkal illusztrálva. A szakmai előadások befejez­tével a délutáni órákban a tanácskozás résztvevői a szegvári Puskin Tsz-ben rendezett gyakorlati bemu­tatón vettek részt. Ma, — péntek — délelőtt folytatódnak a szakmai elő­adások. Mikor lesz több szifon patron? Az utóbbi időben több tá­jékoztatás jelent meg a szi­fonparton gyártásáról, -ellá­tásról. Elhangzott egyebek között a kijelentés, hogy a répcelaki gyár már teljes ka­pacitással dolgozik, minden igényt kielégít. Patron vi­szont továbbra is csak időn­ként kapható. Mi a valósá­gos helyzet? A kérdésre a Belkereskedelmi Minisztéri­um és a Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékes főosztályán válaszoltak. Az együttes tájékoztatás 6zerint a patrontermelés — egyelőre kizárólag import széndioxidból — nagy erővel megindult Répcelakon, s az üzem négy hete — április 28 óta — szállít is a kereskede­lemnek. Az import nem min­dig folyamatos. Mindent egy­bevetve az elmúlt négy hét alatt összesen másfél millió doboz patront kapott a ke­reskedelem, a tavaly ez alatt az idő alatt forgalomba­hozott mennyiségnek ponto­san a felét. Emiatt kezdet­ben csak a fővárosnak jutott patron, s később is csak á megyeszékhelyek kaptak. A jövő hétre a répcelaki üzem mintegy 700 000 doboz pat­ront ad, s ez már megközelíti a tavalyi gyártási szintet. Fi­gyelembe véve azonban, hogy a múlt évben 350 000 új szi­fonkészülék került forgalom­ba, az akkori patronmeny­nyiség eleve nem elegendő. A minisztérium és a tröszt képviselői a napokban meg­beszélték az arányos elosztást is, amelynek nyomán a kö­vetkező hetekben már több patron jut vidékre. A répce­laki gyár mthályi üzemének júniusi munkába állításával lehet további javulásra szá­mítani. AZ igények teljes ki­elégítésére azonban még vár­ni kell, hiszen hosszú idő szükséges a házi, a kereske­delmi és az ipari készletek feltöltéséhez. Épült: 1957—1969 Petőfi Sándor sugárút 35. (86.) Ezen a sugárúton is több új ház épült az utóbbi években, bár főútvonal-jellegéhez ménen nem elég. A 35. szám alatti lakóház tervezője Barna György volt. PÉNTEK, 1969. MAjtjg 23. DÉLMAGYARORSZÁG 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom