Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

Jég- és vihar­kérők Az idei Medárd a termést nevelő esőkön kívül pusz­tító jégverest, viharokat is zúdított a földekre, csak­nem 400 000 katasztrális hold károsodott. Augusztus elejéig csaknem 250 millió forint térítést fizetett ki az Állami Biztosító jég és vi­harkárokra. Legsúlyesabban az ország két legtávolabbi területét tépázták meg a nyári vi­harok. Baranyában 48 000 holdon, Szabolcsban 52 000 holdon pusztított a jég és a vihar. A szakértők vizsgá­lata szerint az országban 37 gazdaság jégkára haladja meg az egymillió forintot, a vihar okozta kár „csúcsot" Székkutas tartja, ahol két­millió forintot érő kender pusztult el. Kazd&dik a tankőn^vvásár Elkészült valamennyi álta- könyvek kötelező begyűjtése lános iskolai tankönyv és — — kívánságra minden tanuló néhány kivételtől eltekintve új könyvet kaphat. A hasz­— a középiskolák könyveit nált könyvek cseréjét a tanu­is ezekben a napokban szál- lók egymás között bonyolít­lítják a boltokba, az oktatá- ják. A tankönyvellátás az őr­si intézményekbe. szág közigazgatási beosztása Augusztus 21-től kezdődik szerint történik. A megye­a tankönyv-vásár — s ebben székhelyek, városok, járások, mintegy 6800 általános iskola valamint a főváros kerületei­és körülbelül 900 középfokú nek iskoláit az illetékes helyi tanintézet diáksága érdekelt könyvesboltok látják el álta­Az 1969—70-es tanévre száz- lános iskolai és középiskolai millió forintot meghaladó ér- tankönyvekkel. ' tékű iskolai könyv készült. Az általános iskolák tanu­csaknem 4000 tonna papírt lói saját iskolájukban juthat­használtak fel hozzá a nyom- nak hozzá a tankönyvekhez, dák. Körűbe!ül 350 könyvüz- A gimnáziumi tankönyve­letet kapcsolnak be a terjesz- ket, szótárakat, atlaszokat, tő vállalatok az országos áru- valamint a kötelező és a ja­sításba. vasolt iskolai olvasmányokat Megszűnt az idén a hasz- a tanulók a könyvesboltok­nált általános iskolai tan- ban vásárolhatják meg. Miért késik? Mikor épül? Jobban kellene ügyelni a beruházások előkészítésére Néhány olyan szegedi épít- kivitelben épül majd, föld- három-, illetve hétemeletes kezést is bejelentettünk a szintje monolit, emeletei elő- lesz, az MTESZ klubjai, iro­Délmagyarországban az regyártott vasbetonvázból áll- dái, és lakások kapnak ben­utóbbi hónapokban, években, nak. Az alapozáshoz tavaly ne helyet. A munkaterületet melyek megvalósítása vala- ősszel kezdtek hozzá, s mi- augusztus 1. helyett előrolát­milyen oknál fogva azóta is vei újszerű cölöpalapozás ké- hatólag szeptember 15-én ve­késik. De ami késik, nem szült, február tájékán fejez- hetik át az építők, múlik, sorsukról, a beruhá- ték be. Azóta áll az építke­zés. tások alakulásáról ma is szá mot lehet adni. Oskola utca Olajközpont Azok közül a beruházások közül, melyekről most Hibás talán a terv? Hi­ányzik a pénzügyi fedezet? Nincs kivitelező? Szerencsé­re minden rendben volna, ha m„ , , , . „ JJ,, . a Csongrád megyei Építő- Szó esik, a Roosevelt tér és Mindenki hallott rola, hogy ipari Vállalat bírná erővel Oskola utca sarkára terve­elajközpont épül majd az az egyszerre rázúduló fel- zett épület előkészületei áll­egykon financiaval szem- adatokat Sok a még enné] nak a legjobban Igaz, a kez­ben, a Tisza-parton, de hogy is fontosabb munka, hogy dés majdnem elcsúszptt mikor, azt nem tudja senki, mást ne mondjunk, példáu] azon, hogy a halászcsárdát Két minisztérium hirdetett a Tarjánban. De nagy baj alig bírták áttelepíteni új néhány évvel ezelőtt tervpa- még nincs: az egyetemi épít- helyére, de most már bont­Ivázatot feláoítésére. de az- kez-é* átar?á*i határideje ják a Vedres-házat az épí­után kiderült, hogy ekkora 1970. július 30. A korszerű épületkcvmplexusra nincs épületszerkezet gyors mun­szükség. Az új beruházási kát tesz lehetővé, csak per­program elkészítésére a Sze- sze hozzá kellene kezdeni, pedi Tervező Vállalat ka­pott megbízást. Eközben is . . . f tovább módosultak az elkép- IrOdahaZ zelések: az irodaház a Cent­rum Áruház mellé került, a Már sok városban épült tők szeptember I5-én bir­tokba vehetik munkaterüle­tüket. Egy kétemeletes és egy kilencemeletes épületrészbe összesen 69 lakás kerül majd. A tervdokumentáció elkészült, a kivitelezési szer­ződést. is megkötötte a beru­házási vállalat a Csongrád Ie"in % mynkaT különböző intézményeknek megyei építőkkel. szálló építését pedig elvetet ték. Az olajipari beruházások Újszegedi mozi Fehér Kálmán közös irodaháza, ilyen lenne a Lenin körút 47. alatt is, az áruház mellett. Földszint- A szemle végéhez érve generál tervezője, az OLAJ- jére az ÁFOR bemutató ter- egy-két tárgyilagos megiegy­TERV eddig még nem adott me, egy emeletére a városi zés mindenképpen idekíván­megbízást a kiviteli tervek tanács, a többire az olajipar kőzik még. Nyilvánvaló kidolgozására. Tekintve, hogy irodái kerülnek Bár a kivi- ugyanis, hogy jobban kellene egy ilyen nagyszabású ter- teli tervek már elkészültek, ügyelni a városközpontig "rezés egy-másfél évig is el- mégsem lehet biztosra tudni, kerülő beruházások előkészí­tarthat, nem valószínű, hogy hány emeletes lesz: tizenegy, tésére is. mert a sok átter­s hetvenes évek elején meg- kilenc vagy... Az olajipar vezés. az idő múlása nem kezdenék a szegedi olajköz- sokallja a költségeket, meg- feltétlenül előnyös megvaló­pont felépítését elégedne két emelettel ke- sulásukra. Közben volt pél­vesebbel is. a vita döntőbi- dául egy építőipari és építő­zottság elé került de köz- anyagipari árváltozás is. ben, úgy tűnik, sikerül komp- Sajnos tény, mindenütt a vi­romisszumra jutni a felek- lágon úgy van, hogy a két­a Bérkert utca és az nek. a kivitelező Csongrád három évig porosodó tervek Cdesszai körút sarkára több megyei építők szeptember aktualitása árban, anyagok­egymással összefüggő épüle- 15-ével vállalnák az építke- ban. szerkezetekben egyaránt tet terveztek: mozit. ÁBC- zés' megkezdését, de ehhez megkophat. Az elmondottak­áruházat szövetkezeti ven- természetesen szükségük van ból kiderülhetett, sok objek­déglőt, eszpresszót trafikot, a jóváhagyott, használható tív akadálya is volt ugyan rendőr-őrszobat. s nem utol- tervdokumentációra a ter- annak, hogy e beruházások sósorban egy, 116 lakást ma- vezés éve 1968 volt, a kivi- ilyen lassan értek meg, <lé gába foglaló toronyépületet, telezést 1969—71-re tempí- azért más tanulság is adó­A szanálás előkészítése meg- rozták, tehát nagy elcsúszás- dlk belőlük, kezdődött a munkaterület ról még nem beszélhetünk. 1970 második felében ren­delkezésre áll. Először maid **, , a toronyházat kell felépíteni. k.igyo lilco mert a lakóépülethez Szege- 9 den először alkalmazott csú- a Kígyó és a Bajcsy-Zsi­szó zsaluzáshoz elegendő fel- linszky utca sarkán már ré­vonulási terület kell. gen eltakarították a lebon­A beruházási vállalat idén tott házak romjait de az februárban jelentette be az építkezés megkezdésének építési igényt a Csongrád semmi nyoma. Hogyan is megyei Építőipari Vállalat- lenne, amikor sem kivitele­nak. de a kivitelezési szerző- zési terv, sem szerződés dést nem kötötték meg. Nem nincs még hozzá? A terve­is aktuális még. A csúszó zéshez szükséges adatok ké­zsaluzást — alvállalkozóként sedelme. a program válto­— a 31. gyárépítő vállalat zása annyira elúsztatta a be­készíti majd. ruházást, hogy újabb prob­léma is jelentkezett. Mivel most már az építkezés ideje egybe esik a Lenin körút újabb szakaszának felúiítá­A Bécsi körút 37-39. szám sával. ha a Baicsy-Zsilinsz­alatt a két szegedi egyetem utcát elzárják az epitok. KISZ-bizottságainak szerve- k<* párhuzamos utca kozle­zésében társasházat épite- kedése bénul meg. Ez meg­nek. A kilencemeletes. 108 engedhetetlen! lakásos épület befejező ré- Az építkezést tehát úgy sze lesz az egyetemiek 1967- ke" megoldani, hogy a Baj­ben elkészült kis lakónegye- csy-Zsilinszky utca legalább dének. A tervező vállalat részben használható rnarad­prospektusa szerint igényes jon. A sarokház egyébként Mottó: „A nép szigorú munkaadó. Sok munkát ad, sok feje van, mindent lát és mindent követel. Régen szidta az ember a tőkést, harcolt ellene, a dolog egyszerű volt. Most szembe jön az utcán egy ember és megkérdezi: hát maguk ezt miért csinálják így?" (Kádár János) S zembe jön az utcán egy ember és megkérdezi: Miért beszélünk mi mindig tíz-húsz-harminc-ötven mil­liókban? Akármihez fogunk, vastagon fog a ceruza. És sok minden azon bukik el, hogy Dáriusnak sincs annyi pénze! Ez a milliómánia, ez valahogy a napi szükség­letek egyszerű és természetes megoldásai­nak a gátja ... Már megint egy kérdés, amihez „kapasz­kodni" kell, de bármennyire is fogódzik az ember, soványak az érvei. Valóban így igaz. Sem provizórikus, sem közepes meg­oldásokat nem akar soha elfogadni a mi közvéleményünk. Ahhoz szoktunk: ha már lúd, legyen kövér! Ha már építünk vala­mit, szóljon száz évre! Ha már nekilátunk, oldjunk meg vele tíz mást is! Szép álmo­dozások, reális fantázia ... Talán annak a régi közgondolkodásnak a reakciója, hogy a szocializmus építése nagy áldozatokat kö­vetel a jelen polgáraitól — s annak a jó­zan elvnek az eltúlzása, hogy a szocializ­mus elsősorban igenis a jelen nemzedé­keinek örömét, megelégedettségét hivatott fokozni. Az igazság itt nem egy póluson nyug­szik, hanem a kettő között egyensúlyozza a realitást és a vágyakat. így szokott ez kezdődni kicsiny emberi egységekben: ha már tatarozzák a házunkat, ne csak kí­vülről ... Cseréljék ki a kályhákat is ... korszerűsítsék a fürdőszobákat is ... Vá­lasszák szét a társbérleteket is ... Hiszen ott vannak a kőművesek, a szerelők, az anyag... Vagy: ha már megcsinálják az utat a derekáig, menjenek rajta egészen végig... Az az ötszáz méter, az semmi... így lenne ésszerű, praktikus, gazdasá­gos... S hogy nagyot is mondjunk: ha már bővítjük a szegedi ipari vásárt, miért toldozzuk-foltozzuk, miért nem építünk mindjárt egy új vásári pavilonsort vala­hol? Javítgatjuk ezt az egyszem Tisza­hidat ... — mikor már az újat, a máso­dikat kellene építeni ? ... Variációk ezek csupán. Van több is s más is. Azt sem lehet rájuk fogni, hogy ostobaságok. Ez is, az is, amaz is kellene. Már tegnap jó lett volna. Egyik is, má­sik is szerepel a következő évek, évtizedek feladatainak listáján. De egyik sem olyan egyszerű, hogy fel lehetne fújni. Éppen a milliók miatt. Néha meg szokták dorgálni a tervező­ket olyan helyeken, ahol a pénzzel bán­nak, mert ők nem számolják a garast. Go­rombábban úgy szokták mondani: nekik semmi sem drága. Egy-egy középületet, speciális rendeltetésű építészeti objektumot úgy terveznek meg, mintha az lenne az életművük. Mindent bele, ami korszerű, ami mutatós, ami praktikus! Ha építészek lennénk, bizonyára mi is így cseleked­nénk. Számolnánk a mával, a jövővel, az igények természetes növekedésével, de az esztétikai igényekkel is. Sok olyan terv fekszik irattárak mé­lyén, amit áldott fantáziával készítettek, éppen a szocializmus „szájíze" szerint. Mil­liókat érő munka fekszik bennük. Lehet­séges, hogy sohasem lesz belőlük semmi, mert éppen az erre szánható milliók las­san csöpögnek össze. Valamennyiről hírt adott a sajtó is: ez lesz, az lesz ... Jók vol­tak a gondolatok, épkézlábak az elképze­lések és a megbízások. Csak a matemati­ka gyengénk máig is. összeszámoltuk a milliókat — csak azt nem néztük, honnan lehet kivonni őket. így nem hogy nyer­tünk volna, sokszor még vesztettünk is. Kár volna most azt feszegetni, ki ren­delte, mért rendelte, mert ez szemlélet volt, s ilyen rangon kísért bennünket még ma is. így hát a szemléletet kell ostorozni! De nem csak a tervezőkben, hanem ma­gunkban is. Mert az ösztönzést legtöbb­ször mi adjuk. S nem is mindig és min­denben kell a jelen javaival annyira fu­karul sáfárkodni, mert igenis vannak s lesznek gondok, amikben ötven-száz évre előre kell tekinteni. Magunkat is nyugtatni kell tehát: az élet nem csak jövőből áll, hanem jelenből is. A jelen szükségleteiből. Nem csak nagyszerű, mutogatható dolgok­ra van szükségünk, hanem praktikus mai­holnapi megoldásokra is. De ha lebecsül­jük az olcsóbb megoldást, s mindenben a szupert kérjük számon — éppen a millió­mániás szemléletet tápláljuk. Hadd tegyek hozzá még egy adalékot! A városi tanácsban hallottam: fölépítünk valamit súlyos milliókért, majd odaadjuk valamely szervnek, intézménynek, hogy kezelje, tartsa rendben, biztosítsa rendel­tetését. Igen ám, de mindez ismét milliók­ba kerül — s lever a lábáról egy intéz­ményt! S ha tönkre nem is teszi, úgy „megadóztatja", hogy a másik esztendő­ben már egy tyúkólat sem rakathat, nem hogy újabb milliós beruházásba fogjon. A két pólus — a filléres gond meg a milliós, tíz milliós kiadások gondja — látszatra messze esik egymástól, de a kollektív kasszában összefutnak. A háztartásban is kell türelem, amíg egy na­gyobb, drágább dolgot megvásárolhat a család. S ebben teljes a rokonság a közős háztartással. Nem akarom én a „szegénység" dicső­ségét elzengeni — de panagiricust írni sem a nagyvonalúságról. Csak azt ne higgyük, hogy a szocializmus a milliók korlátlan társadalma, amelyet csupán ka­csalábon forgó várakról, fénj'ességről, be­ruházási pompáról lehet megismerni. Sz. Simon István Megnyílt az országos növényvédelmi kiállítás A szemnek-szájnak egy- dokumentálja a növényvé­aránt kedves őszibarackok, delem fejlődését, és a tarka színekben pom- Az egyik tábla számok­pázó virágok helyét most kai igazolja, hogy a nö­egy kevésbé látványos, de vényvédelmi szakemberek legalább annyira fontos száma ugrásszerűen emel­kiállítás foglalta el a Hor­váth Mihály utcai pavilon­ban. Az országos növényvédel­mi kiállításon Perozin, Tio­vit, Miltox, Wofatox és tár­sai sorakoznak különböző permetező alkalmatosságok­kal, és a kárt szenvedett növények szemléletes bemu­tatását szolgáló preparátu­mokkal vegyesen. Rengeteg fénykép és szemléltető tabló KISZ-lakások Odesszai eszperantisták ajándéka N. V. Blazskov, neves ez utóbbiakat az eszperantis­odesszai szobrász két dom- ták a Somogyi Könyvtarnak borművet ajándékozott a adták át. Az odesszaiak cse­Szegeden működő Magyaror- rébe magyar kiadású eszpe­szági Eszperantó Múzeum és rántó könyveket és folyóira­könyvtárnak. Az egyik Za- tokát szeretnének kapni a menhofot ábrázolja, a másik szegediektől, pedig a világjáró orosz esz- , + perantistát, Bazilió Jerosen­kót, akit japánul írt művei- Baghy Gyulának, a három vei a japán irodalomtörténet éve elhunyt, szegedi születé­is számon tart. Egyébként Je- sű neves eszperantista író­rosenkó mellszobrát most ál- nak poszthumusz versesköte­lították fel Sztarlj Oszkol tét adták ki Tokióban Aütu­mellett, melyet szintén Blazs- na foliaro — Öszi lombok — kov készített. címen. Helsinkiben pedig ne­Az odesszai eszperantisták gyedik kiadásban jelent meg ezenkívül könyveket és na- Baghynak La verda koro — gyobb méretű fényképeket is A zöld szív — című tan­ajándékoztak a szegedieknek, könyv-regénye. kedett. 1960-ban még csak 138 szakmunkása volt a vegyszeres növényvédelem­nek, 1968-ig ez a szám hatezer fölé emelkedett, az igények azonban ennél is előrébb járnak. Dr. Sándor Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi főosztályának osztályvezetője tegnap dél­előtti megnyitójában újra említette azt a rendeletet, amely szerint 1970. március 1-től mezőgazdasági nagy­üzemeink a növények vegy­szeres védelmét csak kép­zett szakember irányításá­val végezhetik. Felhívta a figyelmet arra az eléggé so­ha nem hangoztatható kö­rülményre, hogy az egyre szaporodó védőszerek csak megfelelő kezelés mellett ártalmatlanok, hozzáértés hiányában komoly veszélyt jelentenek. Évenként mintegy 50 millió forintot költünk vegyszeres növényvédelemre, de a kár­' étel még mindig több mil­liárdra rúg. További erő­feszítéseket, még korszerűbb eljárásokat követel tehát a nagyüzemi növénytermesz­tés. Ehhez kíván segítsége* nyújtani az augusztus 20-i,e nyitvatartó kiállítás. Elhunyt Garasin Rudolf elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Külügyminiszté­rium és a Magyar Partizán Szövetség mély megrendü­léssel közli, hogy pénteken, súlyos betegség következté­ben 74 éves korában el­hunyt Garasin Rudolf, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom ré­gi. kiemelkedő harcosa, az orosz polgárháború Lenin­renddel kitüntetett katoná­ja, nyugalmazott nagykövet. Temetését — katonai dísz­pompával — csütörtökön 15 órakor tartják a Kerepesi temetőben, a munkásmoz­galom nagy halottainak panteonjában. Az elhunyt hozzátartozói, barátai és harcostársai a ravatalnál 14 órától róhatják le kegyele­tüket. Kamilla• A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat szárítóberen­dezéseinek olyankor is van dolguk, amikor saját termé­kek nem kötik le a teljes kapacitást, a belföldön is keresett s exportcikként is nagyraérékeit gyógynövény­ből. a kamillából több 100 mázsát szárítanak bérmun­kában a gyógynövényérté­kesítő vállalatnak. VASÁRNAP, 1969. AUGUSZTUS 17. DÉLMAGYARORSZÁG 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom