Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

•ILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Újabb siker a mentésben DEL-MAGYARORSZÁG * ** A MAGYAR SZOCI 1 A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 6. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, 1969. január 9. Szovjet— francia megállapodás Szerdán a francia külügy­minisztériumban aláírták a szovjet—francia tudományos, műszaki és gazdasági együtt­működési vegyesbizottság ülésszakának jegyzökönyvét. A jegyzökönyvet a bizottság két társelnöke: Kirillin, a szovjet miniszteranács elnök­helyettese és Debré francia külügyminiszter írta alá. Az ülésszakon elvi megállapodás született abban, hogy előbb­re hozzák a két ország kö­zötti hosszú lejáratú szerző­dés megújításának időpont­ját és előirányozzák benne, hogy a következő öt évben kétszeresére növelik a két ország árucsere-forgalmát. Fontos megállapodások szü­lettek teljes üzemi berende­zések szállítására vonatkozó­an, valamint műszaki és tu­dományos együttműködés nö­velésének tekintetében is. üj szakasz a hazai nukleáris­energia-termelésben Országos atomtechnikai tanácskozás Országos atomtechnikai ta­nácskozás kezdődött szerdán Budapesten, a Technika Há­zában. A háromnapos ta­nácskozáson részt vesz F. Ovcsinyikov, a novovoronye­zsi atomerőmű igazgatója, Sz. Nozsarova, az első bolgár atomerőmű építését irányító főmérnök is. Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes megnyitó beszédében utalt arra, hogy az atomerőművek a közel­múltban az energiatermelés, elsősorban a villamosenergia­termelés jelentős, sőt a távo­labbi lehetőségeket tekintve talán legjelentősebb formái­vá léptek elő. Amióta meg- A miniszterhelyettes meg­született az elhatározás, hogy állapította, hogy a Szovjetunió segítségével Pakson megépítik az első magyar atomerőművet, hazánkban is új szakasz kez­dődött az atomtechnika te­rén. Az eddigi, főként kutató és kísérleti munka az atom­energia ipari hasznosításának problémáival bővült ki. Ezért időszerű, hogy ez az első ma­gyar atomtechnikai,és atom­energetikai ankét most meg­teremti a lehetőségeket a hazai szakemberek társadal­mi összefogására, az eddigi eredmények felmérésére és a további feladatok meghatá­rozására. Óvodák építése, korszerűsítése Szegeden Ozcmek, vállalatok hozzájárulása - Az országban Szegeden legtöbb az óvodás Ma már elenyészően kevés azoknak a gyermekeknek a száma, akik az általános is­kolába nem az óvodából mennek. Az óvoda elsősor­ban azért népszerű, mert a szülők jól tudják, milyen előnyös a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és akarati fejlődésére 3—6 éves korban is a közösségi nevelés. E két­ségkívül pozitív hatás mel­lett az óvoda megkönnyíti a dolgozó szülők helyzetét mind az elfoglaltság, mind az anyagi kiadások tekinte­tében. Nem csoda hát, ha rem „toborozni" kell az óvo­dásokat, mint 10—15 évvel ezelőtt, hanem éppen az okoz gondot, hogy miként juttas­sanak helyet minden jelent­kezőnek, — Kellemes gond ez — mondják azok, akik kicsi­nyeink iskolát megelőző ne­velésével foglalkoznak. — Mindenképpen megol­dandó feladat — így véle­kednek azok az állami szer­vek, amelyeknek az óvodai nevelés anyagi és személyi feltételeit kell megteremte­niük. — Jövőre „oviba" fogok járni — mondják a most kétéves Attilák és Zsuzsi­\kák. Ebben a nagy egyetértés­ben nem árt, ha az ismert adottságokat tekintve köze­lebbről is megnézzük az óvo­dai nevelés jelenlegi helyze­tét, s a várható fejlődés le­hetőségeit. Először is: Szege­den 1963 óta egyenletesen, az 1967-ben bevezetett gyer­mekgondozási segély rend­szere óta pedig ugrássze­rűen — és örvendetesen — nőtt a születések száma. En­nek megfelelően 1965-ben 3022 gyermek, 1968-ban pe­dig már 3436 járt óvodába. Még többet mond az a szám, hogy 1956-ban a városban élő óvodáskorú gyermekek 58, jelenleg pedig 90 száza­léka „ovis". (Országos ada­tunk 1967-ről van, ez 52 szá­zalék.) Lényegében Szegeden ma minden olyan 3—6 éves gyermek óvodába jár, akinek a szülei ezt kérték és szo­ciális helyzetük indokolta a kérés teljesítését Az igazsághoz tartozik, hogy a látszatra szép és ösz­szesítve megnyugtató kép mozaikdarabkákra bontva nem fest ilyen jói Vannak óvodák, amelyekben sokkal több a gyermek, mint az optimális férőhelyek száma. Az Odessza lakótelepen ezer lakáshoz száz gyermeknek építettek óvodát, de ebben százötvenet zsúfoltak össze. A petőfitelepi II. számú óvo­dában, amely 56 gyermek el­helyezésére készült, több mint nyolcvanan vannak. A Szilléri sugárúti óvodát két éve bezárták, mert életveszé­lyes volt, innen a gyerme­keket a Hóbiárt basa utcai — egyébként is túlterhelt — helyiségekbe tömörítették. A tanácsok és az üzemek, vál­lalatok által fenntartott in­tézményekben 3064 gyermek­nek van megfelelő elhelye­zési lehetőség, ezzel szemben — mint említettük — 3436 az óvodások száma. Szeren­cse, hogy a kormány elnö­kének újévi nyilatkozata sze­rint nem is sokára feleme­lik a gyermekgondozási se­gély folyósításának idejét két és fél évről három évre. Így attól a gondtól megszabadu­lunk, hogy már az idén két és fél éves gyermekeket hol helyezzünk el óvodában. A Jelenlegi zsúfoltság, a város egész lakosságának, s a születendő gyermekek szá­mának gyors növekedése így is sürgeti a férőhelyek sza­porítását. A városi tanács végrehajtó bizottsága az ügy fontosságának megfelelő ko­molysággal tárgyalt erről a kérdésről tavaly októberben. Az akkor hozott határozatok alapján eddig is több intéz­kedést tett a művelődésügyi osztály. Több óvodával egy fedél alatt van lakás is. Ezek lakóit új lakásba költöztetik, s a felszabaduló helyiségek­kel bővítik az óvodát. 1968­ban a Csanádi utcai óvodát bővítették, idén a Toldi ut­caira kerül sor. Az üresen álló József Attila telepi ál­talános iskolát az idén óvo­dává alakítják át, s jövő év végéig újjáépítik és bővítik a Szilléri sugárútit. Épül a Kisteleki utcában a volt kon­zervgyári óvoda helyett egy új, s az idén hozzákezdenek Tarjántelepen a száz gyer­mek elhelyezésére alkalmas óvoda építéséhez. Sokat ér az üzemek, vál­lalatok hozzájárulása is az óvodai ellátáshoz. (A mun­kások stabilizálása szem­pontjából ez gazdasági érde­kük is.) Jelenleg 11 ilyén óvodában mintegy 750 gyer­meket nevelnek. A kábelmű­vek bejelentése szerint a ne­gyedik ötéves tervben saját anyagi erőből építenek óvo­dát Több mint tíz üzem, vál­lalat, intézmény vezetői ígér­ték meg, hogy 1968. évi ered­ményeik megismerése után a rendelkezésükre álló nye­reségből hozzájárulnak a ta­nácsi óvodák fenntartásához. Az üzemek, vállalatok ilyen hozzájárulása új dolog, s ar­ra kiválóan alkalmas, hogy a 15—20 évvel ezelőtt, főleg üzletekből óvodává minősí­tett helyiségeket a követel­ményeknek megfelelően át­alakítsák. A berendezések, játékok, foglalkoztató-, neve­lőeszközök pótlása, korszerű­sítése is így gyorsulhat meg. Hiszen gyermekeink ízlése, igénye is nő. — Ez is jó dolog, segítsük elő — mondja sok-sok szülő, s a szavakat társadalmi mun­kában formálja tettekké a szeretet, a jövő nemzedéké­ről való mindennapi gondos­kodás. KMMIWMÍ János az atomenergia ma már a világ jelentős energiahor­dozói közé tartozik és felhasználásának növeke­dési ütemét hosszú távon valójában a gazdaságosság alakulása szabja meg. Igaz, hogy világviszonylatban ma a villamos energiának csak 1,5 százalékát termelik az atomenergia felhasználásá­val, de 1970-re az atomerő­művek részaránya a villa­mosenergia-termelésben elő­reláthatólag megközelíti majd a 3 százalékot, s ez az arány a századfordulóra világátlagban is eléri a 35— 50 százalékot. Az atomenergiára alapozott villamosenergia-termelés ará­nyait nálunk is természet­szerűen a gazdaságossági megfon­tolások szabják meg — mondotta a miniszterhelyettes és hang­súlyozta. hogy az ilyen Irá­nyú terveinket reálisan csak a Szovjetunióban folyó fej­lesztésre lehet alapozni. A paksi atomerőmű tervezése és előkészítő munkálatai so­rán igen jő együttműködés ala­kult ki a szovjet és a ma­gyar tervező és üzemeltető szervek között. A novovoronyezsi atomerő­művet már számos magyar küldöttség látogatta meg, s az ott szerzett személyes ta­pasztalatok bizonyítják en­nek az erőműtípusnak a ki­forrottságát, üzembiztonsá­gát Ezután Kolos Richárd pro­fesszor, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökhe­lyettese vázolta az atomtech­nika terén eddig kialakult nemzetközi kapcsolatainkat. Az ankét részvevői délután a Központi Fizikai Kutató Intézet reaktorfőosztályán tettek látogatást, majd csütörtökön reggel foly­tatják a tanácskozást. Somogyi Károlyné felvétele Állandó robbanásveszélyben, a kitörő olaj és gáz közvet­len közelében dolgozik a meníöbrigád. A képünkön látható gázoszlopot tegnap már elzárták Tegnap ismét fontos sza­kasza fejeződött be az algyői 168-as olajkút mentési mun­kálatainak. Reggel 8 órakor mínusz 10 fokos hidegben az olajbányászok hozzáláttak a dübörgő kút végleges elfoj­tásához, az elkészült új zá­rószerkezet — az úgynevezett kamerun — felszereléséhez. A kedvező szél járást kihasz­nálva a kút szájához készült betonúton szállították, majd az akna fölé emelték a több mint 3,5 tonnás acélszerkeze­tet. Hingl József szegedi, Tóth Lajos orosházi mentő­brigádja leszállt a kút akná­jába és helyére illesztette a kitörésgátlót. Délelőtt 9 óra és negyed 10 között hozzá­kezdtek a csőfejperem és a zárószerkezet csavarokkal való összeerősítéséhez. Ebben összesen bárom mentőbrigád, 11 Cssh Szocialista Köztársaság kormánya A Cseh Nemzeti Tanács 200 tagja közül a megjelent 188 letette az esküt Cestmir Ciasarnak, a tanács elnöké­nek kezébe. A tanács szerdai ülésének befejezése után összeült a tanács elnöksége és kinevez­te a Cseh Szocialista Köztár­saság kormányának 21 tagját. A cseh kormány összetétele a következő: miniszterelnök: Stanislav Razl. Miniszterel­nök-helyettesek: Antonin Cervinka professzor és La­dislav Adamec. Tervezésügyi miniszter: Drahomir Dvorak Pénzügyminiszter: Leopold Leer. Munka- és szociálisügyi miniszter: Frantisek Toman (született: 1924). Műszaki mi­niszter: Kar el LoebL Iskola­ügyi miniszter: Vilibald Bez dicek. Művelődésügyi minisz­ter: Miroslav Galuska. Ifjú­sági és testnvelési miniszter: Emánuel Bosak. Egészségügyi miniszter: Vladislav Vlcek dr. Igazságügy-miniszter: Vaclav Hrabal. Belügymi­niszter: Josef Groesser. Ipar­ügyi miniszter: Frantisek Ci­hák mérnök. Építésügyi mi­niszter: Frantisek Toman (született: 1918). Mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter: Josef Cerny. Erdő- és vízgazdálkodásügyi minisz­ter: Ladislav Hruzik. Közle­kedésügyi miniszter: Josef Stary Postaügyi miniszter: Ruzena Urbankova. Kereske­delemügyi miniszter: Miros­lav Kohoutek. Tárca nélküli miniszter: Frantisek Jaska. a szegedi, orosházi olajbá­nyászok, valamint a szovjet kútelfojtó csoport felváltva dolgozott. A 168-as kút közelében gépkocsira szerelt nagytel­jesítményű szivattyút he­lyeztek el, amelyet a zalai olajbányászok Buda Ernő irányításával működtetnek. További nyolc szivattyú a kúttól távolabb állomásozik, segítségükkel a záráshoz szükséges iszapot nyomják mafd a kútba. A tűzoltók vízsugarakkal akadályozták meg a szikrák, valamint a lángok keletkezését. A rend fenntartásában, az egészség­ügyi védelemben katonák, rendőrök segédkeznek. Késő délután sor került az első zárópróbára, ennek nyo­mán elzárták a felfelé törő gázoszlopot. A tegnapi mun­kát összegző értekezleten dr. Bán Ákos, az OKGT vezér­igazgató-helyettese a munká­latok irányítója elmondotta, hogy sikerült a szükséges 14 :árócsavart megfelelően negerősíteni. Külön megkö­;zönte az olajbányász brigá­dok — köztük a szovjet el­fojtó csoport — önfeláldozó prőfeszítését. Az algyői 168-as kút körül veszélyesebb a helyzet, mint eddig volt. A védelem bizto­sító szolgálata az eddigiek­nél is fokozottabban ügyel a szigorú rendre, továbbra is lezárva marad a 47-es út szakasza. A tegnap kapott tájékoztatás szerint a mun­kát ma reggel 7 órakor foly­tatják. Mutkó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom