Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

59. évfolyam, 186. szám 1969. AUGUSZTUS 13., SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A BT iiiéSG Neil Armstrong űrhajós, a Honion Járt első ember egy nappal azután, hogy társaival együtt elhagyta az egészségügyi elküló­nitat, hivatalába megy, hogy az űrhajózási központban meg­kezdje rendszeres napi munkáját A Biztonsági Tanács ülé­sén lezajlott namíbiai vita ismét bebizonyította, hogy a NATO-hatalmak képmutató álláspontra helyezkedtek eb­ben a kérdésben. Miközben a tanács tagjai­nak többsége határozottan állást foglalt a Dél-afrikai ' Köztársasággal szembeni gazdasági szankciók alkalma­zása és amellett, hogy meg­szüntessék a namíbiai terü­let felett gyakorolt törvény­ellenes uralmat, a brit és az amerikai képviselők lénye­gében erkölcsi támogatásuk­ban részesítették a fajüldöző­ket. Somogyi Károlyné felvételei A panoráma máris gyönyörű. Háttérben a fedett uszoda acélivei, mögötte Odessza lakóházai emelkednek yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK DÉLMA6YAR0RSZÁG Koszigin elutazott hazánkból A. Koszigin, á Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására rövid ideig Magyarországon üdült, ked­den hazautazott Budapest­ről. Magyarországi tartózko­dása során néhány napot a Balatonon töltött, megláto­gatta a herendi porcelángyá­rat megtekintette Budapest és Veszprém nevezetességeit. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vezetőivel megbeszéléseket folytatott a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről és a két országot érintő idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A véleménycsere a ba­rátság és a testvéri egyetér­tés szellemében folyt le. A szovjet miniszterelnök tiszteletére Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke ebé­det adott, amelyen részt vettek: Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai, Fehér Lajos, a Po­litikai Bizottság tagja. a Minisztertanács elnökhelyet­tese és F. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete. Koszigint a Ferihegyi re­pülőtéren Fock Jenő és Biszku Béla búcsúztatta. Több mint 32 ezer szegedi dolgozik heti 44 órát Az áttérés tapasztalatai Életszínvonal-politikánk eredményeként a szegedi dol­gozók fele már nem heti 48 órát tölt munkahelyén: ta­valy 34 vállalat 14,7 ezer dol­gozója, idén újabb 31 válla­lat 17,5 ezer dolgozója tért át a rövidebb munkaidőre. Jelenleg tehát 65 szegedi cég­nél 32,2 ezer ember heti 44 órát dolgozik csupán. Azoknál a vállalatoknál, ahol még nem vezették be a rövidebb munkaidőt, például az építőiparban, a kétheten­kénti szabad szombatos mun­karendet hagyományosnak lehet tekinteni: általános munkaidő-csökkentés nélkül 11 munkáltatónál 5,8 ezer dolgozó részére biztosítják a kéthetenként esedékes szabad szombatot. A rövidebb munkaidő be­vezetése Szegeden 1968-ban tervszerűen kezdődött, és 1969 júliusáig — az építő­ipari vállalatok, egyes szö­vetkezetek és néhány kisebb munkáltató kivételével — nagyrészt alkalmazták. A minisztériumokhoz, a Csong­rád megyei tanácshoz vagy más felügyeleti szervekhez tartozó nem építőipari vál­lalatok közül nyolc munkál­tató 728 dolgozója jelenleg még 48 órás munkarendben dolgozik. Közülük elsőnek a Rostkikészítő Vállalat 352 dolgozója tér át szeptember 1-vel a 44 órás munkahét­re. A Szeged városi tanács felügyelete alá tartozó épí­tőipari, sütőipari és Patyolat­vállalat mintegy ezer dolgo­zójára is érvényes a kor­mányhatározat, de a sütőipar csak október 1-vel, a Patyo­lat pedig január 1-vel — az új üzemház átadása után — él vele. A kommunális és szolgáltató vállalatok közül a fürdő és a csatornaművek építőipari részlegeiben dol­gozó 100 fő számára még nem adták be az áttérés ter­vét. A városgazdálkodás ál­tal készített részletes felmé­rés szerint — melyet az Épí­tőipari és Városgazdálkodási Minisztérium felkérésére ál­lítottak össze —, saját erő­ből nem tudják megoldani 800 dolgozójuk 44 órás mun­karendjét. A kisipari termelőszövet­kezetek közül hét ktsz (655 fő) még nem adta be a ta­Sajtókonferencia a holcfexpedícióról Másfél órás sajtókonfe­rencián válaszoltak az Apol­lo—11 űrutasai az újságírók kérdéseire az első holdex­pedícióról. Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Mlchael Collins csaknem 45 percen át mutatták be azoknak a filmfelvételeknek és fényké­peknek egy részét, amelye­ket a Holdon, illetve út­közben készítettek. Az űr­hajósok részletesen beszá­moltak arról, milyen tapasz­talatokat szereztek az égi­testen. „Idegen világ ez, de bennünket barátságosan fo­gadott és mi is igyekeztünk megbarátkozni vele" — mondotta Armstrong. Armstrong hangoztatta, hogy az Apollo—11 útja „új korszak kezdetét jelenti" és nagyszerű érzés volt szá­mukra. hogy átélhették a történelemnek ezt a pilla­natát. Armstrong és Aldrin el­mondotta: a mozgás a Hol­don nem okozott különösebb nehézséget, annak ellenére, hogy a Föld vonzásának csak egyhatoda van meg a Hold felszínén. A mozgásoknál bizonyos nehézséget okozott, hogy minden lépést előre ki kell tervelni, vagv — Ald­rin megfogalmazása szerint — legalább négv-öt lépést előre át kell gondolni, a föl­(Folytatás a 2. oldalon.) nácshoz felkészülési tervét, kettő (310 dolgozó) már meg­kapta rá az engedélyt is, s ezek augusztus-szeptember folyamán már alkalmazzák a rövidített munkarendet. A minisztériumi és tanácsi épí­tőipari vállalatok, valamint az építőipari szövetkezet kö­zel 6 ezer dolgozója csak 1970. január 1. után tér át a 44 órás munkahétre. Év végéig előreláthatólag még ezer szegedi dolgozó jut a 44 órás munkahéthez, 1970. december 31-ig pedig már összesen 40,6 ezer ipari és építőipari dolgozót érint az új munkarend. A munkaidő-csökkentés egybehangolását és irányítá­sát Szegeden a tanács vb munkaügyi osztálya a taná­csi szakigazgatási szervek­kel együttesen végzi. A koor­dináció biztosítja, hogy a gazdasági egységek tevé­kenysége összhangban le­gyen a lakosság igényeivel, illetve ellátásával. Ennek gyakorlati megvalósulását az illetékes szakigazgatási szer­vek folyamatosan figyelik és elemzik. Kimutatták pél­dául, hogy az élelmiszer-ke­reskedelemben csökkent a szombat délutáni forgalom, egy része délelőttre tolódott át. Ezen a napon sokan nem az üzemben étkeznek, foko­zódott az otthoni főzéshez szükséges élelmiszerek, a hűs, a liszt, a cukor iránti kereslet. Ez a várakozással ellentétes jelenség, korábban úgy hitték, hogy elsősorban a félkész- és készételek, a konzervek iránti kereslet nö­vekszik majd, A megnövekedett szabad idő kihat a családok, a ter­melő vállalatok, sőt az egész város életére. A tanács vb munkaügyi osztálya 10—12 nagyobb üzemtől kért in­formációt a szabad idő kol­lektív eltöltésének igényé­ről. A megkérdezett vállala­tok közül kettő a szabad idő felhasználását reprezentatív szociológiai felméréssel tárta fel. Kimutatták, hogy egye­lőre a dolgozók megnöveke­dett szabad idejüket csalá­di körben, pihenéssel, ház­körüli munkákkal töltik. Néhány vállalat országjáró kirándulásokat is szervez, de ezeket csak igen kevesen ve­szik igénybe. A kulturális in­tézmények, klubok, művelő­dési otthonok forgalma nem nőtt számottevően, viszont az óvodák és bölcsődék szabad szombatonként is csaknem olyan népesek, mint máskor. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy mivel a rövidebb munkaidő bevezeté­sének sem a gazdasági, sem a kulturális életre gyakorolt hatása még nem vonható le egyértelműen, a kérdést na­pirenden tartja és még több­ször visszatér rá. F. K. , Á hatodik... Az újszegedi biológiai kutatótelep épületének szerkezete vasbeton. Kemény anyag, de az építők megbirkóznak veie Szépen halad az építkezés a legfelső, kilencedik szint felé. Júniusban a harmadiknál tartottak, most már a hatodiknál

Next