Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

io VASÁRNAP. 1970. OKTÓBER 4. Szovjet—egyiptomi tárgyaiások Koszigin hazautazott • Kairó (MENA) Szombaton délelőtt a Kub­beh palotában újabb tárgya­lást tartott a szovjet párt­és kormányküldöttség az egyiptomi vezetőkkel. Egyip­tomi részről a tárgyaláson részt vett Anvar Szadat megbízott elnök, Husszein el Safei, Ali Szabrí, Mahmud Favzi, az ASZV legfelső vég­rehajtó bizottságának tagjai, Labib Sukeir, a nemzetgyű­lés elnöke, Mahmud Riad külügyminiszter, Mohamed Goma belügyminiszter, Mo­hamed Fajek külügyi állam­miniszter, Mohamed Favzi hadügyminiszter, Heikal tá­jékoztatásügyi miniszter és a kormány más tagjai. Szovjet részről jelen volt Koszigin miniszterelnök, Za­harov marsall, a honvédelmi miniszter elsőhelyettese, Vi­nogradov külügyminiszterhe­lyettes, Poljakov, a Szovjet­unió ideiglenes kairói ügyvi­vője, Lascsenko hadseregtá­bornok és Okunyev vezérez­redes. A tanácskozást meleg, baráti légkör jellemezte. Ezt követően Koszigin mi­niszterelnök megkoszorúzta az elhunyt Nasszer elnök sírját. Koszigin szovjet miniszter­elnök tegnap délután haza­repült Moszkvába. A kairói repülőtéren Anvar Szadat búcsúztatta. Nyugalom Jordániában • Amman (AFP, UPI) Az ammani Intercontinen­tal szállóban sajtóértekezle­tet tartott a legnagyobb pa­lesztinai gerillaszervezet, az El Fatah egyik szóvivője. Ki­fejezte azt a véleményét, hogy a véres polgárháború követ­keztében mindkét oldalon háttérbe szorulnak a szélső­séges elemek. A PNFF most már jobban hajlandó együtt­működni a PFSZ központi bizottságával, amely az egész mozgalmat képviseli és a jordániai hadsereg egyes ve­zetői is belátták, hogy „kép­telen felszámolni a paleszti­nai forradalmat". Hangoztatta, hogy a pa­lesztinaiak meg fogják tar­tani a fegyverszünetet. A helyzetről szólva elmon­dotta, hogy a Jordániában nyugalom van, a gerillák ki­vonulnak a városokból és el­foglalják helyüket Akabától Lrbidig húzódó támaszpont­jaikon. A kormány ugyan­akkor nem követeli már az ellenállási mozgalom miliciá­jának lefegyverezését. A mi­licia tagjai továbbra is a vá­rosokban maradnak, de nem viselnek fegyvert. Stuttgart után Milano • Stuttgart (DPA, UPI) Szovjet szakemberek 22 tagú csoportja A. M. Tara­szov gépkocsiipari miniszter vezetésével szombaton Stutt­gartból Milánóba utazott. A 6zovjet küldöttség Stuttgart­ban 11 napi tárgyalásokat folytatott a Daimler-Benz nyugatnémet autógyár veze­tőivel egy teherfépkocsigyár építéséről a Szovjetunióban. Taraszov Stuttgartból történt elutazása előtt a sajtó kép­viselői előtt, kijelentette, hogy a tárgyalások sikeresek vol­tak. A megbeszélések novem­berben Moszkvában folyta­tódnak. A szovjet küldöttség olasz­országi tartózkodása során a Fiat-művek vezetőivel tár­gyal. Nixen-eilenes tüntetés Londonban • London (MTI, UPI) Nixon amerikai elnök szombaton reggel befejezte nem egészen egynapos mad­ridi látogatását és körútjá­nak következő állomáshelyé­re, Londonba utazott. Mind­össze öt órát töltött a brit fővárosban, tárgyalt Heath miniszterelnökkel és találko­zott Erzsébet királynővel. Délután három órától a londoni amerikai nagykövet­ség előtt Nixon-ellenes tün­tetés zajlott le. A békehar­cosak — dacolva a több száz rendőrrel — a vietnami szo­lidaritási mozgalom zászlai alatt a következő jelszavak­kal tüntettek: „Büntessék meg Nixont. a hóhért", és „El a kezekkel Indokínától". A görög katonai junta el­len küzdő hazafiak is tün­tettek amiatt, hogy Nixon katonailag támogatja az athéni fasiszta klikket. Az amerikai elnök szomba­ton a késő délutáni órákban kétnapos látogatásra az Ír Köztársaságba érkezett. New York Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ köz­gyűlésének 25. ülésszakán. A szeptember 17-én kezdődött vitában a 126 tagállam közül 70 képviselője fejtette ki né­zeteit nemzetközi kérdések­ről. Beirut Karami libanoni miniszter­elnök szombaton, a kormány rendkívüli ülésén benyújtot­ta lemondását. Mint ismere­tes. Libanonban úi köztársa­sági elnök került az ország élére, ez automatikusan ma­ga után vonja a miniszter­elnök- lemondását. Szulejman Frandzsie. az új elnök a le­mondást elfogadta és Szaeb Szalam egykori miniszterel­nököt bízta meg az új kor­mány megalakításával. Párizs Maurice Couve de Mur­ville volt francia miniszter­elnök hétfőn háromhetes nem hivatalos látogatásra Kínába utazik. A kínai fő­városban több magas rangú politikussal tanácskozik maid és valószínűleg fogadja őt Mao Ce-tung is. Saigon Thieu saigoni elnök szom­baton aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi a dél­vietnami piaszter részleges leértékelését. Mindenes számítógép Szovjet tudósok és mérnö­kök műve az „M—222" nevű új elektronikus számítógép. A nagy automatizált vezér­lési rendszerekben az analóg numerikus komplexumok műveleteinek elvégzésére szolgál. Az új elektronikus számítógép a jelenleg létező többi géptípustól eltérően teljesen univerzális. Egy sor berendezés egészíti ki: fény­számláló. leíró, operatív in­formációtároló és mások. A gépbe percenként 700 lvukkártyát táplálnak be. Memóriaegységének befoga­dóképessége további egysé­gek beépítésével 40 millió információra növelhető. Távok — gazda nélkül A szegedi ember sok min­dent láthat városában. Szem­revételezheti az új épülete­ket, a megszépült belvárost, az ipartelep vadonatúj, zsa­luzott betonfalait. De láthat­ja a város perifériáit is. Mert. sajnos, a „periféria", a külterület szó még mindig találó a körtöltésen kívül és a néhol azon belül levő rendetlen földekre. És eze­ken a területeken iárva-kel­ve talán a tavak gondolkoz­tatiák el leginkább az em­bert. A tavak, vizek, melye­ket legtöbbször megközelíte­ni is nehéz, felszínük csak nehezen villan ki a nád. a rendetlen gaz közül. Aki látta már a város fej­lesztési tervét, tudja, hogy a tavak többnyire beleesnek a tervezett város körüli zöld­övezet területébe, A tervek­ben fontos szerepet szánnak nekik, hiszen a víz — érték. Annak a természetnek az ér­tékei közé tartozik, amely egyre kevésbé van jelen a városi ember életében. De most ezek a tavak többnyi­re csak a szúnyogokat sza­porítják. a szülőket keserítik a téli korcsolyázások idején, környezetük szemetes ren­detlenségével sértik a szemet. Vajon van-e gazdájuk? Tu­lajdonosuk. akinek köteles­sége lenne ügyelni tisztasá­Párizs bolondja Évadnyitás a Szegedi Nemzeti Színházban Giraudoux ezt a darabjái több mint 25 évvel ezelőtt írta, tehát akkor, amikor még a mai ultrabaloldali ideológiák nem léteztek. Marcuse még nem építette fel elméleteit, a diákmozgal­mak nem ismerték a mai vad szélsőségeket, az értel­miségiek racionálisabban vizsgálták a baloldalt, az anarchizmus a társadalmi mozgalmak perifériáján hú­zódott. Annál meghökken­tőbb, hogy ha szó szerint vesszük Giraudoux darabját, első pillantásra úgy tűnik, mintha ezeknek az ideológi­áknak az ismeretében írta volna. A Párizs bolondja szegényei, akiktől az író a világ megváltását várja, szinte Marcuse számkivetett­jeinek, félre szorított lum­penjeinek felel meg. A da­rab radikalizmusa miatt sem kell szégyenkeznie egyetlen mai anarchistának sem. Gi­raudoux modern tündérme­séjében egyszerűen megölik a gonosz népnyúzókat. Csak hát a Párizs bolond­ját nem szabad szó szerint venni. A nagy francia író drámai világának legsajáto­sabb vonása az ezzel ellen­tétes szimbolizmus és lebegő költőiség. Szegényeit lehetet­len a szociográfia normáival mérni, mert akkor a lumpe­nekhez jutunk. Pedig az író a szegényekről, a kisemmi­zetről, a megnyomorítottak­ról beszél. Ugyanígy a kifej­letet, a kapitalisták megsem­misítését sem szabad szó szerint érteni. Giraudoux drámai világában nyilván­valóan nem arról van szó, hogy megölik őket, hanem arról, hogy vezető szerepü­ket, tényleges hatalmukat szüntetik meg. Ily módon egy aktualizáló­modernizáló rendezés, amely úgy játszatná a darabot, mintha cselekménye ma, 1970-ben történnék, biztosan nagyon érdekes lenne. De az író tényleges szándékai­hoz mérve meghamisítaná a lényeget. Ezért jó, hogy a szegedi előadás, Vass Károly rendezése lemondott erről a rikító megoldásról és a szo­lidabb, de hűségesebb és igazabb megoldást választot­ta, a költői realizmus útját. Tempóját, ritmikáját tekint­Hernádi Oszkár felvétele Dayka Margit és Papp János a darab első felvonásában ve viszont néhol kissé lassú. kidolgozatlan, és ezért né­mely pontján szürke a pro­dukció; ez legnagyobb hibá­ja. A legizgalmasabb szerep és a legizgalmasabb alakítás a darabban Dayka Margité. Tizenöt esztendővel ezelőtt Ádám Ottó, amikor még a szegedi színház főrendezője volt, azt mondta a művész­nőről, hogy ő „legnagyobb élő színésznőnk". Mit tehe­tünk ehhez a Párizs bolond­ja pénteki'bemutatója után? Lényegében semmit. Csak­ugyan legnagyobb élő szí­nésznőnk játékát láttuk a szegedi színpadon; nagyszerű élmény volt. A többiek munkája egyen­letes, néhány zavaró hiba azonban sajnos mégis akad. A most is kitűnő Bicskey Károly, akit az előadásban nyugodtan említhetünk rög­tön Dayka Margit után, pél­dául értetlenül és teljesen feleslegesen, valami ismeret­len nyelvjárást teremtve, torz magánhangzókat hasz­nál. Szép színészi alakítás a három bolondos bölcs öreg­asszony: Miklós Klára infan­tilis vénkisasszonya, Bá­nyász Ilona egyszer elrévü­lő, máskor dinamikusan ha­tározott „jogtudósa" és Fo­gárassy Mária valóságot és álmokat összekeverő kutya­barát nénikéje. Plasztikus karaktert formált Mentes József és Iványi József. Bángyörgyi Károly és Má­riáss József ezúttal halvá­nyabbnak látszott, nyilván a szerep miatt. Az előadáson új tagként bemutatkozó Üj­laky Károly a néma, és Tol­nai Miklós a báró szerepében jól illeszkedett az együttes­be; úgy látjuk, ténylegesen gazdagodott velük a szegedi társulat színskálája. A ki­sebb szereplők közül Györy Franciska és Papp János ala­kítása figyelemreméltó. A látszatra harsány, de a valóságban mégis kissé szürke díszleteket Székely László, a tarka jelmezeket Gombár Judit tervezte. Ökrös László Kukra környezetük rendjére. Ha van is. nem látszik mea rajtuk. Nem. mert a régi tég­lagyárak. melyek munkásai az agyagért kivésték a föl­det már eltűntek. A termé­szetes mélyedésekben pedig a maga törvénye szerint gyűlt a víz. Régebben aligha gon­dolhatott valaki is komoly szándékkal arra. hogy ezek­ből a vizekből több lehet szúnyogröptető szeméttelep­nél. Több — város körüli természet, méltó emberi kör­nyezet. Most egy részükbe törmeléket hordanak, más részükkel a horgászok pró­bálnak — néha nem is si­kertelenül — szerencsét. Mint a Rókusi tóban is. amely va­laha még Szeged úszósport­iában is helyet kapott. Pedig többre hivatottak ezek a tavak. Nemcsak arra. hogy a városra zúduló na­gyobb záporok fölös vizét magukba fogadják. Például az újszegedi Holt-Maros. Né­mj ráfordítással pompás üdü­lőterületté lehetne alakítani. Megszüntetni pocsolyajelle­gét, kiépíteni környezetét, a horgászok 6zámára halat te­lepíteni vizébe. „Némi" rá­fordítás? — biztosan fölözné a 10 milliót. Tehát nem ol­csó mulatság az ilyesmi. És addig amíg például a szük­séges utaknak is szűkében vagyunk, meg kell gondolni, érdemes-e ennyi pénzt adni rá. Bár a mostani helyzet annyira áldatlan, hogy vala­miképpen segíteni kellene rajta. Lehet-e egyáltalán? Lehet. Főként akkor lehet­ne, ha igazi gazdája kerülne a tavaknak. Hiszen előre mea kellene határozni, hogy a jövendő zöldövezetben mi­lyen formájú meder lenne kívánatos. Ki lehetne tűzni alakjukat, s rendezni kör­nyezetüket. Szávay István Garázsszövetkezet alakult Szegeden A szövetkezeti formák bő­vítésének elvei egymás után valósulnak meg a gyakorlat­ban. A lakásállomány fej­lesztésének elősegítését cél­zó új szövetkezési lehetősé­gek mellett mód nyílt ga­rázsépítő és -fenntartó, to­vábbá kert- és üdülőszövet­kezetek szervezésére, alaku­lására is. Csongrád megyében Sze­geden most alakult meg az első garázsszövetkezet. A Tarjánban szövetkezeti és tanácsi épületeikben lakó gépkocsi-tulajdonosok és le­endő tulajdonosok máris felépítettek 36 garázst — és még többet fognak építeni —, s elhatározták, hogy szö­vetkezetbe tömörülnek. A szövetkezés előnyöket te­remt a további építkezések­hez és a garázsok közös fenntartásának, a hozzájuk kapcsolható egyéb szolgálta­tások ügyeinek intézéséhez. A szövetkezet pedig mint a megyei szövetség tagja ér­dekképviseletet, egyéb szol­gáltatásokat kaphat. A tarjániak 36 alapító tag­gal megvetették az alapját a remélhetőleg naggyá növő garázsszövetkezetnek. K. J< Dorogi Imre gyűjteményes kiállítása A Múzeumi Hónap Csong­rád megyei eseménysoroza­tának kezdeteként nyílt meg tegnap, szombaton délben a szegedi festészet nagy öregé­nek, Dorogi Imrének gyűj­teményes kiállítása. Dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igaz­gatója, majd dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazagtója egy olyan festőművész munkás­ságáról szólott, aki már hosszú évtizedek óta, s mun­kásságának lényege szerint is szegedi művésznek számít. A városhoz tartozása mind képeinek tematikája, mind­pedig stílusa szerint köny­nyen felfedezhető, hiszen Dorogi Imre majd mindig Szegedet meg a fényes vá­ros nyugodt-szép környékét festi. Akár hagyományos tájképet készít, akár figu­rák, portrék kerülnek ki ecsetje alól. munkáinak mindegyikén ott vibrál a szavakban nehezen megfo­galmazható, ám látványként annál inkább szembetűnő szegediség. Hogy mégis, mi ez a ne­vén aligha nevezhető, de lé­nyegadó sajátosság? Leghelyesebb talán csen­des sugárzásnak nevezni. Azt mondani róla, hogy olyan sziporkázás, amely egy sa­játos vidék arcát egy őszi délután fényében villantja fel. Csendesen szikráztat, mélázva emlékeztet. Nosztal­gikus. Így aztán nem csodálni­való, hogy Juhász Gyula költészetéhez hasonlítgatják ezt a jó fél évszázados élet­művet. azt mondva róla, hogy olyan, mint a nagy poéta verselése: minden ecsetvonásában át van Itat­va az az elmúlás szép szo­morúságával. Korszakolni, életszakaszo­kat megvonni? Kellő terje­delem és kellő utánagondo­lás híján felelőtlen vállal­kozás lenne. S alighanem meddő is, hiszen Dorogi Imre már pályája kezdetén „dorogiul" — azaz a ma­gyar impresszionizmus sze­gedesített nyelvén festett, s később, az utóbbi évek kitel­jesedésének idején sem lett hűtlen ehhez az ábrázolás­módhoz. Azonos módszerrel, de egyre több gyönyörűséget okozva rakja egymás mellé a csendes festékfoltokat, s idézi meg témáit az ecset, tényleg Juhász Gyula-mé­retű, szegedi poétájaként. Dorogi Imre most nyolc­van-éves. Gyűjteményes tár­latánál szebb ajándékot alig­ha adhatott volna híveinek, s mi sem tiszteleghetünk ne­ki jobban, minthogy meg­nézzük, megcsodáljuk vá­szonra rögzített, festék­szavú verseit. A Múzeumi Hónap kezdete alkalmából dr. Szalontay Jó­zsef, a Csongrád megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője múzeumi dolgozókat tüntetett ki. A Móra Ferenc Múzeumban tegnap, szombaton délelőtt megtartott ünnepségen Tóth Ferenc, a makói József At­tila Múzeum igazgatója Szo­cilista Kultúráért-érmet, Strifler Jánosné adminiszt­rátor (Sezged) Kiváló dol­gozó, Molnár Lajos hivatal­segéd (Hódmezővásárhely) miniszteri dicséretet kapott. Akácz László

Next