Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
„Nagytakarítás" Álgyőn Nyers A napokban elfojtott, olajkitörés után nagyszabású tisztogatási munkák kezdődtek az algyői szénhidrogénmedencében. A 168-as kútnál csaknem két kilométeres körzetben fekete olajréteg fedi a készülő ipartelep üzemcsarnokait, továbbá a szomszédos termelőszövetkezet üvegházait, a tanyákat, az utakat és a szántóföldeket, most száztagú „takarítóbrigád" dózerekkel, szivattyúkkal, lapátokkal tisztogatja a feketésbarna lepelbe burkolt környéket. A kútból kiömlött olajból kialakult masszát — amelyből összesen huszonötezer köbméternyi gyűlt össze — állandóan szivattyúzzák és tizenkét tartálykocsival szállítják a vasútállomásra, majd a finomítóba. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsági politikai akadémiájának elő adássorozatában szerdán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára tartott előadást A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései címmel Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában elhangzott előadás előtt Pullai Ar| pád, az MSZMP KB titkára mondott bevezetőt A nagyszámú hallgatóság soraiban ott volt politikai, 'ársadalmi és gazdasági életünk több vezető személyisége. (MTI) Óriás kolió A világ egyik legnagyobb olvasztókemencéje épül a karagandai kohászati üzem részére Kazahsztánban. Beöntőcsészéjének átmérője eléri a 7 métert a nyersvas befogadására szolgáló öntőüstje pedig 100—140 tonna fémet hörpinthet fel „egy hajtásra". Több önállósággal! A munkaverseny kérdései a textilművekben Mirelit „kéziraktár" Szegeden Szeretik, de akadozik az ellátás Nagyon sok szegedi háziasszony ismeri és kedveli a Mirelit ízléses dobozokban vásárolható készítményeit Hozzánk elsősorban az Országos Hűtőipari Központ békéscsabai hűtőházából kerülnek ezek az áruk. Gyümölcsök, főzelékek és félkészételek, amelyek gyorsfagyasztással készülnek és az időmegtakarítással könnyítenek a háztartási munka gondjain. Nem mindenki tudja, mi is a gyorsfagyasztás és milyen előnyei vannak azoknak az élelmiszereknek, amelyeket ezzel a módszerrel készítenek. Erről rendezett ankétot Szegeden az Országos Hűtőipari Központ, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek részére. A Mirelit-gyártmányok készítésének lényege, hogy a tartósítást minden vegyszer nélkül, csupán az igen alacsony hőmérséklet — mínusz 30—40 fok — gyors alkalmazásával biztosítják. A „gyorsfagyasztó alagút"-ban a termék 3—5 perc alatt eléri a kívánt fagyási hőfokot, s így a benne levő víztartalom mikroszkópikus méretű jégkristályokká fagy. Ezek már — a régi módszerekkel ellentétben — nem feszítik szét a sejtfalakat, tehát felengedéskor is az eredeti friss állapotban maradnak, lényeges — és ma már eléggé biztosítható —, hogy a megfelelő „hűtőlánc" alkalmazásával az áru felengedés nélkül jut a fogyasztóhoz. A gyártás után ugyanis mélyhűtő raktárakban tárolják — akár egy évig is — azután hűtőkamionokban szállítják, s az üzletekben hűtőszekrényekben árusítják. A kereskedők és a vendéglátók tapasztalatai szerint a fogyasztás elterjedésének egyik legfőbb akadálya az, hogy a gyorsfagyasztott árukból nem folyamatos az ellátás. A legkeresettebbek a gyümölcsök közül a cseresznye, a meggy, a szilva, az eper, a málna, a sárgabarack, az őszibarack és a vegyesgyümölcs. Ezek egy része gyakran hiánycikk, még akkor is, ha az említett gyümölcsök bőven termettek a mezőgazdaságban. Ügy látszik, hogy — mivel éppen ezek a Mirelit-áruk a legkelendőbbek külföldön is — a hűtőipar az exportlehetőségeket használja ki inkább. A főzelékek közül sokkal több zöldborsó, zöldbab, gyalult tök és vegyes finomfőzelék fogyna, ha lenne elegendő. Nincs hiány félkészés készételekben. A zellerpüré és spárgapüré leves, a sertés- és marhapörkölt. a vagdalt hús, a szalontüdő, a székelykáposzta, a különböző köretek, tészták állandóan vásárolhatók, s ezeket az ételeket meg is kedvelték a fogyasztók. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat a békéscsabai hűtőházzal közösen helyi „kéziraktárt" létesít hamaro.san Szegeden, azért, hogy a még hiányzó Mirelit-áruk tá- : rolási gondjain enyhítsenek, | s a választékot is bővíteni : tudják. Az ankéton szóba j került az is, hogy a hűtőipar ma már a speciális kívánságoknak is eleget tud tenni. Tehát, ha — főleg közétkeztető intézmények és vendéglátó vállalatok — tájjellegű ételek készítését igénylik, megrendelés alapján ez az igény is kielégíthető. Az élelmiszerüzletek reklámpropagandájára is nagyobb gondot kell fordítani, s ehhez tartozik, hogy az üzletekben álljon rendelkezésre a Mirelit-áruk otthoni elkészítésének receptje. Természetes, hogy a legjobb propaganda a gyorsfagyasztású cikkeknél is, ha bőven és állandóan van belőlük megfelelő választék. K. J. A szegedi textilművekben közel négyezren dolgoznak. A munkások többsége nő. Az átlagos életkor 26 év. A gyárban kilenc pártalapszervezet van, a párttagok száma körülbelül 300. Reseterits Sándorné pártitkárral és Lajkó Ferenc KISZ-titkárral beszélgettünk I a munkaversenyről, amely, nek több „gazdája" van. Leginkább persze a szakszervezet, illetve ilyen nagy vállalatoknál önálló beosztású versenyfelelős foglalkozik a dolgozók versenyével, a brigádmozgalommal. Elvégzi az adminisztrációt, de gyakran ő az egyedüli kiértékelő, nem ritkán elkészíti a kollektívák vállalásait is. Aztán minden megy a maga útján. A műhelyben A textilművek párt-végrehajtóbizottsága tavaly foglalkozott a munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetével. Érdekes határozatot hoztak akkor; legyenek a gazdái a versenynek a műszakok négyszögel. Ez alatt a főművezető, az alapszervi párttitkár, a műhelybizottsági titkár és a KlSZ-alapszervezet titkára értendő. Elvük világos, a munkaversenyt ott szervezzék és értékeljék, ahol legközelebb állnak hozzá. Jelenleg ennek megfelelően irányítják a munkaversenyt. A gyárban 146 brigád szerveződött, s kivétel nélkül részt vesznek a szocialista címért folyó versenyben. A pártvezetőség tagjai azt vallják, hogy a brigádok vállalásainak csak egyik oldala lehet a gazdasági feladat. Az feltétlenül fontos, hogy jó minőségű termékeket állítsanak elő, teljesítsék az előírt mennyiséget is. Ezt azonban minden dolgozótól elvárja a vállalat, amikor alkalmazza, rájuk bízza a gépeket. Ennek az oldalnak szankcionálható törvényei vannak: a selejtet levonják a keresetből, aki kevesebbet termel, az kevesebbet keres, aki nem végez elfogadható munkát, azt elküldik az üzemből. A szocialista munkaversenyben résztvevő kollektíváktól ennél többet várnak. Ha nem így volna, akkor semmi sem különböztetné meg egymástól a brigádokat. A párttagoktól elvárják, hogy a brigádban ők legyenek azok, akikről példát lehet venni a szocialista erkölcsi normákban. S a párttagoknak kell a helyes politikai irányvonalat képviselni és annak szellemében irányítani a kisebb csoport mindennapi munkáját. A pártszervezet legfontosabb dologban éppen a mércét tekinti, a sablonmentes kiértékelést. Ezért szüntették meg a régi gyakorlatot, amikor a munkaverseny-felelős mechanikusan, csupán a termelés számszaki adataira támaszkodva mondott szentenciát a brigádokról. Most az alapszervi „négyes" értékel. A műhelyben negyedévenként kötelesek megvizsgálni és véleményt alkotni a versenyben résztvevő kollektívák teljesítését. Amikor ezt megtették, akkor pedig segítséget nyújtanak ott. ahol arra szükség van. Előfordult már olyan eset is, amikor évközben leváltották a brigádvezetőt, mert csak ilyen módon lehetett biztosítani a kollektíva zavartalan munkáját. Kezdeményezések A versenynek bizonyos feltételei adottak. A textilmű) ekben programozott termelésirányítás vm. e tekintetben nem lehet ellemi az utasításoktól. De mégis sok, új-zerűséggel lehet találkozni, amelynek kezdeményezői a fiatalok. A pártsze vezet a munkaversennyel kapcsolatos tennivalóiban elsőrendű partnerének a KiSk-szervezetet tekinti. A fiatalok lelkesek és sok újat javasolnak. A KISZ-titkár megjegyzi, hogy nem felülről „súgnak" a versennyel kapcsolatban, mégis gyakran születnek jó kezdeményezések, felajánlások. Az egyik ifjúsági brigád a KMP megalakulásának évfordulójára azt javasolta, hogy december 10-ig a brigádok teljesítsék az exportkötelezettségeiket. Sikerük nem is maradt el. A másik ifjú kollektíva a tavaly nyári nagyarányú létszámhiány idején két hónapon át segített okos elgondolásával. A lényeg az volt, hogy minden brigád egy-egy ügyes dolgozója ebben az időszakban ötven gépet kezelt. Forma és tartalom A textilművek pártszervezete azt szeretné elérni, hogy a szocialista mur.kaverseny szabaduljon meg a sablonoktól, az adminisztratív kötöttségektől és sokkal függetlenebből és nagyobb önállósággal töltse be szerepét Ügy érzik, hogy sok a beidegződés: termelés mennyisege, minősége, oktatás, balesetmentes munka, s néhány óra társadalmi munka. Akár sokszorosítani is lehetne ezeket a vállalásokat és bármely gyár, bármely brigádja kisebb behelyettesítéssel aláírhatná saját vállalásaként. Ez így nem ösztönző. A formát jónak tartják: együttdolgozó társak közössége a brigád. A tartalmat valahogy merevnek ítélik, sok esetben felülről jönnek a direktívák és azok végigsöpörnek minden brigádon. Egyik ilven a könyvtári tagság. Kérik felülről: legyen minden brigádtag a könyvtárnak is tagja. A forma miatt az is lesz, de lapozás nélkül visszakerülnek a könyvek. Ennek így nincs értelme. Valamivel szabadabb brigádmozgalom kellene. Egészen pontosan nem tudják meghatározni, csak érzik a mostani merevségét. A túlkategorizálástól idegenkednek. Több önállóságot és kevesebb „direktívát" szeretnének meghonosítani a dolgozók önmaguk versenyében, s ebben is egyetért velük a pártszervezet. Gazdagh István Homoki spárga Külföldön nagyon keresett és közkedvelt a spárga, a finom zöldféle. A szegedi táj alkalmas termesztésére, s ez a növény igen jól meghálálja a munkát, a törődést. Éppen ezért tegnap, szerdán Ásotthalmon, a moziüzemi vállalat helyiségében délelőtt 10 órai kezdettel spárgatermesztési ankétot tartottak. A rendezvény időszerűségét bizonyítja az is, hogy a megyei, járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Országos Ultetvénytervező és Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalat kirendeltsége és az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete hívta életre ezt a tanácskozást. Uj alapszabályminta Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa szerdán ülést tartott a SZÖVOSZ székházában. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanácsülés dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta, majd elfogadta az Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek alapszabályainak irányelveit, valamint az új alapszabálymintát. Megyei munliásniozgalointörléneti füzetek A megyei pártbizottság kiadványsorozata Ha megcsordul Vince... Az ország szőlőtermelő vidékein „jeles napként" tartják számon január 22ét, Vince napját. A szólásmondás szerint „ha megcsordul Vince — tele lesz a pince". Az idén, mint sok más alkalommal, a szakemberek tökéletesen egyet értenek a gyakorlati tapasztalatokat öszefoglaló szólásmondással. A Szőlészeti Kutatóintézet tarcali telepének szakemberei szerint a tokajhegyaljai szőlők erőteljesen fejlett rügyeiben eddig még sem a csapadékszegény időjárás, sem a tél nem tett számottevő kárt. A Vince napi „megcsordulást" ezért fogadták örömmeL Egyre inkább nő az igény az emberekben, hogy jobban megismerjék szülőföldjük, vidékük történelmét, haladó, forradalmi hagyományait. Ez egyben az erősödő szocialista patriotizmus egyik kifejezője. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a megyei pártbizottság azzal, hogy munkásmozgalom-történeti füzetsorozat kiadását határozta el, amelyben feldolgozásra kerül a megye munkásmozgalmának története. A munkában, amely a pártbizottság irányításával folyik, olyan kutatók, történészek vesznek részt, akik már hosszabb ideje foglalkoznak helytörténeti, munkásmozgalom-történeti kutatómunkával. A közvetlen kutatómunkát, a feldolgozást, szerkesztést az ismert helyi történészekből, tudományos szakemberekből, pártmunkásokból álló szerkesztő . bizottság irányítja, amelynek elnöke Mérei Gyula, a József Attila Tudományegyetem történelem professzora. A munkásmozgalom-történeti sorozat első füzete most megjelent. Címe: Agrárszocialista mozgalmak 1890—1907, szerzője Farkas József, a JATE Tudományos Szocializmus Tanszékének tanársegéde. A füzet részletesen foglalkozik az agrárszocialista mozgalmak indítékaival, kezdeteivel, a hódmezővásárhelyi földmunkás-szervezkedéssel, Szántó Kovács János tevékenységével, az agrárszocialista szervezkedés sikereivel, a független szocialista mozgalmak térhódításával, a Mezőfi-mozgalommal, az uralkodó osztályok megtorló intézkedéseivel, elnyomó politikájával, az agrárproletariátus bérharcaival, a szegényparasztság küzdelmeivel 3Z 1905—1906-os politikai válság idején. A közel 80 oldalas, modern, ízléses kivitelű, színes fedőlappal ellátott, könyvalakú kiadvány 5 forintért kapható, amelyet a pártszervezetek és KISZszervezetek árusítanak. A tervek szerint a következő 2—3 évben összesen 8—10 füzet jelenik meg, amely a helyi munkásmozgalom történetének egyegy korszakát dolgozza fel. A megjelent füzeteket a párt- és tömegszervezetek politikai oktató munkájában. az iskolai oktatásban eredményesen lehet felhasználni, de minden érdeklődő, aki megvásárolja a füzeteket, értékes olvasmányt' kap kézhez. CSÜTÖRTÖK, 1969. JANUÁR 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3
