Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

FIGYELNI A VILÁGOT Beszélgetés Karinthy Ferenccel A februári igazgatóválto­zás óta Karinthy Ferenc a szegedi színház új drama­turgja. Mi a dolga? — Kinézek az ablakon, a házakon mindenütt anten­nákat látok — mondja. Ilyenszerű munka az enyém is, mint az antennáké: fi­a mai irodalmat képviseli: Mocsár Gábor felszabadu­lásról írott drámája. — Karinthy Ferenc most jött haza Amerikából. Ho­gyan tudja érvényesíteni munkájában ottani élmé­nyeit? — A jó színház sokarcú. aJe™'Je}t?.°"L. aJÍ\á?£ Nem köti le magát egyetlen Naponta sok száz bemutató zajlik le a világ színházai­ban. Ezekből az előadások­ból, ha tetszik, hullámokból, a dramaturgnak azokat kell felfogni, amelyek az embe­rekben nálunk, itt és most, visszhangot, rezonanciát váltanak ki. — Milyen alapon választ a dramaturg? — Stílusoktól és Izmusok­tól függetlenül. Tehát: sem­miféle színházi stílusnak nem biztosítva elsőbbséget. — De valaminek csak van elsőbbsége? — Hogyne lenne. A szín­vonalnak. A stílusoktól és izmusoktól független szín­vonalnak, és természetesen általában a magyar, de kü­lönösen a mai magyar drá­mának. — A döntésben, a válasz­tásban nyilván szerepe van a közönség arculatának is. — Ez magától értetődik. Szegedet, mint irodalomtisz­telő és irodalomszerető vá­rost ismertem meg. Mint az FTC vízipóló-csapatának tagja sokat jártam Szeged­re, s annak idején apám is gyakran magával hozott ide, irodalmi estekre, felolvasá­sokra. Ezeken az irodalmi esteken is azt tapasztaltam, amiben későbbi élményeim is megerősítettek, hogy Bu­dapesten kívül nincs még egy város hazánkban, amelynek irodalmi hagyo­mányai olyan nagyjelentő­ségűek lennének, mint Sze­gedé. — Ez a felismerés ho­gyan mutatkozik meg a színház új műsorában? — Az új évadban bemu­tatjuk Móra Ferenc Négy apának egy lánya című re­gényéből készült színdara­bot. A Szeged környékén játszódó történet bája, ked­vessége biztosan érdeklődést vált ki a közönségből. Ugyancsak ez a reményünk egy másik darabbal, amely stílushoz, vagy kifejezési módhoz. Bizonyos színvo­nalhoz azonban feltétlenül ragaszkodik. Amerikában négy hónapot töltöttem, száznál több színházi elő­adást láttam, s a tapaszta­latok alapján még erősebb lett bennem a meggyőző­dés, hogy mindent, ami jó, fel kell használnunk a vi­lág színpadi terméséből." lly­módon, ha a dramaturg antenna, a színház „leadó­állomás". Minden színház ezt csinálja. Bostonban pél­dául előadták két egyfelvo­násosomat, a Pesten már játszott Gőzfürdőt és a Négykezest. — S hogyan tud a szege­di színház „leadóállomássá" válni? — Az út nyilvánvalóan hosszú. De például éppen most kapott a színház egy levelet Lynne Dickson an­gol rendezőtől, aki a vilá­got járja és többek között az egyik legnagyobb mai rendező, John Hirsh keze alatt is dolgozott Ameriká­ban. Az angol rendező be­jelentette, hogy szívesen jönne a szegedi színház­hoz néhány hétre vagy hó­napra dolgozni. Szerintem, ha ez sikerülne, hozzájá­rulás lenne ez ahhoz, hogy a szegedi színház is „leadó­vá váljék". ö. L. Diplomaosztó ünnepség A Csongrád megyei Ta- kola nemzetközi kapcsolatai nács székházának dísztermé- is: különösen az Odesszai ben rendezte meg az 1968—69-es tanévben vég­ző hallgatóinak diplo­makiosztó ünnepségét a Szegedi Tanárképző Fő­iskola' tegnap délután. Az ünnepséget — mely­nek elnökségében többek között helyet foglalt Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztályvezető­je, dr. Szalontay József, a Csongrád megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese és Benkő Viktorné, a Mű­velődésügyi Minisztérium főelőadója — Gaál Géza igazgatóhelyettes nyitotta meg, majd dr. Nagy Pál igazgatóhelyettes adta át a tanulmányi versenyeken, pályázatokon díjat nyert hallgatók jutalmait. A főiskola vegyeskarának rövid hangversenye után került sor a Szegedi Ta­nárképző Főiskola igazgató­jának ünnepi beszédére. Dr. Szendrei János hang­súlyozta: újabb sikeres évet fejezett be a friss diplomá­sokat most útjukra bocsátó intézmény. Bővültek a főis­Pedagógiai Intézettel kö­tött együttműködési szerző­dés ígérkezik sikeresnek. Végül 203 negyedéves főis­kolásnak adta át a diplo­mát dr. Szendrei János. Az új általános iskolai ta­nárokat Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb­elnökhelyettese köszöntötte. Az ünnepség végén a bú­csúzó negyedik évfolyam képviselője átadta a főisko­la KISZ-szervezetének zász­laját a helyükbe lépő har­madéveseknek. , .Néhány nap alatt megint sok levél összegyűlt a szerkesztő asztalán, amelyben olvasóink panaszkodnak, dicsérnek vagy segítségünket, tanácsunkat kérik. Fák, füvek, gyerekek Lapunk írásához, a „Mos- óvodásokat, a tér másik fe­tohán kezelt parkok, kidön- léről meg jobb nem is be­tött fák" című cikkünkhöz szélni — kopáran csúfosko­szól hozzá Pálvölgyi Ferenc dik. Oda a por, piszok miatt (Pálfy utca 7.) olvasónk, nem lehet a gyerekeket en­Mint írja, van egy nagyon gedni. Most nemcsak a gyu­szép fa, amelyik különlege- fagyári óvodásokról szólva sen hangulatos, és igazán — bár nekik, udvar nem lé­nem sok „takarítanivalót" vén. ez a tér jelenti az ad a városnak, mégis alig 50 oázist — de a környék gye­darab ha van belőle Sze- rekeinek érdekében is: jó geden. Ez a szép fa a kü- lenne korszerű, rendezett lönös, lombhullató páfrány- játszóteret kialakítani az fenyő. Milyen jó lenne sza- Ideális fekvésű, nagy Ültü­porítani Szegeden is! rő téren! A tér rendezésé­Az Úttörő tér állapotára nek kérdéséhez, az ottlakók két levélíró is panaszkodik, nevében szól hozzá Nagy Farkas Jánosné. a gyufagyá- András (Úttörő tér 6.), és ri bölcsőde és óvoda vezető- kifogásolja, hogy a mai na­je azért, hogy a tér parko- pig sem rakták ki a pado­sított részéről kitessékelik a kat a tér előttük fekvő rá­játszani, ugrándozni vágyó szén. A felkészülés jegyében Öröm olvasni, hogy a nyit szenvednek,' legalább Rózsa utca 36.) olvasónk ar- szabadtéri játékokra a vá- he ússzon az utca egész nap ról ír, hogy a Sándorfaivá- r0s lakossága is készül, sőt: porfelhőben. Nagy András ról Szegedig közlekedő felelősséget érez sok ember, (Úttörő tér 6.) felhívja a autóbuszjáratra június 14-én hogy az itt megforduló ide- figyelmet a mások által is ellenőr szállt fel és potya- gének lehetőleg csak jót és bírált tényre: igen piszkos a utast fedezett fel: egy fia- szépet lássanak Szegeden. hídU Por és mivel lovasko­tal lány irult-plrult. mikor A tisztasággal kapcsolat- esik is járnak, egyéb „ál­kiderült. hogy tovább akart ban mindig akad panasz, dás" is bőven csúfoskodik utazni, mint ameddig a je- Az Attila utcából kérik a rajta. Ugyancsak ez a le­gyét megváltotta. Az ellen- lakók, hogy a nagy forgal- vélíró említi, hogy a Lenin őr udvariasan elmagyarázta, mű, keskeny utcát ne csak körút és Dugonics tér sar­hogy fizetnie kell most. a reggel frissítse fel a locsoló- kán nagyon rossz az úttest, büntetést; az utasok öröm- autó, lehetőleg napközben igen nagy a baleseti veszély, mel hallgatták, hogy kor- is jusson a porűző vízből — Ezúton hívjuk fel rá mi is holó, mégis tapintatos a be- ha már a nagy zajtól any- az illetékesek figyelmét széde, ami — a kislányon azonnal látszott — többet ért, mintha kétszer annyi büntetést kellene fizetnie. Lám. szép szóval kell a fia­talokhoz közeledni, még ak­kor is, ha korholni kell őket — többet tanulhatnak belőle. mint a goromba megszégyenítésből. Potyautas a buszon A dicséretekkel kezdjük, hiszen mi is szívesebben ol­vassuk az ilyen sorokat, bárcsak mindig ilyet kap­hatnánk olvasóinktól. A Dobó utcai körzeti or­vosi rendelő megfiatalodá­sáról ír Benedekfi János (Oltványi utca 4.) olvasónk. A régi. kopott bútorzatot kicserélték és most — az alsóvárosiak örömére — kárpitozott bútorok vannak a váróban, a lakkozott asz­talokon folyóiratok, újságok teszik könnyebbé a várako­zási időt a betegek számára, akikre a kulturált környezet jó hatással van. Berta János (Sándorfalva, Számla szolgáltatás nélkül Kiss László (Remény utca részlegével. Annak rendje­33. szám) olvasónk hóna- módja szerint a gázórát is pókkal ezelőtt vezettette felszerelték. Gázt azonban be házába a gázt a Szegedi Építőipari Ktsz gázszerelő Igény óvodai ellátásra A megyei óvodai felügye­lők és továbbképzési fele­lősök, valamint az óvónő­képző intézetek képviselői­nek részvételével kedden or­szágos értekezletet tartottak az. a Művelődésügyi Miniszté­riumban. A tanácskozáson megállapították, hogy az el­múlt esztendő is bizonyította, a társadalom igénye ugrás­szerűen megnőtt az óvoda, óvodai nevelőmunka iránt. Ma már az iskolák is egyre inkább igénylik kenyen csökkenteni lehetne e fontos gyermekintézmé­nyek zsúfoltságát. Célszerű, hogy az üzemi óvodák eset­legesen üres helyeire ve­gyenek fel a lakóterületről gyerekeket a viszonosság alapján, hiszen üzemi dol­Megkezdődött a répcelaki robbanás bűnperének tárgyalása gyerekek óvodai "előkészíté- gozók gyerekei is helyet sét. Megállapítható, hogy az kapnak tanácsi óvodákban. Az értekezleten megálla­pították, hogy határozottan javult a gyerekek élelmezé­se, korszerűbbé vált a köz­ponti és a külön óvodai konyhák étrendje egyaránt. A szombathelyi megyei bí­róság dr. Szűts Miklós taná­csa kedden megkezdte a rép­celaki szénsavgyári robba­nás bűnperének tárgyalását. Mint ismeretes, 1969. január 2-án 14 óra 24 perckor rob­banás történt a répcelaki üzemben, aminek következ­tében kilenc ember meghalt, hatan súlyosan, kilencen könnyebben megsérültek, az üzemben tizenegymillió, a község épületeiben 25 500 fo­rint értékű kár keletkezett. A termeléskiesésből szár­mazó veszteség sok millió fo­rintot tesz ki. Tizenegyen ülnek a vádlot­tak padján, foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés és a társadalmi tulajdont ká­rosító, különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálás vádjával. Az első, másod-, harmad- és negyedrendű vádlott a Nagykanizsán üze­melő Dunántúli Kőolajipari Gépgyár — volt és jelenle­gi — szakemberei: Kurunczy István, volt termelési osz­tályvezető, Kurucz István, volt gyártáselőkészítési cso­portvezető, Juhász János, volt MEO-vezető, továbbá Mészáros Kálmán, volt fő­mérnök, jelenlegi igazgató­helyettes. A Répcelakon fel­robbant cseppfolyós széndi­oxid-tároló tartályok e gyár­ban készültek az 1960-as évek elején. Az ötödrendű vádlott. Hegyi Károly gé­pészmérnök, a Budapesti Kő­olajipari Gépgyár vállalko­zási főosztály-vezetője; a ha­todrendű vádlott Karsics László bányamérnök, a Bá­nyaműszaki Felügyelőség volt vezetője; a hetedrendű vádlott; dr. Touttenoui Ti­bor, a felügyelőség helyettes vezetője, ök a tartályok ter­vezésénél, illetve üzembe helyezésénél követtek el mulasztásokat. További négy vádlott a répcelaki szénsav­gyár alkalmazottja: Radnai Imre főmérnök, Molnár Lász­ló termelési osztályvezető, Schleinig Endre üzemvezető és Szabó Ferenc volt üzem­fenntartási, jelenleg beruhá­zási osztályvezető. A tárgyalást vezető bíró is­mertette a vádiratot. Esze­rint a felrobbant tartályokat nem az előírt minőségű anyagból készítette 1962-ben a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár. Elmulasztották rajtuk a feszültségmentesítő hőkeze­lést és az úgynevezett ütő­munkavizsgálatokat. Ezért a Kőolajipari Trösztöt és a Bá­nyaműszaki Felügyelőséget is felelősség terheli. A vádirat hangsúlyozza: be lehetett vol­na szerezni az előírt anyago­kat a tartályhoz, a gépgyár azonban ezt meg sem kísérel­te. Mindezek következmé­nyeként rideg-törés követke­zett be, ami a robbanás egyik előidézője volt. A tartály töltéstechnoló­giája nem felett meg az előírásoknak a répcelaki szénsavgyárban. A biztonsá­gi szelepek nem működtek megbízhatóan, nem tudták mérni a tartályok telített­ségét. A műszerezettség hiá­nyos volt; a termelés mint­egy „érzés szerint" és nem a technológiai rend alapján folyt. A tartályok túlnyomás alatt voltak, ami szintén a robbanást okozó körülmé­nyek közé tartozik. A szakér­tői vizsgálatok kizárták azt a feltételezést, hogy idegen anyag vagy korrózió okozta volna a robbanást. A vádirat felolvasása után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. A többhetes bi­zonyítási eljárás során több mint 80 tanút és nagyszámú szakértőt hallgatnak ki — egy részüket a helyszínen, Répcelakon. (MTI) 1968—69-es tanév — a hi­ányosságok ellenére — az óvodákban is eredményesen zárult. Több járási, városi, községi s néhány megyei tanács végrehajtó bizottsága is határozatokat hozott az óvodák korszerűsítésére, a ! hálózat fejlesztésére, az óvodai nevelő tevékenység tárgyi és személyi fettételei­nek javítására. Ugyanakkor egyes üzemek — az új gaz­dasági mechanizmus téves értelmezéséből fakadóan — szabadulni igyekeztek az óvodák, bölcsődék fenntar­tásának költségétől, gondjai­tól. Ez a helytelen törekvés azonban erős ellenállásba ütközött. Az óvodák jelenleg az óvodáskorú gyerekek 52,5 százalékát fogadják be. Helyhiány miatt még min­dig nem elégíthetők ki az összes jogos igények; a múlt tanévben 17 500 kérelmet kellett elutasítani. Az üze­mek és a társadalmi szer­vek összefogásával jelenté­mind a mai napig nem is. használt, mert nincs beköt­ve a gáz. Annak örülne a legjobban, ha már gázzal főzhetnének, s használhat­nák a háztartásban. A be­kötés eléggé elhúzódik, pe­dig sokat járt. kilincselt utá­na. Az viszont meglepte, hogy szolgáltatás nélkül is küldi a számlát a gázmű. Olvasónk havi számlája 3 forint, amely nyilvánvalóan nem a fogyasztást mutatja. Ennyi ugyanis az óra után esedékes mérőbér. Első íz­ben olvasónk nem vette át a számlát, mondván, hogy nincs is náluk gázszolgálta­tás. Második esetben azon­ban már csak kíváncsiságból ls kifizette az esedékes számlát. Szívesen fizetné a havi fogyasztás teljes ösz­szegét, ha hónapok múltá­val végre gázhoz juthatna, tekintve, hogy nem kis ösz­szeget fordított erre a célra. Virágzik a Tisza A Tisza déli, Csongrád me­gyei szakaszán „virágzik" a folyó, a víz felmelegedésé­vel megjelentek a Tisza fe­lett a szitakötőszerű kéré­szek. A meder agyagos iszap­jából kelnek életre a rövid életű rovarok, s nászrepülé­sük után visszahullanak a vízbe. Néhány nap múlva, a teljes rajzás idején szinte felhőt borít a víztükör fölé a ' megszámlálhatatlan tisza­virág. A halászok és a sport­horgászok már szedik, gyűj­tik a kérészeket, amelyek a halak legkedveltebb cseme­géi. Uj gyógyüdülő A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete saját anyagi erejéből Sopronban, a Lövé­rek legszebb részén 600 sze­mélyes gyógyüdülőt építtet. Az ország legnagyobb, leg­korszerűbb szakszervezeti üdülőjének építése július ele­jén kezdődik meg. A szak­szervezet mintegy 78 millió forintot fordít az egész évben üzemelő szakszervezeti üdü­lőre. A SZOT-tal kötött meg­állapodás szerint az üdülő teljes beruházási költségét a KPVDSZ fedezi, az üzemel­-tetésrőL a SZOT.- gondoskodik. Épült: 1957—1969 Ouoda Odesssaban (110.) Egyedi tervezésű épület, szóz gyerek elhelye­zésére alkalmas. Szerény, de harmonikus, céljának ki­válóan megfelel. Károlyi István tervei szerint készült. SZERDA, 1969. JÜNIUS 25. DÉLMAGYARORSZÁG. 5

Next