Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
Kétszázmillió a szénsav- Koszorúzás gyár újjáépítésére Az üzemépületektől háromszáz—négyszáz méterre jelölték kl a répcelaki szén-savgyár tartályainak új helyét. Mint ismeretes, a januári robbanáskor a tartályok közelsége súlyosbította a tragédiát. A betonalapzat már kész. A kétszázmillió forintos költséggel folyó újjáépítés, rekonstrukció során átépítik a desztillálótornyokat, az újak a régebbi kilenc méteresek helyett 27 méteresek lesznek, s tisztább széndioxidot szolgáltatnak. Mongólia nemzeti ünnepe, a népi forradalom 48. évfordulója alkalmából a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének diplomatái — élükön OGsirin Cerendorzs ideiglenes ügyvivővel — csütörtökön délben megkoszorúzták a szovjet hősök Szabadság téri emlékművét. A mongol diplomaták ezt követően a Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. II perceket kihasználva Nehéz nyár — Gépek ós kézikaszák — Fizet a főid ÉPÜLT: 1957-1969 Tavaly kilenc hétig nem járt eső e tájon, s a rekkenő meleg próbára tette az emberek hitét, szomorú szívvel járták a táblákat. Mint ezen a nyáron is. Az öregember, akivel kiballagtunk mindjárt a falu széle alá, az országút mellé. így mondta: — Elvelte most a víz, nemigen terem ezen már semmi. Oda a háztáji haszna. Talán a közös nem hagy cserben. Ami tavalyról elmaradt, az lehullott ezen a nyáron. Bőven esett. A feketeföldi falvakban, a Maros—Tiszaszögében okozott leginkább belvízkárokat. Kübekházán, Tiszaszigeten több száz holdak kerültek víz alá. Jószerivel egynémely táblán bokáig gazolhatni most is a vízben. A termés nem várhat. Aratni kell. A tiszaszigetiek, volt úgy. hogy lánctalpasokkal vontatták a kombájnokat. A betakarítás mégsem állt meg. Lassan-lassan virulóbb lesz a hátér. Szikkad a föld, nőnek a remények. Igaz, a kübekházl Sarló és Kalapács Termelőszövetkezetben 2 és fél millió forintos kieséssel számolnak. Ennyit írnak a belvíz rovására, ősidők óta küzdöttek ezen a vidéken a belvizekkel, megérdemelné a falu, hogy a jövőben megoldódna ez a nagy probléma. Nehéz ez a nyár. Nehéz az aratás, a betakarítás. Sok helyt, ahol nem tudtak rámenni a talajra a kombájnokkal, kétzikaszával vágják az ÚJ termést. A szövetkezet elnöke bekopogott az AGROKER-hez, kombájnért. — Lenne egy kevés pénzünk. nagyon szeretnénk egy gépet. Megdőltek a gabonák, nehéz lesz az idei aratás. De kombájn már nem volt. Hatvanat adtak el ezen a nyáron. Elfogyott. Mégse menjen el üres kézzel a szövetkezet elnöke, Győrből kértek segítséget, ahonnan megjött a válasz: küldik a kombájnt. Azóta már dolgozik ez a „csodamasina". Minden órát, minden percet ki kell használni ezen a nyáron. A vasárnapokat is. Forrás kúton, a Haladás Termelőszövetkezetben ls ez a rend. Nincs ünnepnap. A gabonaföldek ontják a gazdag termést, a gyümölcsösök pedig a jóízű gyümölcsöt. Szép nyár. Néhány hete a járási tanács ülésén, korábban pedig a megyei képviselőcsoport ülésén hangzott el: probléma van a burgonyatermesztéssel. Forráskúton nincs. Sőt. annyira nincs, hogy új, homoki csodáról beszélnek. A burgonyáról. Ebben az esztendőben 300 holdon termesztenek. s 100 mázsás termést várnak holdanként. Csak ebből 10 millió forint bevételhez jut a közösség. Tanulhatnak a többi üzemek. Roskadásig megrakodtak az őszibarackfák is. A központi telepre egyre-másra érkeznek be a szállítmányok. 110 vagonnyi termésre számítanak. Csak győzzék elszállítani, eladni. Terem a sivány homok. A négykoronás föld most búzából 18—17 mázsát, rozsból 7—8 mázsát, tritiealéból pedig 15 mázsát ígér holdanként. A kombájnok meg járják reggeltől késő estig a határt. Utánuk bálázógépek haladnak. Gyorsan, veszteség nélkül takarítódlk be a termés. Mint ahogy egy nagyüzemtől elvárható. S nincs gond az embereken. Ez a legtöbb. Sz. L. I. Hévíztársulás alakult a szegedI járásban Az új mechanizmus ha- esek iránt a szegedi jérástására alaposan megnőtt az ban is- Az els6 termálkút érdeklődés a termálvízkinI I I I I I • I • I I I I I • • • • I I • • I I I,I I I • r I f ilmjei-a hét filmjei I I I I I I V II I A beszélő köntös Semmi kétség: ennek a Mítoszáth-regényből készült új magyar filmnek éppúgy nagy közönségsikere lesz, mint a többi Mikszáthregény adaptációjának. Rögtön mondjuk meg, hogy ezt a sikert ez a film meg is érdemli. Hibákat ugyan — súlyosakat és kevésbé súlyosakat egyaránt — akadékoskodás nélkül találhatunk benne. Szellemében azonban mégis megfelel a film a regénynek. Nem akar több lenni annál, ami az eredeti munka: kikerekített és megszépített tör-4 ténelmi anekdotánál. Egy epizód, múltszázadi modorban elbeszélve; ennyi A beszélő köntös regényben és — szerencsére ennyi filmben is. Azért szerencsére, mert az epizód anyagában vannak olyan lehetőségek, amelyek a rendező Fejér Tamást a történelmi kalandfilm. a szuperfilm monumentalitásának irányába vihették volna. Teszem azt, hatalmas török seregek vágtathattak volna paripáikon Kecskemét felé. a város polgárai is nagyobb számban szerepelhettek volna Horezenik Miklós kamerái előtt. Az efféle megoldások azonban idegen elemnek hatottak volna a Mikszáth be* szély anekdotázó, mindenféle értelemben kis méretekkel dolgozó stílusában. Fejér Tamás a film apparátusát szerény és szolid keretek között tartotta; A beszélő köntös nem monumentális történelmi alkotás. Amikor néhány ponton hibázott, éppen azért hibázott, mert engedett a történelmi monumentalitás csábításainak. Budavár nagyméretű bemutatását például Ilyen törekvésnek tekinthetjük. Szerencsére néhány pillanatig tartott az egész, egyébként komikusnak ható képsor; a vár hiteles ábrázolása anyagilag is és másképpen is nyilvánvalóan túlnőtte a film lehetőségeit. Jobb lett volna, ha elmarad. A nagyszámú színészsereg jól megérezte, hogy az anekdotázó kamaradarab stílusán belül maradva kell megelevenítenie a regény eseményeit. Iglódi István, mint szorongattatott főbíró, Páger Antal, mint a főbíró lelkes apja, mint szerelmes feleség Detre Anna, akit egyébként most láttunk először a filmvásznon — szemléletest és plasztikusai nyújtottak. A tanácsurak közül mindenekelőtt Kállai Ferencet kell kiemelnünk. O. L. csak a közelmúltban készült el a tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben, s máris újabb gazdaságok vállalkoztak a termikus hőenergia hasznosítására. A sándorfalvi, a röszkei, a dóci termelőszövetkezetek készülnek legújabban a hajtatóházl és fóliaalagutas zöldségtermesztésben hasznosítani a termálvizet. Megszüntetik a palántanevelésben a bíogázos hajtatási eljárást. Ezáltal a szabadföldi primőr zöldségtermesztés önköltségei is nagy mértékben csökkenthetők. Sok szervestrágya szabadul fel, melyet a talajerő-állapot javítására fordíthatnak. A szegedi járás termálvíz-hasznosításra szövetkező gazdaságai első lépésként közös társulatot alakítottak, majd pedig a megyei termálvíz-hasznosítási társulathoz csatlakoztak. Szeged fejlődése 120 fényképen Hogy mennyit változott Szeged utcáinak képe az elmúlt tizenkét esztendőben; hogy mennyi minden épült, szinte észre sem vesszük. Egy-egy építkezés előtt még csak megáll az ember, de azután, hogy elkészül a ház, megfeledkezünk róla. Kicsit emlékezetbe idézni, kicsit bemutatni azt a Szegedet, amely a mi munkánk nyomán épül, volt célja több mint öt hónappal ezelőtt, 1969. február 1-én indított sorozatunknak. Százhúsz házat, épületcsoportot, utcarészletet fényképezett le fotóriporterünk, Somogyi Károlyné, korántsem minden újat, ami 1957 és 1969 között épült. Ezért hét elnézést kérünk minden olyan olvasónktól, akinek lakóháza netalán kimaradt, s ő is szívesen eltette volna fényképét, néhány mondatos magyarázatát emlékbe. Mert az bizonyosnak látszik, hogy sorozatunk népszefű volt: sokan kifejezték tetszésüket levélben, telefonon, még kisiskolások is jöttek szerkesztőségünkbe, s elkérték a fényképeket, mert környezetismereti órájukon jó hasznát láthatták. Értékeinket, eredményeinket felmérni felnőttnek, gyereknek egyaránt öröm. Hogy ebből az összefoglalóból se maradjon el az illusztráció, a 121. kép Szeged térképe. A pontok a nagyobb építkezések helyeit jelzik. Jól érzékelhető, hogy legjobban talán Újszeged fejlődött, azután a városközpont, különösképpen a Bécsi körút, a Párizsi körút, az Oskola utca környéke és a Lenin körút egyik szakasza. De jelölés nélkül nem maradt a város egyetlen pontja sem. Szeged különösen az utóbbi tizenkét esztendőben fejlődött nagyot, ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az építkezések tempója még mindig elmaradt az igényektől. Talán majd most, az 1969—70-es években, s a negyedik ötéves terv Idején lesz az építkezés üteme olyan nagy, hogy lényegesen csökkenteni képes a hiányokat. E várakozás alapját az adja meg, hogy Szeged ipari-gazdasági potenciálja ezekben az években válik Miskolcéhoz, Pécséhez, Debrecenéhez hasonlóvá. Szeged tehát rövidesen e tekintetben ismét egyenrangú térsa lesz az ország többi vidéki nagyvárosának. Meglehetősen alacsony szintről Indultunk, ezt tudja minden szegedi: 1949. január 1-én a város lakossága 86 ezer volt, ma közel 130 ezer, 1967 óta csaknem 40 ezer ember költözött Szegedre. A felszabadulás utáni első évtizedben nem sok minden épült, először a második ötéves tervben mutathattunk fel jelentős eredményeket. Ekkor mintegy 4100 lakás készült, közte 1600 magánerőből. Felépült Odessza első része, és sok régi belvárosi házra újabb emelet került Az elmúlt tíz év alatt 442 lakáshoz jutottunk emeletráépítéssel, A harmadik ötéves terv állami költségből és magánerőből 3—3 ezer lakás felépítését írja elő. Az idei lesz az első olyan esztendő, melyben — egyetlen év alatt — több mint ezer állalmi és szövetkezeti lakás épül. S hogy az ütem még tovább fokozódik, abból is érzékelhető: Tarjánban már panelekkel építkeznek, és megkezdték annak a szegedi házgyárnak az építését is, mely néhány év múlva már szinte ontja majd az új lakásokat. Akkor azután még nehezebb lesz „Épült" sorozatot Indítani... De lehet, hogy majd ismét megpróbáljuk! Fehér Kálmán Lengyelországban járt a Ladvánszky-kórus Tavaly decemberben ünnepelte működésének 25. jubileumát a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának együttese, a LadNégyezer új traktor A parlament legutóbbi ülésszakán dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában külön is méltatta annak jelentőségét, hogy megnőtt a mezőgazdasági üzemek erőgépvásárlási kedve. Az Agrotröszt illetékesei ezzel kapcsolatban közölték: Ezekben a napokban talált gazdára az idei négyezredik erőgép, ez azt jelenti, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest az üzemek 50—60 százalékkal több traktort szereztek be. A kereskedelem hónapokon át mind a gépek menynyisége, mind a minőség tekintetében megnyugtató módon állt a vevők rendelkezésére. A vásárlóknak nem kellett várniok, egy újabb traktorszállítmány megérkezésére, igényeiket hat hónapon át raktárról tudták kielégíteni. vánszky-kórus. Évről évre gazdag programok, külföldi meghívások jelzik a kórus életét. Reprezentánsai a szegedi nemzetközi eszperantó találkozóknak is, így kerültek kapcsolatba a lengyel zenekedvelőkkel. A napokban tértek haza Krakkóból és Zakopanéból, ahová az elismerő baráti meghívásnak eleget téve utazott az együttes. Nem tartottak hangversenyeket, mégis több ismerős kereste fel a kórustagokat, régi baráti kapcsolatokat elevenítettek fel. A 12 napos kirándulás programjában városnézések, baráti találkozók, emlékmű-koszorúzás szerepelt. Az Ifjúsági eszperantó klubban megtartott találkozón a kórus több lengyel énekművet adott elő a vendéglátók anyanyelvén, amelyet a résztvevőkkel együtt énekeltek nagy sikerrel. A kórus vezetője, dirigense Kertész Lajos, az együttes negyedszázados történetében felejthetetlen sikerekhez vezette a dalostársakat. Az 1945-ös újraalakulás pillanatától Irányít, vezényel, kórusműveket komponál, ma is fiatalos lendülettel, friss egészséggel. A heti két alkalommal gyakorló kórus több nyelven készül a szomszédos népek dalainak bemutatására is. A hazai program mellett az Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának segítségével minden évben külföldi meghívásokon, baráti találkozókon vesznek részt. Bagaméry László PÉNTEK, 1969. JÜLIUS 11. DÉLMAGYAR0RS7ÁG 5
