Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
flUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 DEL-MABYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 3. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1969. Január 5. Megkezdik a közúti híd felújítását Aür néhány hét múlva, Január 31-gyel megszűnik az újszeged! villamosjárat. A Jó öreg 5-ös villamosok többé nem vánszorognak át a hídon, • nem ballagnak már sohasem strandotokkal, diákokkal, utasokkal terhelten a liget sudár fái alatt. Fürgén suhanó csuklós autóbuszok lépnek örökükbe. Már nem újdonság a szegedieknek, hiszen egy éve rebesgetik, hogy a közúti hidat fel kell újítani. Az elsó röpke hír szerint már 1968 tavaszán hozzákezdtek volna. Azután ősz lett, tél, s úgy látszik most jött el az ideje ennek a munkának, mely tulajdonképpen szorosan összefügg a villamosjárat megszüntetésével. A híd 1948-ban épült, de a fasiszták által felrobbantott F eket eházy-féle híd 1880-as évekből való vasszerkezete a szegedi oldal hídfeljárójában mintegy 40. az újszegedi oldalon körülbelül 10 méteres szakaszon megmaradt. A szakemberek szerint mostanra ezek a vasszerkezetek „elfáradtak", s bár közvetlen veszélytói nem kell tartani, időszerűvé vált kicserélésük. Mindkettő helyébe új vasbeton tartószerkezet kerül, mely jobban is illik a jelenlegi híd stílusához. Ez a jelentéktelennek látszó csere, a híd felújítása, Igen sok kédést vetett fel. Arra gondoltak például, hogy a gyalogjárót esetleg a hídszerkezeten — a korláton — kívülre helyezik. De a vizsgálat kimutatta, hogy ennek nem lenne különösebb értelme: a híd teljes keresztirányú pályaszerkezetét ki kellene cserélni hozzá, mert a jelenlegi járda helye nem bírná el a közúti forgalom terhelését. Ez a „játék" 60 millió forintot vinne el, de az úttest végülis alig lenne szélesebb: négy nyomsáv akkor Január végén megszűnik újszegedi víllc iuklős autóbuszok szállítják utasokat sem alakítható ki, mert a járdából még 1—1 métert sem lehetne elvenni, a többi úgynevezett kerékvetőnek kellene. A másik problémát a villamos okozta, amit az építkezés idején semmi esetre sem lehet közlekedtetni. De azután? Az 1963-as forgalomszámlálás szerint 11 ezer 557-en, az 1967-es szerint 16 ezer 370-en utaztak egy nap alatt az 5-ős járaton. Ez négy év alatt 42 százalékos növekedés. Tekintve, hogy a vonal egy vágányú, a kitérő hossza miatt 5 kocsinál (2 csuklós és egy szóló) több nem közlekedtethető rajta, a számítások szerint 1971-re elérné a teljes telítettséget. Éppen körülbelül addigra, mire a hídépítkezés véget ér. Ahhoz, hogy az átkelő forgalmat azután is lebonyolíthassák, autóbuszjáratot is kellene a villamos mellett indítani. Ráadásul az 5-ös vonal alés felépítménye is kimerülőben van már, felújítása 1969 —70-ben esedékessé válna, s ez legalább 5 millió forintba kerülne. Vajon megéri? Még egy érv szól a villamos megszüntetése mellett: a híd forgalmi áteresztő képességének korlátai. A híd közúti része 8,30 méter, amiből a villamos űrszelvény 3,20-at foglal el. A közúti forgalmat is megszámolták, 1964-ben és 1967-ben is, s 67 százalékos növekedést tapasztaltak. Ebből kiszámítható volt, hogy villamossal mór az idén, nélküle viszont 1973 végére t'áfík a híd közúti forgatna telítetté. S ez lényeges időnyerés, tekintve, hogy az új, második szegedi hídnak csupán a tanulmányterve készült el eddig, felépítésével még jócskán várni kelL Ez az egy hidunk van, a nagy járműveket — szállítóeszközöket, kamionokat, autóbuszokat — éppúgy nem tilthatjuk le róla, mint a kerékpárosokat és a lovaskocsikat. Ha a villamossíneket felszedik, az eddigi 2,55—2,55 méteres nyomsávok helyett (az előírás minimum 3—3,50 méter) szabályos és kényelmes nyomsávok alakithatók ki, s a járda mellett a kerékpárosoknak is lesz helyük. Nyomban ide kívánkozik azonban a kritikai megjegyzés: a városi tanács vb építési és közlekedési osztályán kapott általános Információ szerint a két hídszerkezet cseréje mellett csak a szegedi hídfeljáróban levó útszűkület megszüntetését vette tervbe a beruházó Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a szaktervező UVATERV, de nem gondoltak a teljes hídpálya útburkolatának felújítására (esetleg aszfaltozására), az úttest előzést is biztosító felezővonalának és a kerékpárút jelző vonalának elkészítésére. Nagyon jó lenne az ls, ha a gyalogjárda szélére legalább lánckorlátot tehetnének, hogy védjék vele a gyalogosok testi épségét. Talán még nem késő intézkedni! újítási munkához már i napokban — terv szerint január 6-án — hozzákezdenek, mégpedig érdekes módon, egy gázvezeték építésével. Miután a híd alatt levő gázelosztót meg kell szüntetni, Innen — a Béla utca nyomvonalán — új vezetéket fektetnek az Oskola utcai gázelosztóhoz. Újszeged gázellátása egy közvetlen bekötéssel, a Tanácsköztársaság útjának és környékének ellátása pedig az új vezetékkel válik zavartalanná az építkezés Idején. A híd alatti viz-, gáz- és villanyvezetékek, valamint a posta kábeleinek átépítése nemrég fejeződött be, bár az újszegedi oldalon még csak ezután fogják „kiváltani" a vízvezetéket. Mindebből látható, hogy a híd felújításához korábban nem is igen lehetett volna hozzákezdeni. Mint már említettük, a villamosközlekedés január 31-gyel szűnik meg. Ezután az újszegedi végállomástól kezdve felszedik a síneket, leszerelik a vezetékeket. Ezeket még pályakocsikon, villamossal hozzák át a szegedi oldalra. A Kállay Ödön utcában egyelőre megmarad a sín, s majd csak a hídépítés után — melynek befejezési határideje jelenleg 1970. júTlszaszige?, nta Komócsin Zoltán, Péter János és Győri Imre találkozása a község vezetőivel A tulajdonképpeni hídfel- (Folytatás a 3. oldalon.) Ha vannak emlékezetes falusi téli esték, úgy a tegnapi bizonyára annak mondható Tiszaszigeten. Egy régebbi meghívásnak eleget téve, ellátogatott a községbe Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter; Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára és Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára. Este 6 órára a pártházban jöttek össze a község és a Búzakalász Tsz vezetői, ahol igen érdekes és hasznos eszmecsere kezdődött a lakosság életkörülményeinek alakulásáról, gondokról, tennivalókról. Először Kiss András, a községi tanács vb elnöke adott rövid tájékoztatót a község eredményeiről, majd Niezner Ferenc, a tsz elnöke ismertette a közös gazdálkodásban elért sikereket. A vendégek élénk figyelemmel hallgatták az elhangzottakat. Tiszaszigeten ma 1576 ember él, egyre biztatóbb kilátásokkal. Ott, ahol a felszabadulás előtti 30 esztendőben semmilyen fejlődésről nem lehetett beszélni, most a lakosságnak 3 millió 860 ezer forintja van a takarékban. 236 bejelentett televízió-, illetve 338 rádiókészüléket tartanak nyilván. Személyautó tulajdonos is van 21. Tizenöt évvel ezelőtt keskenymozit, majd 1968ban szélesvásznú filmszínházat kapott a község, emellett 50 férőhelyes óvoda és 80 személyes iskola is felépült. A lakosság a község fejlődése érdekében szívesen végez tártadalmi munkát, és etekintetben Tiszasziget második helyen áll a járás községei között De a Búzakalász Tsz ls beszédes adatokat tud felsorakoztatni. Az induláskor, 1959-ben még csak 5700 forint volt a tagok évi jövedelme, 1967-ben azonban már 18 ezer 134 forintot vittek haza a gazdák a közös Jövedelemből. Az állóeszközök értéke kezdetben 8 millió forint volt tavaly viszont elérte a 30 millió forintot Ma már csak mosolyognak a közösség tagjai, ha a tehénállomány különbségére gondolnak: kezdetben 3 darab volt, ma pedig 711 tejelő szarvasmarha számolható meg a jászlaknál. Az állattenyésztés teljesítette 2 millió 600 ezer forintos tervét. Csak a legjellemzőbb számok ezek, mégis jól érzékeltetik, mire képes a mindig jobbra, többre törekvő dolgozó parasztok összefogása. Komócsin Zoltán elvtárs a részletkérdésekre is kíváncsi volt: milyen gazdálkodási ágakból tevódik össze a jövedelem; kifizető-e a szarvasmarha-tenyésztés; képes-e a tsz megtermelni a szükséges takarmányt; mit nyújt a közösség a nyugdíjasainak; a fiatalok hogyan törődnek idős szüleikkel; kiket tartanak ma a községben szegény embernek stb. A válaszokból; amlyeket Pelle László főkönyvelő, Márton Nándor tsz-párttitkár, Molnár Imre főagronómus, Puskás János tanácstag, Bódi Mihály KISZ-titkár és Farkas János pedagógus adott, szintén kedvező kép alakult ki. Kiderült többek között, hogy a Búzakalász Tsz boldogulása egymás után hozza vissza a 10 évvel ezelőtt másfelé pályázott fiatalokat. Mintegy kétszáz 40 éven aluli férfi és nó lépett be az utóbbi években a közösségbe, sokan közülük 2000 forinton felül keresnek havonta. Mint elmondották, csak egyetlen nehezen élő emberről tudnak a faluban, de az is önmagának szegénye, mert nem szeret dolgozni. A tanulságos beszélgetést követően Péter János elvtárs beszélt nemzetközi kérdésekről, a béke kilátásairól. Ezt követően Komócsin Zoltán elvtárs aktuális bel- és külpolitikai problémákat elemzett mélyrehatóan. Végezetül Győri Imre elvtárs szólt Tiszasziget község vezetőihez. Küzdelem Harmadik hete tör felszínre az olaj és gáz Algyőn a 168-as kútból. A napok, az órák hősiességet követelnek az olajbányászoktól, rendőröktől, katonáktól. Nekik köszönhető, hogy megnyerték az első csatát, eloltották a lángokat A nagy feladat második része azonban hátra van: el kell zárni a kút száját. Képriportunk ezt a percig sem szünetelő küzdelmet, az ember és az elem harcát mutatja be. Minden műveletet gondosan megbeszélnek a mentőbrigád vezetői Somogyi Károlyné felvételei Elkészült aa ÚJ kitörésgátló szerkezet A vattakabátra rakódott olajréteget gőzzel távolítják 4 A gázszennyezettséget állandóan ellenőrzik A kúttól „olafnntok" vezet, belőle nivaUyúzzák a dermedő szénhidrogént ii J
