Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Tudományos ülésszak — Emlékünnep­ségek — Kiállítás a múzeumban Tornyai János centenáriuma Tegnap délelőtt tudomá­nyos ülésszakkal kezdődött meg az az egész napos ün­nepségsorozat, amelyet a ásárhelyi városi tanács, a TIT Csongrád megyei szer­vezete, a Bethlen Gábor gimnázium és a Tornyai múzeum rendezett Tornyai János születésének 100. év­fordulója alkalmából, a centenáris év keretében. A városi tanács - dísztermében rendezett ülésszak elnöksé­gében többek között helyet foglalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Ko­rács Imre, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, Molnár Zoltán, a TIT Csongrád megyei titkára és Dorogi Imre szegedi festő­művész, Tornyai János kor­társa és egykori barátja is. A tudományos ülésszakon a szegedi képzőművészek népes csoporttal képvisel­tették magukat. Vörös Mihály vb-elnökhe­lyettes megnyitó szavai után dr. Bodnár Éva művészet­történész, Tornyai-kutató a mester életéről ós művésze­tóról saját szavai szerint „művészettörténeti miníatú­rát" vázolt föl, emléket állít­va ezzel egy sajátos élet­útnak, amely szegényparasz­ti sorból indulva már k<v rán tanújelét adta tehetsé­gének, majd később elkö­telezettségének is. Festésze­tével és közéleti tevékeny­ségével egiész életében a nép anyagi és szellemi föl­szabadításáért harcolt , Budapesten Székely Ber­talan és Lofz Károly voltak a mesterei, majd szülőváro­s/mák ösztöndíjával Pá­rizsba ment, ahol azonban sem az impresszionizmus, sem az akadémizmus nem hagytak rajta nyomot vi­szont egy életen keresztül gyümölcsöztette az ott meg­ismert Munkácsy drámai lendületét, széles ecsetkeze­lését Izzó színeit és képei­nek népi tartalmát Kül­földről visszatérve Vásár­helyen telepedett le s tűzte ki maga elé célul a „ma­gyar ugar megtermékenyíté­sét". Nehéz anyagi helyzete, la­kás- és műleremproblémái miatt később Budapestre költözött, majd fáradtan és magányosan, „fényre és me­legre" vágyakozva a szent­endrei művésztelepre, ahol festészete új színekkel és témákkal gazdagodott. Ke­véssel halála előtt jutott életében először biztos jö­vedelemhez: vásárhelyi, öt­venéves jubileumi kiállítása után a törvényhatósági bi­zottság százpengös havi élet­járadékot utalt ki a számá­ra. 1936-ban halt meg, mű­veit a vásárhelyi múzeumra hagyta. Dr. Dömötör János mú­zeumigazgató, országgyűlési képviselő Tornyai és Vásár­hely címmel a festő és a városvezetés kapcsolatáról beszélt, levelek, kérvények, beadványok és egyéb doku­mentumok alapján. A ne­hézkesen mozduló, álmos mezőváros és az aktív, tár­sadalmilag is tevékeny, szervezőképes művész kö­zött az együttműködés nem volt mindig kifogástalan. Igaz, hogy fiatalkorában ösztöndíjat, majd lakást, műtermet, kiállításairól szé­les körű publicitást kapott, de egy idő után anyagi gondjai súlyosbodván, nem álltak mellé, nem voltak se­gítségére. Az oly sok mű­vészt Vásárhelyre vonzó pezsgő és egészséges szelle­mi és művészeti élet lan­kadása után súlyosabban te­lepszik rá a gond, a magá­rahagyatottság érzése. Ez­után — mert nincs jobb megoldás — költözött a fő­városba. Néhány év lefor­gása után a város is fölis­merte, s jóvá kívánta tenni mulasztásait. Az előadó ezután fölso­rolta azokat a törlesztése­ket, amelyeket a város a fölszabadulás óta tett. Tornyai ma: ez volt a cí­me dr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgató­ja elóadásának, aki az egész életművet helyezte az őt megillető helyre, emlé­keztetve a tíz évvel ezelőtt ugyanitt tartott, az alföldi festészet kérdéseivel foglal­kozó szinpozionra. Alföldi festészet nem csupán mint esztétikai, de mint maga­tartásbeli kategória: hogy ki mennyire tekinti sajátjá­nak, kire milyen mértékben hat, ez alkati és szubjektív kérdés. Ha azonban a mű­vészettörténet, mint tudo­mány kíván foglalkozni ve­le, akkor objektíven, és jó­zanul kell értékelnie. S mi­után művészettörténeti tény, hogy a művész, politikai, eszmei, egész nemzet sorsát érintő problémákat fejezett ki, hogy közéleti indíttatott­ságú volt s hogy valósan tükrözte a magyar történe­lem által megszabott körü­ményeket —, tehát becses és tanulságos életmű, azzá teszi szenvedélyessége, exp­resszivitása és anyagának népi, demokratikus jellege. A tudományos ülésszak végén levetítették a Tornyai című kisfilmet majd a Petőfi művelődési ház mel­letti téren a résztvevők megkoszorúzták Tornyai Já­nos szobrát. Délután, a vásárhelyi Ser­ház téren, annak az épület­nek a falán, amelyben Tor­nyai János 1903-tól 1920-ig dolgozott emléktáblát lep­leztek le. Az ünnepségen Al­mássy Gyula Béla festőmű­vész mondott beszédet Ugyancsak emléktáblát avattak — Bíró Józsefnek, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának beszéde után — a Beloiannisz tér 4. szám alatti háznál, ahol Tornyai élete utolsó két esz­tendejében lakott. Délután fél négykor a Petőfi műve­Somogyi Károlyné (elvétele CSÖKKEN AZ OLAJTÓ. Az elcsendesedett algyői 168-as olajkút mellett több száz köbméteres olajtó keletkezett A kitörés elfojtása után az olajbányászok azon fá­radoznak. hogy minél gyorsabban csővezetékbe, tartályokba juttassák a drága ola­jat. Igyekezetüket dicséri, hogy napról napra kisebb lesz a képünkön látható algyői olajtó. Milyen cipőben járunk? Szinte közhely, hogy rosz­szak a cipők. Annyiszor be­széltünk, írtunk erről — a meg-megújuló panaszok és bosszantó hibák azonban ma­kacsul tartják magukat kori, hogy nedvesség hatásá- zott, nem biztos, hogy az, Néhány tény: A Dél-ma- ra (eső, hó) kifehéredik a amit itt vásárolt" gyarországi Cipőnagy keres- felsőbőr, festenek a bélések, Érthetetlen magatartás; hi­kedelmi Vállalat szegedi le- a kéregnél elválik a ragasz- s-zen a jelenlegi kereskedel­rakatához a tavalyi negyedik tás" — közli Major Ferenc, mi szabályok szerint az üz­negyedévben 2000 pár cipő az Elit üzletvezetője. let semmilyen károsodást jutott vissza; az egyik leg- Szerencsére, ebben az üz- nem szenved á hibás termék lődési házban emlékünnep- i forgalmasabb szegedi bolt- letben nagyon ügyelnek a cseréjével, a kártérítéssel. séget tartottak. Itt Szalay ' ba, az Elit-be egy hónap vevők érdekeire, rendezik a Legfeljebb ki kell állítani a Ferenc festőművész méltat- alatt mintegy 200 reklamáció panaszokat. Erre vallanak a jegyzőkönyvet. Az ilyenfajta ta Tornyai munkásságát. érkezik. A szakemberek becs- kárfelvételi jegyzőkönyvek .szigornak" még az a hátrá­Ezután a múzeumban lése szerint ezeknek a pana- adatai. Az érvényben levő nya is megvan, hogy a gyár emlékkiállítást nyitottak szoknak legalább 70 száza- rendelet szerint 6 hónapos nem ismerheti meg termé­meg. Beszédet Siklós János léka valóban jogos; a rossz garanciát vállalnak a cipő- keinek gyakran előforduló mondott K. E. Májusban nyit a kispiac December elején írtunk már arról, hogy Újszeged növekvő lakosságának is szüksége van állandó piacra. Az I. kerületi tanács vezetői az igények és a területi adottságok számbavétele után — a ládagyár vezetői­vel történt egyetértő tár­gyalás alapján — úgy dön­töttek, hogy „bevásárlási al­centrumot" szerveznek a je­lenleg a ládagyár által hasz­nált terület egy részén. A gyár bejáratától az óvodá­ig — a meglevő kerítést le­bontva és egy beljebb épí­tendő kerítéssel — mintegy 600 négyzetméter alapterü­letet nyernek a piacnak. Ezenkívül az Odesszai kör­út végén, a Bertalan szobor közelében is helyet adnak árusító pavilon felállítására. A napokban már a köz­vetlen teendőkről tárgyal­tak a kerületi tanács és a kereskedelmi szervek veze­tői. Eszerint a terület rende­zési költségeinek — kerítés, betonfelület, víz, világítás — nagyobb részét a tanács fe­dezi, de önkéntes alapon a majd ott árusító vállalatok is hozzájárulnak. Elsőnek az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat jelentkezett. Nyolc­méter hosszú pavilont épít, amelyben vegyes élelmiszert, tejet, tejtermékeket, péksüte­ményt, hentesárut és pa­lackozott italokat akar áru­sítani. A MÉK hatméteres pavilont helyez el itt. s a Marx térihez hasonlót a Bertalan-szobor közelében. Természetesen elsősorban a zöldség-, a gyümölcs-, élő­baromfi ellátást akarja biz­tosítani, egyéb cikkek mel­lett. A városellátó szövetke­zet még nem döntött a rész­letekről. de igényét jelezte, ugyanúgv, mint a Haladás Termelőszövetkezet is. A sü­tőipari vállalat mozgó boltot üzemeltet majd, amely ese­tenként ezen a területen is árusít. A tejipari vállalat új termékeivel akar vevőket szerezni az újszegediek kö­zül. A városi tanács szol­gáltató üzeme a magán-kis­árutermelőknek asztalokat helyez eL Az előkészítő munkákat — ahogy az időjárás engedi — hamarosan megkezdik a ke­rületi tanács építési osztá­lyának tervei szerint. Előre­láthatólag májusban már árusítanak mind a ládagyár­nál, mind az Odesszai kör­úton. anyagminőséget, technológiát, kért, de ebbe sok minden be- hibáit lelkiismeretlen gyártást bi- lefér.., zonyítják. Érdemes ezért megemlíte­ni a másik oldalt; sokan Mg 1/ íj lÖíl visszaélnek a garancia, a cse­Tnrilf C7/1 ]s nA re lehetőségével, s régebben . I Ul ll\, OiUáUU vásárolt „rossz" cipőikért UtQKOfl . í. „ . „. ügyeskednek újat maguknak. Nemrég vettem ezt a noi A lé természetesen nem akkcsizmat, es tessék, mar- hanem a minőség védel_ is szétszakadt a feje" — mondta J. M., Szeged. Odessza XXIX. szám alatti lakos. Egy makói asszony DLLL-I .. _ epésen jegyzi meg: „nehe- DIUl\l\U I VQgy zen keres az ember 360 fo­rintot, mikor ér el odáig a /jnÁ/kij/? cipőipar, hogy ennyi pén- UIICII\UI . zért jó lábbelit adjon?" Az ilyen és ehhez hasonló „monológok" nem ritkák a cipőboltokban. „Magam is tanúsíthatom, hogy nem ja­vul a magyar cipő minősé­A cipőgond másik legille­tékesebb je a cipőgyár. Szöl­lősi Sándor, a Minőségi Ci­pőgyár szegedi gyáregységé­nek igazgatója elsősorban a nem megfelelő anyagokat okolja. Nem tudnak olyan bélésanyagot kapni, amely a viselés közben ne festené meg a tulajdonos lábát, zok­Az ÁKF Csongrád megyei niját. Természetesen saját Felügyelőségén is számon- gyártási hibák is előfordul­tartják a krónikus cipőprob- nak, s ez minőségromláshoz lémát. Dr. Békési József fel- vezet. A cipőgyár ezért rend­ügyelő szerint az illetékes kívül alaposan elemzi ennek . ,» , ,. szervek — a bolttól a nagy- okait, és hathatós, szigorú ge A tusarok divat idejen kereskedelmen át a gyárig - intézkedéseket a Mino gyartmanyoknak el­Panda-nász Chi-Chi, a londoni állat­kert nőstény panda-mackó­ja és moszkvai vendége, An-An, hetek óta lekerült a világlapok hasábjairól, sőt olyan jelentés is nap­világot látott, hogy az el­maradt panda-nász miatt An-An máris visszautazott Moszkvába. A Izét cica­mackó sem ezekről a hí­rekről, sem a hidegre for­dult londoni időjárásról, sem egymásról nem vesz tudomást cs továbbra is unatkozva tölti idejét a londoni állatkertben. Mivel a zoológusoknak fogalmuk sincs a pandák szerelmi szokásairól, úgy döntöttek, hogy a téli hi­degben is együtt hagyják a két medvét, hátha tél­víz idején jobban pezseg a vérük. Egyelőre ennek semmi jelét sem adták, s ha január 31-ig sem törté­nik semmi, An-An végleg hazarepül Moszkvába. KISZ-isták ünnepi gyűlése Dicséret és elismerés a jó munkáért (Tudósítónktól.) KISZ-titkár ismertette az Az elmúlt napokban két elmúlt esztendei munkát, s jelentősebb eseményre ke- adta át Túri Ferencnek, rült sor Pusztamérgesen. Farkas Jánosnak, valamint Szerdán délután 2 órakor a Gera Ibolyának jó munká­múvelődési házban tartották juk elismeréséért a dicsé­meg a Vezetők konferenciá- retet és a jelvényt. Unne­ja című előadássorozat első pélyes keretek között ad­rendezvénvét. Vitaindítót ták át az érvényesített tag­Varró György, az MSZMP könyveket isi A KlSZ-gyű­szegedi járási bizottságának lést meglátogatta Szetei Jó­főelőadója mondott. zsef, a KISZ szegedi járási Pénteken este 6 órakor, bizottságának titkára és Ma­ugyancsak a művelődési ri Kálmán, a megyei bizott­házban KISZ-gyűlést ren- sáS munkatársa. A község .... . - • vezetői közül Lőkös Ferenc deztek. A puszta mergesi tlaácseln()k köszönt6tte a Rizling Tsz KISZ-szervezete fiatalokat. nevében Vecsernyés Ferenc Molnár Katalin szándékozik .. ..... .... .... . , még mindig nem veszik elég tenni a minőség megjavítá­gorbult eltörött a sarka e- komolyan a lakossag pana_ sáért valt a talpa. A szombathelyi szait Ká h a ártó ­gyar cs.zmainak csapnivaló- Az Akf tapasztalatai sze_ nem kapja viss*I kereskede­an rossz a cipzárjuk, uja- rint havonta több száz rek_ iemtől a minőségileg kifogá­lamáció fordul elő a szege- soit Cip6ket, amelyeket a vá­di cipőboltokban, de igen . .. üzletekben kiese­sokan nem merik, vagy nem sarl0K az uzletekben k,cse^ tudják orvosoltatni panaszu- réltetnek. Sehogyse jó ez kat. Kevesen tudják példá- így, mert az üzem „vak" má­ul, hogy blokk nélkül is he- rad> saját hibaivai szem_ lyet kell adni a panasznak. , ,, . . , . , ha a vásárló valamilyen. ben Megmt mas kcrdes. más, hiteltérdemlő módon h°gy miért nem megy a ci­bizonyítja a vásárlás idejét, pőgyár „közelebb" a vásár­helyét, tényét. Az AKF-nél e lókhoz, Bizonyosan -kevesebb körbe eso erdekes reklama- , . ciót említenek: dr. Trényi lenne a kifogás. Imre szegedi lakos tavaly de- Végezetül: nem a minő­cember első napjaiban egy séghez tartozik, de összefügg 43-as tornacipőt vásárolt, azzal, hogy gyenge a vá­amely rövid idő alatt fel- « •• i mondta a szolgálatot. A sze- lasztek' Az uzemek nem Jo1 gedi Kárász utcai Sportbolt valasztjak meg (vagy nincs üzletvezetője — mivel nem alkalmas) a cipő anyagát. volt már meg a blokk - Például kisgyermekcipók, megtagadta a cseret. Dr. Tre- , . nyi Imre a pénztárosnővel Vastag> kemeny botbo1 ké* bizonyította, hogy a Sport- szülnek. S ami legalább ilyen szer-boltban vásárolta a ci- bosszantó — a leggyakrab­pőt, mire az üzletvezető más ban keresett méretekből ­modon indokolt. .,I,ehet, ... .. ... hogy Ön itt vette a cipőt, de allando a h'a«y­amit most hibásan visszaho- Matkó István VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next