Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' DÉLMASYARORSZAB 59. évfolyam. 299. szám 1969. DECEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK Megjelenik bétfó kivé. telével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1.20 FORINT Karácsony, béke A jó öreg városháza behavazott tornya szinte jelkép: a város népének csendes-békés, szép karácsonyáé. Ha az elmúlt hetekben netán bosszankodtunk is ezen-azon az ünnepre készülve, most okunk panaszkodásra nincsen. Megjött távolról a fiú. együtt a család, csillog-ragyog a karácsonyfa. • alatta' ajándékok.' jó meleg van a szobában, s konyhábol közénk lopózik a készülő ünnepi ebéd finom illata. Ilyen hangulat csak egyszer van egy évben, az a nyugalom, amely .körülvesz bennünket, belülről jön: a lélek harmóniája. Az öröm, a gyerekkacaj, a béke összehozza az embereket. Az otthonokban együtt a család, vén planétánkon egymásra talál az emberiség. Elhallgatnak az apró perpatvarok, a harctereken elcsendesülnek a fegyverek is. Oly szép. oly idilli e kép, hogy az ember lelkét elönti a derű: ilyen is tudsz te lenni, emberiség! Karácsony van. Sokféle karácsonyra emlékszem. Békebelire és háborúsra, inflációsra és jegyrendszeresre, szépre és rettenetesre. Innen tudom, hogy akármilyen a karácsony, tulajdonképpen egyl'éle. olyan mint ez a mai. S innen tudom, hogy akárhány karácsony van, mind másféle. Másféle emberenként és családonként, népenként és társadalmanként, s legfőképpen — osztályonként. S a mi karácsonyunk azért ilyen csodálatosan szép (nem félek ezt igy leírni, sokszor estünk már túlzásokba, de ez nem jelenti, hogy ne fejezzük ki őszintén érzéseinket), mert egy minden eddiginél különb rendet építő társadalom karácsonya. Háttere is tiszta és egyértelmű, nem szennyezi dúsgazdagok dőzsölése, éhkoppos hétköznap, osztálybékét hirdető farizeus-mosoly. Mi nem akarunk többet mutatni, mint amik vagyunk, az, hogy ilyen szépen ünnepelünk, kitűnő elődök, nagyszerű barátok, s a mi huszonöt éves harcunk és munkánk gyümölcse. Hogy ez mit is jelent tulajdonképpen, azt magyarázni aligha kell. Az űrt ostromló emberiség fele az éhhalál szélén áll, ádáz erők nap mint nap követnek el merényleteket az emberiség ellen, népeket tartanak igában és népekre törnek. Vajon a vietnami szülők és gyermekek nem szeretnék úgy ülni meg a karácsonyt, mint ahogy mi üljük meg? S ott, ahol fennen hirdetik, hogy náluk már a bőség társadalma van — ember embernek farkasa. A beke ünnepe a karácsony, ezt hittel valljuk mi is. De nem az osztálybékéé. A munkásmozgalom vörös zászlaját, a szebb, igazságosabb, emberibb társadalomért küzdő embermilliók vörös zászlaját nem lehet és nem szabad felcserélni a megbékélés, a belenyugvás seszínú kendócskéjére. Elmondhatatlanul sokat kell még harcolni és dolgozni azért, hogy minden becsületes, minden' jóakaratú embernek egyformán szép karácsonya legyen é földön, t még többet azért, hogy a karácsonyok előtt és után is, mindig jólétben és békében éljen az emberiség. Karacsony van. E zen a napon különösen szeretek járkálni a városban, a korzón, a Kárász utcán, szeretek betérni a Virág-cukrászdába. Annyi jól öltözött, elégedett arcú ember sétál, beszélget, múlatja az ünnepet. És menynyi, évek óta nem látott, régi ismerős is előbukkan a sokadalomból! Nem tehetek róla, a Biblia jut az eszembe: „Augustus császár idejében megparancsolták, hogy az embereket írják össze Zsidóországban. Mindenki elment arra a helyre ahová tartozott..." Manapság népszámláláskor ugyan már nem kötelező felkeresni szülőföldünket (aktuális a hasonlat igy is: éppen népszámlálásra készülünk), de a szív parancsa csak kimutatja, ki hová tartozik. Karácsonyra hazajön Szegedre mindenki, aki csak teheti, éljen, lakjék bármilyen távol. Aki itt él, mindennapi munkájával mutatja ki érzelmeit, akit a sors messzi vezérelt, azzal, hogy legalább karácsonykor hazatér szerettei körébe. Ez a szegediek legszebb ajándéka szülővárosuknak. FEHÉR KÁLMÁN Koszorúzási ünnepség a munkásmozgalmi panteonnál Tűzszünet Vietnamban A DNFF által bejelentett háromnapos karácsonyi tűzszünet helyi idő szerint szerdán hajnali 01.00 órakor kezdődött meg és a saigoni, amerikai, és dél-vietnami katonai szóvivők közlése szerint az említett időponttól kezdve semmiféle katonai akcióról nem érkezett jelentes. A saigoni kormány csak 24 órás túzszünetet rendelt el, amely helyi idő szerint szerdán 18 órakor kezdődött. * Nquyen Huu Tho, a DNFF j Központi Bizottságának elnöke karácsonyi és újévi üze] nétet intézett az amerikai j néphez, különösen azokhoz a családokhoz és személyekhez, akiket elnyomás sújt, az I amerikaiak igazságtalan háborúja ellen kifejezett til! takozásuk miatt. Rokonszenvét fejezte ki azokkal az amerikai családokkal is, amelyeknek tagjai elestek ebben a háborúban valamint azokkal, akik éjjelnappal aggódnak a dél-vietnami harcterekre kényszeriteét hozzátartozóikért. Somogyi' Károlyné felvétele SZEGEIM DECEMBER. 1969 Kádár János beszéde időszerű kérdésekről Mini már jelentettük. Kádár János elvtárs, a- MSZMP Kiiiyonti Bizo..ságinak clsö titkára kedden — Biszku Béla, Németh Károly és Orbán László elvtársak kíséretében — Budapest XIII. kerületébe, Angyalföldre látogatott. Kádár elvtárs délelőtt a Váci úti Kender Juta Gyárat kereste fel, ahol a gyár vezetőinek tájékoztatója után megtekintette a gyár részlegeit. Kádár elvtárs a látogatás során elbeszélgetett az üzemrészek dolgozóival. Délután Kádár elvtárs — aki a fővárosi 39. számú választókerület képviselője az országgyűlésben —, délután képviselői beszámolót tartott a Láng Gépgyárban. Bevezetőben Kisléghy Imre, a XIII. kerületi tanács vb elnöke számolt be a kerület eredményeiről, gondjairól, majd Kádár János elvtárs emelkedett szólásra. A főváros fejlődésének előmozdításáért A magyar ellenállási mozgalom martírjai, Kulich Gyula, Kreutz Róbert, Pataki István és Pesti Barnabás halálának 25. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán, tegnap a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága nevében Venéczi János, a pártbizottság titkára és dr. Csendes Károly, a pártbizottság tagja, a Magyar Partrzan Szóvetseg nevében Somogyi Miklós, az országos bizottság tagja és Vágó Ernő ezredes, a szövetség titkára, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Demeter Piroska a KISZ KB intéző bizottságának tagja és Bíró József, a budapesti bizottság titkára helyezte el a megemlékezés virágait. Az ünnepségen részt vettek a mártírok családtagjai és harcostársai is. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival zaruH. — Szeretnék köszönetet zetőinek, a Kender Juta mondani angyalföldi házi- Gyár és a Láng Gyár dolgogazdáinknak: a kerület ve- zóinak a mai programért. Szívből üdvözlöm a nagygyűlés minden résztvevőjét, H^MB^MM személyükben a XIII. ke/jnBH rület, Angyalföld dolgozó ^HBBBB^^J embereit — kezdte beszéKV£^TM dét Kádár János elvtárs, Kl IJ^v' vj majd így folytatta: UH — Ilyenkor, az év végén 5R5W! az emóerek általában átte»j i*CSlffl5 kintik a mögöttük levő eszBtft^np* 4 ^ ^ -MWM tendőt, felmérik a helyzetet BJé, áJ^^ 'lS és pillantást vetnek a jöBgÉ j&KSj tz jff^Ci I frji vőbe. Ez hasznos és jó doJSy. SjSgp'EsS log. A most záruló esztendő KffijWPntÉ áttekintésén túlmenően nekem masfajta kötelezettségem is van Angyalföld dolgozóival szemben. Körülbelül két és fél esztendővel ezelőtt itt fogadták el országgyűlési képviselői jelölésemet. E gyűlésen jómagam — csakúgy, mint az ország többi választókerületének képviselőjelöltje — azt a kötelezettséget vállaltam, hogy a választók, a kerület, városunk és az ország ügyeiben becsületesen, híven fogom szolgálni a dolgozó nép érdekeit. — Nagy felelősséget vállaltunk magáinkra, s nem könnyű a kötelezettségnek eleget tenni. Valójában nem is sikerül soha olvan mértékben, ahogy az ember szeretné. Remélem azonban, hogy a dolgozó emberek, akik kifejezték bizalmukat irántunk, az államunk nevében fellépő és eljáró ügyintézők szolgálatát és munkáját szándékainkkal együtt mérlegelik. A magam és angyalföldi képviselőtársaim, az országgyűlés többi tagjai nevében állithatom: arra törekedtünk, hogy fogadalmunknak és kötelezettségünknek megfelelően dolgozzunk. — Annak idején a képviselőjelöltek kötelezettséget vállaltak a főváros fejlesztésének előmozdítására és számos budapesti jellegű probléma megoldásának elősegítésére is. Érdemes ezt felidézni, hiszen Angyalföld problémáinak jó része sem oldható meg pusztán kerületi méretekben. Angyalföld jobb közlekedése, az üzlethálózat fejlesztése és sok egyéb kérdés olyan téma, amely Budapest egészére is vonatkozik. Jogos igényekről van szó, olyanokfól. amelyeket napirenden kell tartanunk, amelyekkel komolyan kell foglalkozni, s amelyek megol(Folytatás a 2. oldalon.)
