Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
2 KEDD. 1071. OKTÓBER 19. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Bereoz Árpád Józseí os Kcc6kcmcti-Kovács KLára. Varga József 4a Gaburu Zsuzsanna Mária. Krlszlln-NÍmet Jenő Imre ós Kucslspóter Eva. Márta József ós NagyZsuzsanna. Futó Imre ós Wágner Terczla. Szabó István ós Hízó Eva Veronika. Hernádi Gvórgy o» Káhlesz Anőzla, Deák Endre ós Aponyl Aranka Ilona. Horváth László és Halega Zsuzsanna. Király Károly László és Nagy Ágnes, Takó József és Solti Klára Erzsébet. Balog Lajos ós Kálmán Hona, Belhánaíl Ahimed Toufik és Krizsán Erzsébet, SzalaJ István és Matók Mária, dr. Tényl János Károlv és Kun Irén. Borbély Lá.izjó és Németh Anna Mária házasságot kólöttek. születés: Kiss Árpádnak és Masa Irénnek Attllu Árpád, dr. Qulst Patrleh Koblának és dr. Walton Stella Estnek Kofl Dela, Kálmán Tibornak és Csókás! Máriának Tibor, Apjok Istvánnak és Martonosl Erzsébetnek Tünde Erzsébet. Verba Józsefnek ós Dán Rózának Andrea Judit, Virágh Istvánnak és Kovács Erzsébetnek Melitta Katalin, Szúnyog Istvánnak és Csordás Arankának István. Fülöp Lászlónak és Nagygyörgy Ágnesnek Adrienn Ágnes. Adonyl Jenőnek és Takács Gabri illának Andrea. ARostos Józsefnek és Benke Piroskának Róbert. Uoscu Jánosnak es Ungl Ilonának Szilvia Ilona, Kerekes FeNAPI KISLEXIKON a gazdasági divatszavakról Az újságokban, a televízióban. a rádióban egyre többször találkozunk az Idegen, legtöbbször angol eredetű gazdasági kifejezésekkel. Népszerűségük nő, előfordulásuk egyre gyakoribb, mert a mi gazdasági életünkben szintén szerepet kapnak az általuk jelölt forgalmak. 0 Licensz? Magyarul engedély, használati jog arra, hogv egy megvásárolt szabadalmaztatott terméket, vagy gyártási eljárást a vevő alkalmazzon. Hazánkban külkereskedelmi vállalat működik „Licencia" névvel, amely a külföldi találmányok, újdonságok megvásárlását teszi lehetővé hazánkban. Ilyen nagy jelentőségű találmány. Illetve termék és gyártási eljárást vásároltunk a Mannesman cégtől, s ebből alakítottuk ki Győrben a Rába—MAN motorcsaládot. 0 Technológia? Ismertebb szó, vele jelölik a gyártási folyamatot, módszert. Azt, hogy a terméket milyen módszerrel készítik a nyersanyagból. A technológiát ugyanúgy adják-veszik ma már. világviszonylatban, mint bármilyen gépet, produktumot. A technológiát is védi a szerzői jog, illetve a szabadalmi törvény — ha azt a megfelelő eljárás során az illető államokban, területeken érvényes szabályok alapján bejegyzik. 4| Know-how? Legújabb keletű, s csak most ismertté váló angol eredetű szó, amely pontos fordításban azt jelenti: mii, hogyan? A gazdasági életben gyöt-' tőfogalomkónt szerepel, egy-egy termék előállításának egész l'iíívaniatát felöleli. Azt mutatja me(t. hogy valamilyen termékel: miként és hogyan kell megcsinálni, n technológiát hogyan kell megszervezni, a terméket eladni stb. A know-how ugyanúgy az adásvétel tárgya, mint mondjuk a szabadalom. Közismert, hogy a második világháború után Japán vásárolta belőle a legtöbbet. többek között ennek köszönheti ipari fellendülését. fejlett technikáját is. rencnek és Fodor Máriának Ferenc László, Molnár Sándornak és Katona Rózának Szilvia, Forster Gusztávnak és Huszta Rozáliának Gabriella. Szögi Bélának és Sárdl Rozáliának Tamás Péter. Fődl Józsefnek és Vass Erzsébetnek Eszter, Temesl Tibornak és Nagy Évának Tibor, Pál Attilának és Krajkó Zsuzsannának Zoltán, JanurlK Tamtásnuk és Menner Katalinnak Szabolcs. Horváth Mártonnak és Laczl Máriának Krisztina, Büky Kálmánnak és Tóth Máriának Zita. Halkó Pálnak és Dékány Erzsébetnek Gabriella Erzsébet, Sztrovecz Jánosnak és Farkas Irénnek Íren, Zádorl Lajosnak és Rácz Viktóriának Judit. Tóth Mihálynak és Lázár Matildnak Mihály, Tombácz Sándornak és Volkovlcg Erzsébetnek Gabriella Erzsébet, Vlneze Ferencnek és Bakró-Nagy Veronikának Veronika, Vén Ferencnek és Szabó Margitnak Zalán Ferenc, Kévés Pálnak es Logó Rózsának Rózsa. Katona Józsefnek és Császár Emíliának Erika, Dómján Istvánnak es Husztlk Márláriuk Péter, Plstrul Jenőnek és Kovács Ilonának Andrea Zsuzsanna, Tóth Sándornak és Körösi Ilonának Gábor Sándor. Lakatos Lászlónak és Vér Máriának László Gábor. Bozsó Jánosnak és Lázár Etelkának Edit nevü gyermekük született. Halálozás: Komáromi Józsefné Szabó Mária, Tanács István, Szekeres Sándorné Angeló Olga, Pataki Antal Sándor, Jozó Ferencné Bellér Ilona, Lakos Antal. Baksa László, Balogh Ernőné Somogyi Eszter. Kozma Lajosné Rácz Anna. Kls-Német Jánosné Kául Erzsébet. Pnpdl AnUl. Feln Armln Rudolfné Grün Karolina, Gedey Andrásné Klri Rozália, Horváth Ferenené Fülöp Anna. Szemző Aladárné Szemző Margit, Frányó István Imre, Vörös András. Bogyay Vilmos, Csarmaz ümréné Mucsi JuszUna, Paku József, dr. Sándor Zslgmondné Pataki Mária Magdolna, Szűcs Józsefné Hene Etel, Fogas Imre, Kőszegi Vendel meghalt. n. KERÜLET Házasság: Bodor Rudolf Ferenc és Tokai Gabriella Etelka, Csabai János és Lipcsei Irén, Sánta Károly és Szekeres Mária, Csányl József és Bujdosó Julianna, Sallal János Mátyás és Deák Piroska házasságot kötőtűk. Halálozás: Törzsi Jánosné Jóst Irén Mária, Babarczl István. Czlrok Ferenené Száraz Erzsébet meghalt, III. KERÜLET Házasság: Szélpál Imre és Szirákl Klára, Kovács Ferenc és Sátl Mária Borbála, Kls-Szabó István és Zsikó Aranka. Balogh Ferenc és Kantó Mária házasságot kötöttek. Születés: Garas Tibornak és Gásjáér Máriának Gábor Tibor, Németh Györgynek es Filep Irennek Andrea OHbriella, Vlgh Lajosnak és Gulyás Ida Máriának Lajos István. Cpucs Istvánnak és Ördög Irénnek. Róbert István, Sipos Mihálynak és Szabó Matild Máriának Zsolt, Szrenka Tibornak és Oueth Évának Tibor. Bárdi Zoltánnak és Bognár Magdolnának Judit, Szekeres Józsefnek és Bálint Aranka Jolánnak Tünde Ágnes, Szűcs Istvánnak és Rajtik Juliannának Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Szabó Józsefné Wolf Anasztázia, Csizmadia István, Molnár Lászlóné Kecskeméti JuUanna, Boros Pálné Weltyn Mária, Szécsi István, Bojtl Mlhályné Horváth Terézia, Mezei Ferenené Zsiga Mária. Borbás AnUlné Klspál Erzsébet meghalt. A gazdálkodási hibák—halmozva A szentesi Termál Tsz szanálása y Ismeretes, hogy az ország sok téeszében magasabb egyes munkáskategóriák keresete az országos bérszínvonalnál. De ha a magasabb bér nagyobb vállalati jövedelmet eredményez, vagyis a bevételből futja a magasabb bérre — az elvileg más, mint a Termálban, ahol például a tehenészek keresetét nem fedezi az állattenyésztés jövedelme. Más ágazat nyereségéből kellene ezt a ráfizetést fedezni, de ilyen „más ágazata" — amely rendszeres tiszta nyereséget adna — a Termálnak nincs. A magasabb bért a Termál ugyanis nem a nagyobb eredményből fizette (ami még, elfogadható), hanem tulaj-' donképpen az államkasszád ból Hét hiba Elhibázottnak bizonyult a Termál termelési profiljának megválasztása, és beruházásainak iránya, mert túl sok a kézi munka és kevés a gépesítés. Nagy területen folyik a téeszben szántóföldi növénytermesztés — kukorica, búza, kender, takarmány, lucerna stb. Ezeknek az alapvető és nyereséges termelési ágazatoknak a gépeit nem újították fel; a kukorica művelését nem gépesítették, hanem elterjesztették részes müvelését... A mezőgazdasági termelés technikája szempontjából a Termál talán a szentesi körzet legelmaradottabb szövetkezete, mert gépei elhasználtak. A pénzt építőipari gépekbe befektették, s az építőipari részleget most felszámolják. Külföldi dollárkölcsönből épült a hollandi üvegház, amelyet áruval, szegfűvel kell majd visszafizetni. Ám de olyan kedvezőtlenek a visszafizetés feltételei, hogy a szegfűexport bevétele nem fedezi a termelés költségeit. Emellett az importált növényházak műszaki szempontból sem a legkorszerűbbek, nem a leggazdaságosabban A „korszerű" nyugati növényház voltaképpen csak kirakat, amely mögött elmaradott, kézi munkára épülő, költségesen termelő növénytermesztő tsz bújik meg. E helyzet megjavítása végett a téesznek most néhány millió forintért korszerű traktorokat és mezőgazdasági munkagépeket kellene vásárolnia, hogy az elterjedt kézi munkát nagy termelékenységű, viszonylag olcsóbb mechanikai munkával helyettesítse, s így megszabaduljon a béralap túlterhelésétől, és növelje a növénytermesztés jövedelmét. Összefoglalva: a Termál régi vezetői a gazdálkodási hibák sorozatát követték el, amelyeket csak azért nem nevezünk bűncselekményeknek, mert a Büntető Törvénykönyvben nem találhatók. Ezek: 1. Mammutszövetkezet létesítése. 2. A tsz-demokrácia és a belső ellenőrzés felszámolása. 3. A könyvelés rendetlensége, és az önelszámolás hiánya. 4. A jövedelem „fejése" az állami költségvetésből. 5. A beruházások túlfeszítése. miközben elorozták más tsz-ek elől a beruházási kereteket. 6. Magasabb bérek közvetve az államkasszából. 7. Elavult gazdaságszervezés (részes művelés, kézi munka), amelyet kirakatpolitikával lepleztek. Íme, ezek a legfontosabb gazdálkodási hibák, amelyek a téesz gazdálkodásának pénzügyi csődjéhez vezettek. mái 1971-ben ls — amely jó év volt — mérleghiányos. 1971-ben a terv szerint már 25 millió forintot kellett volna törleszteniük. Csupán a béralaptúllépés meghaladja a 10 millió forintot, ezenkívül több mint tízmillió a bevételkiesés. A mérleghiány logikus. Ha a szanálás nem szünteti meg a veszteséget szülő gazdálkodási hibákat, akkor új veszteségek keletkeznek. A felsorolt hét gazdálkodási hibából a szanálás csak egyet, a hitelhalmozást küszöbölte ki. A veszteségek keletkezésének többi Ivat forrása tovább buzog. Az irreális bérszínvonal, az ónelszámolás hiánya, a részes művelés, a kézi munka, a veszteséges virágexport stb. nem szűnt meg. Vagyis a gazdálkodási hibák zöme megmaradt, és a veszteséget újratermelik. „Gyógyítás" helyett maga a szanálás is beteg volt. Három javaslat Betegszanálás Az 1970 elején végrehajtott szanálás nem változtatott lényegesen a téesz helyzetén. Az állam nem tudott a téljes hiány pótlására 93 millió forintot adni egy rosszul gazdálkodó tsz-nek. Adósságainak nagy részét 1971 elején prolongálták, a legégetőbb fizetési kötelezettségek teljesítésére pedig 17 millió forintot adtak a költségvetésből, Ez az úgynevezett szanálás azt a kötelezettséget rótta a Termál kollektívájára, hogy 1971— 75 között évente 35 millió forintot fordítsanak a régi adósságok törlesztésére. (Csupán az évi kamatteher 12 millió forint.) Ma már egyöntetű az a vélemény, hogy ez a szanálási terv nem volt jó, végrehajtani nem lehet. A TerÁltalában borúlátóan ítélik meg a Termál 1971-es helyzetét és jövőjét. De nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút. A tsznek nagy a vagyona, vannak jó földjei, korszerű üzemágai (a hibridüzem, a növényházak), és hatalmas dolgozó kollektívája. Három olyan javaslattal vagy elképzeléssel találkoztunk, amely le akarja fektetni az egészséges, veszteségmentes további gazdálkodás alapjait. Az első, a jelenlegi, vezetők elgondolása: a hitelek visszafizetését el kell halasztani 10—20 évvel, és adjanak a tsz-nek újabb kölcsönt traktorok és mezőgazdasági gépek vásárlására. Vagyis: fizessék a veszteségeket ismét a költségvetésből. E javaslatnak több a hibája. Közülük itt csak egyre mutatunk rá: nem engedi meg a bérszínvonal leszállítását a bevételek adta lehetőségre, mert ha lecsökkentenék a virágüzem vagy az állattenyésztés dolgozóinak bérét 25 százalékkal, úgy a dolgozók kilépnének a- Termálból. Ha viszont az eddigi béreket fizetik, akkor a béralapot túllépik — és veszteséges lesz ismét a gazdálkodás. A másik javaslat (helyi Szervek vezetőinek elgondolása): olyan új vezetőket kell a tsz élére állítani, akik közgazdasági, szakmai és vezetési tapasztalataik alapján képesek a gazdasági rendcsinálásra. Ennek a javaslatnak is van egy nagy hibája; ilyen vezetőt nagyon nehéz találni, eddig nem is tudtak. (Hozzáértő emberek ugyanis nem nagyon törik magukat a Termál vezetésére.) A harmadik javaslat — ezt a szomszédos Árpád Tsz főkönyvelője, dr. Márton Sándor terjesztette elő a múlt évben végzett közös téeszvizsgálat alapján — a Termál Tsz-t fel kell oszlatni, vagyis ki kell gombolni a rosszul begombolt mellényt. E javaslat szerint az óriás Termálból a szomszédos — és igen jól gazdálkodó — tsz-hez csatolnák a megfelelő területeket, és egy tizezerholdas növendékállat-nevelő téeszközi önálló vállalatot hoznak létre. (Cserebökényben.) Megjegyzendő, hogy a Pénzügyminisztérium szakemberei tavasszal ez utóbbi javaslatot tartották a költségvetés szempontjából a legjobbnak. Mindenesetre a téesz feloszlatása megszüntetné az ismétlődő gazdálkodási hibákat és a veszteségeket, mert a szóban forgó négy téesz egészségesen gazdálkodik. Emellett — s talán ez a legfontosabb — megszűnik a Termál Tsz dolgozóínak mai létbizonytalansága, mert a szentesi Felszabadulás, a Május 1., az Árpád és az Alkotmány olyan téeszek, amelyek biztosítják tagjaik magas életszínvonalát. Elképzelhető, hogy valaki jobb javaslatot tesz. Természetesen a legjobb elgondolást kellene megvalósítani. De mindenképpen kívánatos egy olyan igazi szanálás, amely nemcsak a tüneteket kezeli, de a betegség okait is megszünteti. Lovas Márton Emléküket őrzik az utcák 36. PALFY UTCA lG50-ben még két utca: a Tél utca délen csak a Szécsi utcáig ért, a mai Szabad sajtó utcán túli folytatása volt a Koiic/ca utca. Ez utóbbi nyilván azért kapta nevét, mert zsákutca volt. A Vízkor a Tél utcának már új neve volt: Szélpál utca. Ez ls jellegzetes alsóvárosi vezeteknév, csakúgy mint a Víz után kapott mai név. Pálfy utca, A mai Pálfy és Szabad sajtó utca keresztezése táján állott 1817 óta Pálfy Sándor gyógykovács műhelye. Kél fia. Pálfy János és Pálfy Balázs dolgozta ki 1859-ben a paprikaőrlés sajátos technológiáját. Ugyanebben az évben apjuk műhelyét vasöniődév^ bővítették. W71-ben pedig beköltöztettek Alsóvárosról a mostani Tolnuliln sugárutra (a mai Autójavító Tielyere). és itt gépgyárrá fejlesztették. A húszas években, miután a belvárosból szabályrendeletek kitiltották a levegőszennyező üzemeket, az akkori tulajdonos, Pálfy János fia Pálfy Dániel (1871 —1928) ismét kivitte az Alsóvárosi temető mellé. Itt paprikamalmot is létesített, de tönkrement, és gyárát föl kellett számolnia. 1932-ben fftlparcellázták a gyár telkét: a mai Pálfy-telep utca őrzi az emlékét. öccse. Pálfy József (1874—1941) 1897-töl a Város szolgálatában állott, 1908—1918 kózt árvaszéki ülnök, 1918-ban országgyűlési képviselő. 1034-tól az 1944. évi német megszállásig Szeged polgár mestere. I Az ő fia volt Pálfy György (1904—1970). a i fölszabadulás előtt városi tanácsnok, a fölszabadulás után az első polgármester, később helyettes polgármester, majd főispán. PALFY-TELEP UTCA Az imént említettem, hogy Pálív Dániel az 1920-as években gépgyárát az Alsóvárosi temető mellé telepítette a belvárosból. Ennek megszűnése után hívták ezt a területet Pálfy-telepnek, s a legújabb, 1970. évi térképen találkozunk először a telep helyén keletkezett utca nevével. Nem szerencsés név, mert összetéveszthető a Pálfy utcával. Meg kell változtatni. PETŐFI SANDÜK SUGARÚT Nyomvonalát már látni Kaltschmidt 1746. évi térképén. Az 1814. évi térképen olvassuk régi nevét is: Pétervári országút. 1830-ban Pétervári utca, 1044-ben mar Szabadkai utca is előfordul, de azért egészen a Vízig legáltalánosabb neve a Pétervári országút. Pétervári utca. A középkori Város egyik legfontosabb útvonala volt: a Budát Péterváraddal összekötő főút. Pétervárad vagy Pétervár ma csupán az Újvidékkel szemben, a Duna magas partján álló váráról ismert A közéokorbnn nagy stratégiai jelentőségű erődítmény volt. A szegediek számára különlegesen fontos volt ez az út, mert a módos szegedi polgároknak Pétervárad mellett. Kamenlcán szöleik voltak, s onnan ezen az útvonalon hozták ide a termést, a bort. ' Százötven éve a Pétervári országút a mai Kárász-háznál kezdődött, magában fogialta a mai Kárász utcát, majd a Dáni utca egy részét, s úgv követte a mai sugárút nyomvonalát. A mai Vértanúk terén levő Pétervári kapunál (Pétervári sorompónál. Szabadkai kapunál) ért véget. A korábban jelentéktelen, a török kivonulása ulán újjátelepüll és nagy mezővárossá nőtt Szabadka utóbb — mint láttuk — kezdte kiszorítani a 18. szazadtól szerepét vesztett Pétervárad nevét. Ezt tükrözi a 19. század névhasználatának ingadozása. A Víz után Szabadka közelsége győzött. Szabadkai sugárút lett belőle. De nem sokáig. Békefi Antalnak, a Szegedi Nnpló felelős szerkesztőjének, az érdemes szegedi novellistának indítványára a törvényhatósági bizottság 1899. szept. 20-i ülése elhatározta, hogy a Szabadkai sugárutat Petőfi Sándor sugárútnak nevezi el. A végrehajtással késedelmeskedtek, a Naplónak szóvá kellett lenni az új táblák hiányát. Az 1901. évi varostérképen olvasható először a mai név. Emlílettem már, hogy Petőfiről közvetlenül a Víz után. 1880-ban már neveztek el egy utcácskát Szegeden: az Arany János utcára és a Vörösmarty utcára merőleges Petőfi utcát. Ezt — a kettősség megszüntetésére — Í910-ben Bánffy Dezsőről akarták elnevezni, de a javaslat fölháboredást keltett, így abbamaradt. 1926-ban ez lett a Horthy Miklós utca, a fölszabadulás óta pedig Dózsa György utca. Petőfi Sándornak (1823—1849) érdemeit itt fölösleges méltatnom. Csal? arra emlékeztetnék, hogy tíz évvel ezelőtt a Délmagyarország hasábjain érdekes vitát folytattam az azóta elhunyt kiváló Petőfi-kutatóval. Dienes Andrással. vajon igazak lehetnek-e azok a kortársi nyilatkozatok, mely szerint 1849 július elején Petőfi megfordult Szegeden? En kótségbevontam, Dienes hitelesnek tartotta a vallomásokat, ö volt az illetékesebb: hagytam magam meggyőzni. Egy okkal több, hogy Petőfi hagyományát Szegeden különösképpen áDoljuk. Szegedi kancsolata még Számwald-Sláhel Gyulával, a sesgedi születésű könyvárussal való barátsága (verset írt hozzá), s itt vár megvalósításra az a terv. melyet ö Arany Jánoshoz írott levelében jövendölt meg: szobra ott áll maid Dózsáé mellett. (Folytatjuk.) Pctcr László