Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Az Útépítések HANGOLHATÓ LASERÍ A szolidaritás oepesitese A hosszúra nyúlt tél befe­jeződesével nagyarányú munka indult meg a meg­rongálódott. utak helyreállí­tására és folytatják a koráb­ban megkezdett új utak épí­tését is. E munkáknál egyre több szovjet gyártmányú gépi berendezés segedkezik. A Nikex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével sz építő vállalatok 1968-ban négymillió, tavaly már 4.4 millió rubel értékben szerez­tek be szovjet gépeket és ebben az évben az import várhatóan eléri az ötmillió rubelt. Rövidesen újabb szovjet útépítő, vízépítő és más, kü­lönleges építőgép típusokkal ismerkedhetnek meg a ma­gyar szakemberek. Április 14-tól 19-ig a BNV területén gépbemutatót rendez a szov­jet Maslnoexport és a Trak­torexport szovjet külkereske­delmi egyesülés, a Nikex Külkereskedelmi Vállalattal és a Vizaker-rel, a Vízügyi Alkatrész- és Anyagkereske­delmi Vállalattal együttmű­ködve. Hazánkban az első — A szegedi egyetemen készítették — Mire jó? A laser-sugár, ennek az év- Mindemellett országosan, tizednek egyik nagy, tudo- sőt nemzetközileg elismert si­mányos felfedezése. Annyi­ra új, hogy ismertetését még az Üj Magyar Lexikon sem közli. Talan éppen ezért, a köztudatban meglehetős ti­tokzatosság veszi körül. So­kak képzeletében valamiféle halálsugúrral azonosult. Eh­hez nem kismértékben járul­tak olyan fantasztikus fil­mek, amelyeken például az idegen bolygóra leszállt em­ber laser-pisztolyának suga­rától élettelenül rogynak ösz­sze toronymagas szörnyek. A József Attila Tudomány­egyetem Kísérleti Fizikai In­tézetében is folytatnak laser­kutatásokat, azonban bizo­nyos csalódás éri azt, aki efféle szörnyetegölő suga­rakról vár beszámolót a ku­tatóktol. Kérdésünkre dr. Kozma László, a fizikai tu­dományok kandidátusa el­mondotta kutatócsoportjuk munkájáról: ilyen irreális „célokra" nem is törekednek. kerrel szerepelnek a laser­kutatásban. Egyik sikerüknek tekint­hető az is, hogy kutatásaik­hoz nemrégiben „házilag" elkészítették az ország első folyadék-laserét. Ez azért je­lentős, mert ezt a fajta la­sert mindössze néhány éve fedezték fel, s még külföl­dön ás ritkaságnak számit. A másik két fajtát, a régeb­ben felfedezett, úgynevezett szilárdtest-, valamint a gaz­lasert már hazánkban is gyártják, például a MOM­ban. , A folyadék-laser nagy elő­nye a többiekkel szemben, hogy „hangolható", vagyis tetszés szerinti hullámhesz­szúságú sugarak előállításá­ra alkalmas, attól függően, hogy milyen célra használ­ják. Amint ismeretes, minden­fajta laser lényege, hogy va­lamilyen fénykibocsátó Egyismfirctlcncs egyenletek Az iskolák és az építőipar Az alábbi sorokat más- leménye szerint felesleges a más adatokkal, naponta újra­gyárthatnánk. Csak a neve- írásbeli korrekció. Tudomá ket és a számokat kell be- som szerint ebben helyettesíteni — az egyenlet tak... általában egy ismeretlenes. Sőt. A nyilatkozatok címzettje Még az „ismeretlen" is rend- a Szegedi Építőipai Vállalat, re ugyanaz... Honti György főmérnöké a # • szó: Az történt hogy nem tör- — A Szilléri sugárúti is­tent semmi. Az m. j. városi kola Zsibongóját augusztus tanács vb művelődésügyi végére, a Kisteleki utcai óvo­osztálván panaszkodtak, né- da kazánházát a harmadik hány szegedi iskolában több- negyedév végére fejezzük be. kurrens szakmákban tervmódosítás, elég csupán az pedig a fluktuáció. Ráadásul kapacitásunk 80 százalékát a marad- Royal szálló, a SZEOL-sta­dion és a Csongrádi sugárúti társasház kötötte le. A vár­hatóan hamarosan felszaba­duló munkaerőket természe­tesen átirányítjuk. Az új keletű táncdallal rá­kérdezhetnénk: „Mi ebből a tanulság?" Az új keletű tánc­szörös határidőn túl építe- Ami a Tömörkény gimná- dallal ráfelelhetnénk: „ab­nek. építgetnek a vállalko- zium előadótermét illeti, na­zók. a végső siker legeseké- pókon belül — kiküldjük a szolúte semmi." Ha nincs munkáskéz, nincs mivel épí Ivebb gyanúja nélkül A szerződést. Tudom, a termi- tenij a kevés munkáskéz^ ke­Szilléri 6ugárűti általános is- nuseltolódásokat indokolni kola folycsója már harmadik eve készül, hasonlóképp a Kisteleki utcai óvoda, s a Tömörkény gimnázium ké­miai előadótermére is nehéz napok járnak. Kérdezhetné joggal az olvasó: nem bír kellene, de hát mit tegyünk: egyszerűen nincs munká­veset tud építeni. Más kér­dés, hogy azt a keveset mi­lyen szempontok szerint oszt­sunk. Kubikos és segédipari iák el- Nem lenne méltányos még osak akad. amíg azok mondjuk a „televíziót az is­dolgoznak. tudunk haladni, de amint a kőművesekre ke­koláknak!" mozgalom után a „munkásokat az iskoláknak!" nélkülözni a várcs egyetlen kezés. A 700 tagú vállalat­rül sor, megtorpan az épít- akciót is elindítani? Hiszen ovodát. iskolafolyo6ót vagy gimnáziumi tantermet? Fe­leljenek az illetékesek. Kolozsi Gézáné. a Szilléri sugárúti iskola igazgatóhe­lyettese: Három esztendeje féléves késéssel újította fel e Szegedi Építőipari Vállalat az iskolát födémcserével, parkettel, kályhákkal abla­kokkal stb. Maradt volna a másfél méter széles folyosó, a Zsibongó kibővítése — a tornateremről álmodni sem merünk, pedig azt is meg kellene csinálni. De a Zsi­bongó fontosabb. Emiatt nincs szertárunk: a szekrényeket, a kémiai és más felszerelé­seket tantermekbe zsúfoltuk, s örökös rettegésben élünk! ml minden lesz a pajkos di­ákkedv áldozata. Különösen a kémiai szekrénytől félünk, a rászerelt dróthálót már el­távolították gyerekeink „leg­jobbjai". Se szakköri, se út­törő-. se más foglalkozásokat nem tarthatunk — nincs hol. A Zsibongó ügye különben a bíróságra is eljutott: a dön­tőbizottság végső határidő­ként augusztus 31-ig köte­lezte a Szegedi Építőipari Vállalatot a munkák befeje­zésére. Gruber Anna, a Tömör­kény gimnázium igazgatóhe­lyettese Még az ősszel, azok­ban a napokban szedték szét a kémiai elóadót, amíg tár­sadalmi munkán voltunkígy a bontassa] járó por. piszok, zaj nem zavarta az oktatást 1969 végéig kellett volna át­alakítani. azóta az előadó alatti tantermet, sem hasz­nálhatjuk. öszí Józsefné gondnok: A vita ott kezdődött hogy az építésvezető szerint az egyik gerendát nem lehetett oda­építeni, ahova tervezték. Ki­Jött a tervező, akinek vé­nái 36 kőműves dolgozik. a cél ugyanaz. Nikolenyi István anyag — például rubin­rúd, hélium-tieon, gázkeve­rék, vagy újabban luminesz­káló folyadék —, továbbá a fény útjában egymással szemben, párhuzamosan el­helyezett tükör, illetve fény­erősítő segítségével, azonos hullámhosszúságú, párhuza­mosan haladó, s rendkívül nagy energiát képviselő fénysugarakat hoznák létre. Ezeknek a koncentrált su­garaknak megfelelő fajtái fel­használhatók például hír­adástechnikai feladatokra, vezeték nélküli energiaátvi­telre, mások fémmegmunká­lásra, fúrásra, továbbá a se­bészetben, biológiai kutatá­sokban és egyéb területeken alkalmazhatók. A már említett szilárdtest-, valamint a gázlaserek hát­ránya, hogy csak meghatá­rozott. hullámhosszúságú fény kibocsátására, tehát egy­féle feladat elvégzesere al­kalmasak. Ezért jelentősek a hangolható folyadék-laserek — mint amilyent az egyete­men is készítettek. Ebben a fénykibocsátó közeg közön­séges festek, amelynek csu­pán anyagát, vagy a koncent­rációját kell változtatni ah­hoz. hogy az esetenként, szük­séges hullámhosszúságú, il­letve az ultraibolyától az infravörösig terjedő színű fényt bocsásson ki. A felerő­sítés után igen párhuzamos és rendkívül nagy teljesít­ményű laser-sugarakat lehet produkálni. A készülék „lelkét", a lu­mineszkáló folyadékot tartó küvettát és a két végén el­helyezett, két párhuzamos tükröt a MOM szakemberei­vel közös munkában alakí­tották ki. Olyan tökéletes az egymáshoz illeszkedő üveg­felületek megmunkálása, hogy minden ragasztóanyag nélkül önmaguktól egymás­hoz tapadnak. A lényegében házilag ké­szült, több tízezer forint ér­tékű műszerrel fontos ku­tatási feladatokat kíván meg­oldani az Akadémia által anyagilag támogatott szegedi kutatócsoport. Ezzel a han­golható laserrel vizsgálják például, hogyan történik a molekulák közötti energia­átadás, továbbá a hideg- és a melegsugárzás összefüggé­seit, illetve hogyan kapcso­lódik mindezekhez például a laser-sugárzás. Mindezekben a fontos ku­tatásokban szorosan együtt­működnek a Belorusz Tu­dományos Akadémiával is. Dobó Balázs számlájára T iz- és tízezer fiatalember áldozza fel most vasárnap, holnap megszokott ünnepi pihenőjél A gyárak, üzemek egész sora fogadja az önkéntes társadalmi munkára vállalkozó fiatalokat, számos varosban es falié­ban pedig különböző szépítési, rendezési munkákban te­vékenykednek az. önkéntes rohamra unkások. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetseg szervezi április 12-re a nemzetközi kommunista vasárnap „magyar szakaszat" A fizetség nélkül, illetőleg a közösség javára végzett munka nem ismeretlen a magyar ifjúsági mozgalom tör­ténetében sem. Jól emlékszünk meg, milyen nagy tömegek vettek részt tavaly és tavalyelőtt a vietnami műszakok­ban, hányan vállalták lelkesen, bogy vasárnapi pihenő­napjukat feláldozva segítik a maguk módján a vietnami nép harcát Másutt városuk, községük javára dolgoztak ingyen a fiatalok. Huszonöt esztendeje, a felszabadulás utáni időszak oly sok nehéz feladattal terhes idején pedig mindenütt ismerték a MADISZ rohambrigádokat Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a mostani, vasai-napi akció minden eddiginél nagyobb jelentősegének és méretűnek ígérkezik. A nemzetközi kommunista vasárnapon nemcsak Ma­gyarországon, hanem a testvérországokban ls ünnepi mű­szakokra indulnak a fiatalok. Része ez annak a nagysza­bású ünnepségsorozatnak, amelyet Vlagyimir Il'ji'cs Lenin születésének 100. évforduloja alkalmából rendeznek a szocialista országokban működő ifjúsági szövetségek. Ez­zel is jelképezik, hogy a Lenin-centenárium mindenüti újabb tettekre serkenti a fiatalságot. S mivel az ő szá­mukra az új társadalom építésén való munkálkodás ada­tott meg, az alapszervezetek és az ifjúsági kollektívák munkával kívánják megünnepelni a nagy és nevezetes ju­bileumot. Vlagyimir Iljics Lenin — aki maga is részt vett a kommunista szombatokon — igen nagyra értékelte ezt a mozgalmat,, és hangsúlyozta: „Óriási jelentősége van a kommunista szombatoknak, melyeket a munkások a sajat kezdeményezésükből rendeztek... Ez a saját magunk renyhesége. íegyebnezetlensege. kispolgári önzése fölötti győzelmet jelenti, győzelmet jelent azokon a szokásokon, amelyeket az átkozott kapitalizmus hagyott örökségül a munkásnak és parasztnak." Fél évszázaddal ezelőtt a kommunista szombatok je­lentették a kezdetét annak a szocialista versenymozga­lomnak, amely mind szélesebb körben terjedt a Szovjet­unióban és a szocialista országokban, s amelyben ma az öntudatos munkások tiz- és százmilliói tevékenykednek. A magyar fiatalság a jubileumi munkaverseny során is meg­mutatta, hogy tud és szeret dolgozni. A most vasárnapi rohammunka újabb cáfolatát adja azoknak, akik folyton azt emlegetik, hogy a mai ifjúság nem szereti a munka nehezebbik végét megfogni. Nos, a fiatalság vállalta, hogy ezt a napot munkában tölti, s nem egy helyen magával ragadta az idősebbeket is, akik szintén korán kelnek, s munkával ünnepel nek ezen a napon. Egyelőre még nem lehet megállapítani, hogy menny i lesz az önkéntes munkások száma. Annyi már bizonyos, hogy több tízezer. Hiszen szerte az országból érkeznek a jelentések az előkészületekről. Szegedről azt jelentik, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat három gyáregységé­ben ezren dolgoznak majd. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál — új városunkban, Százhalombattán — 1200—1300 részvevőre számítanak, akik a lakótelep építésén, egy in­duló üzemnél és egy épülő üzemrésznel kapnak majd munkát A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár fiataljai a Lenin parkban és az Üttörő-stadionban építkeznek, a gyárban koksz- és vasérckirakodásban vesz­nek részt A Borsodi Vegyikombinátban az üzem területét hozzák rendbe, s a műszak után rendezik meg a KISZ­érdemérem átadási ünnepségét Nem ritka az olyan jelen­tés sem, amilyen a MÉLYÉPTERV-től érkezett: az üzem dolgozói teljes létszámmal vesznek részt a kommunista vasárnapon. áláha az önkéntes munkások teljesen Ingyen dol­goztak. Azóta természetesen sokat változott a vi­lág. Most a rohammunka részvevőinek bérét szám­fejtik, az összegeket azonban közös célokra fordítják. A vietnami szolidaritási számlára, a KISZ-szervezetek mun­kafeltételeinek javítására szánják az Ily módon megszol­gált pénzt a kommunista vasárnap részvevői. Nemes cél érdekében áldozzák hát fel vasárnapi pihenőjüket a fia­talok, s a velük együtt ezen a napon dolgozó idősebbek. Jó munkát kívánunk nekik, s aztán, a munka végeztével jó pihenést, szórakozást Pintér István V' Fock Jeni ivizöfte a magyar meleorGíóiusokat Véget ért a nemzetközi meteorológiai tanácskozás MAGYAR BERENDEZÉSSEL ... A Szovjetunióban, a ti­raszpoli Tkacsenko konzervgyárban a magyar Láng— 300-as paradicsomvonalon készítik a sűrítményt. Ké­pünkön: Ivan Mironov vakuumtechnlkus (balról) és Ana­tolij Lickaj főmérnök a magyar gyártmányú berendezésnél Pénteken délután a SZOT­szállodában véget ért a ma­gyar meteorológiai szolgálat 100 éves jubileuma alkalmá­ból rendezett nemzetközi tu­dományos tanácskozás. Az ülésszak lezárásaként dr. Dé­si Frigyes pro' :sszor, az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat elnöke felolvasta Fock Jenőnek, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének a meteorológiai szolgálat vezetőihez, munka­társaihoz és valamennyi dol­gozójához intézett üdvözle­tét. — Nagytekintélyű, hazánk ! határain tűi is jól ismert ét [ megbecsült az Önök szerve­j zéte. Felelősségteljes munká­! jukka! nemegyszer súlyos | anyagi károktól mentették j meg az országot és óvták I emberek ezreinek egészségét, I testi épségét, vagyonát Meg­elégedéssel tapasztaljuk, hogy hazánk nemzetközi te­kintélyének gyarapodásával párhuzamosan kibővültek az Önök nemzetközi kapcsola­tai is. Kitűnően együttmű­ködnek a szocialista orszá­gok meteorológusaival, jól kooperálnak a más társadal­mi rendszerű országok tudó­saival aktív tagjai a Meteo­rológiai Világszervezetnek — írta többek között Fock Je­nő, a magyar meteorológu­sokhoz intézett levélben. A nemzetközi tanácskozás részvevői szombitón megte­kintik a pestíőrinci obszer­vatóriumot, vasárnap pedig a Duna-kariyarban tesznek tanulmányi kirándulást Értékelték a kirakat­versenyt A Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és az OKlSZ a felszabadulás jubileu­mára országos kirakat­versenyt hirdetett. A ver­senyt — amelyre mintegy 2000 kirakatot neveztek be, — az elmúlt napokban érté­kelték. A minisztérium illetékes főosztálya most összesíti a vidékről érkező eredménye­ket. Pénteken bemutatták a sajtó képviselőinek azbk'at a legsikerültebb fővárosi kira­katokat, amelyek a legjobban szemléltetik az elmúlt .két évtized fejlődését, áz áru­kínálatot. A verseny díjait dr. Sághy Vilmos, a belkere'skfedefmi miniszter első .tielYteftese augusztus 25-én ünneoéVe­sen adja át a Rovat. Szálló­ban a legszebb krrakátok készítőinek. SZOMBAT, 1970. ÁFRÍLIS 11. •DÉLMAGYÁRORS/ÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom