Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-07 / 80. szám

VASÁRNAP, 1974. ÁPRILIS % Az „Ifjúság Szegedért plakett kitüntetettjei Martin Mária Mint korábban beszámol­tunk róla, a KISZ városi bi­zottságának íogadalomtételi ünnepségén nyújtotta ét dr. Biczó György, a városi ta­nács elnöke a tavaly alapí­tott, s most második alka­lommal odaítélt „Ifjúság Szegedért" plaketteket. A forradalmi ifjúsági napok keretében átadott kitünteté­seket a következő fiatalok kapták: Martin Márta, Nagy Gizella, Szalag István, Zol­tánfi István és az olajipari KISZ-bizottság építési üzem­egységének KlSZ-alapszer­yezete. Martin Márta A Szegedi Nemzeti Szín­ház fiatal, ígéretes tehetségű művésze. A színművészeti főiskola után került Szeged­re, s a szegedi színháznál második évadját tölti. Je­lentős szerepeket kapott az elmúlt két szezonban, egyik fő részese volt annak a ma­gas fokú művészi munkának, mely megteremtette a szege­di politizáló prózai társula­tot. Jelentős szerepeket ka­pott az Antigoné című da­rabban, Révész Gy. István: Például Caius, Lunacsarsz­kij: A felszabadított Don Quiote, Bulgakov: Rein mér­nök álma s legutóbb Krleza: Golgota című darab­jában. Magas színvonalú, művészi munkát végzett Shakespeare: Ahogy tetszik című drámájában is. Rend­szeresen fellép társadalmi és politikai ünnepeken, állandó résztvevője ' a közönség­találkozóknak, vitáknak. Hagy Gizella A Pumutnyomóipari Vál­lalat szegedi textilműve egyik pártalapszervezetének titkára. 1904 óta, tehát tíz éve dolgozik a szegedi tex­Nagy Gizella tilművekben, nyírógép keze­lőként. 1966-tól 1971-ig KISZ-alapszervezeti titkár volt, 1972 novemberétől pártalapszervezeti titkár. Elvégezte az öthónapos párt­iskolát. Egyik szervezője a vállalaton belüli társadalmi munkáknak, és három szo­cialista brigád is őt nevez­heti „szülőanyjának". A vál­lalati munkaversenyben mű­szakja jelenleg is első he­lyen áll, gazdasági munká­ját kifogástalanul végzi. Két alkalommal részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben, és megkapta a KISZ KB dicsé­rő oklevelét is. Szalay István A József Attila Tudo­mányegyetem Bolyai Intéze­tének fiatal adjunktusa. Hét évig volt KlSZ-funkcioná­rius, alapszervezeti, kari tit­kár, majd az egyetemi KISZ-bizottság agitációs és propagandafelelőse. Tevéke­nyen részt vesz a fizikai dolgozók gyermekeinek egye­temre való felkészítésében. Munkáját hozzáértéssel, po­litikai meggyőződéssel vég­zi. Szakmai felkészültségéi átadja a jövendő egyetemis­táknak. 1969 óta tagja a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek, 1968-ban lett a párt tagja. Sok irányú társa­dalmi elkötelezettsége mel­lett a tudományos munka terén is nagyszerű eredmé­nyeket ér el. Eddig három publikációja jelent meg, öt dolgozata vár közlésre. Zoltánfi István A fiatal szegedi festőgehe­ráció egyik legtehetségesebb tagja a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett rajzsza­kos diplomát. A főiskola el­végzése után hamarosan ál­landó résztvevője lett a kü­lönböző tárlatoknak, s egyé­Szalay Zoltánfi István István ni hangú festményeivel or­szágos rangot vívott ki ma­gának. Művészeti tevékeny­ségéért 1969-ben és 1971­ben a szegedi nyári tárlaton kapott díjat, 1972-ben a Dél­alföldi tárlat Koszta-plakett­jével jutalmazták, tavaly, 1973-ban pedig Szeged város alkotói díját vehette át. Nemcsak festőművész, de pedagógus is. Alkotásaiban tükröződik a nagy rene­szánszfestők öröksége, az al­földi realizmus hagyomá­nyai, és századunk emberé­nek összetett életérzése. Áz NKFV építési üzemegység KISZ­alapszervezete Az olajipari KISZ-bizott­ság építési üzemegységének KISZ-alapszervezete főleg társadalmi munkájáért ér­demelte ki a közösségeknek is adható, az „Ifjúság Sze­gedért" plakettet. Az alap­szervezetet aktív társadalmi munkájáért, a kollektíva hozzáállásáért olajipari KISZ-bizottság és a KISZ Szeged városi bizottsága több alkalommal részesítet­te dicséretben. Társadalmi munkájuk jelentős gazdasági értékekkel gyarapította Sze­ged városát. Maigret búcsújátéka A BOLONDOK GRÚFJA. A könyvek lapjait és a szín­padokat bőségesen ellátta bo­londokkal az írói lelemény, fantázia. Jókai bolondjai szo­lidak. Nem is igaziak, játsz­szák az eszüket, és nem sze­retnek kockáztatni. Irodalmi sorstársaikkal mindössze any­nyi rokonságot tartanak, hogy a valóságos élet, az élet napi küszködései, gond­jai elől menekülnek a «>ökö­nyös színleléshez, ám lia a látszatért felelniök kell, ha következetes szerepjátékra szólítják fel őket, sietve el­mesék légvárával falazta be szereplőit, ahol a Koromfit tehetségesen eljátszó, elegáns Kalocsay Miklós, dalra né­mult grófkisasszonyával: Egri Mártával, fölsült ex­menyasszonyával és kasté­A mindig kéznél levő jó ba­rát és munkatárs, Lucas elő­léptetésére így egyelőre nem koccinthattak. A tapintatos Simenon meglehetős rutin­munkával bízta meg, Maig­ret búcsújátékán, az utódot. lyának egész személyzetével .de hát az edzett Lücast serh olyan vígkedélyű társaság, hogy egy gondűző vígopera, vagy bármely estéken üdítő musicaloperett sem kíván­hatna alkalmasabb szöveg­könyvet .A bolondok grófja megmaradt remek librettó­nak — hátha fölhasználják. MAIGRET BÜCSÜJA. Egy vetik hóbortjaikat, ledobják híján negyvenedszer jelent az álarcot. Komikusak. A bo- meg péntek este a képer­londolc grófjából, Jókat tán nyőn Georges Simenon el­kevésbé ismert regényéből, pusztíthatatlan detektívje. Müller Péter írt könnyed Felkötött karral, végre sza­hangvételű, operettesen lé­gies tévéjátékot. Daróczi Bár­dos Tamás kellemes muzsi­kájából többet is elhallgatott volna a néző, hiszen Vámos László rendező a romantikus badságra készülődve, főfel­ügyelői kinevezéssel a zse­bében (kiérdemelte, utólag is gratulálunk) —, amikor meg­szólalt az ominózus telefon. féltjük majd Párizs fifikás bűnözőitől: eleget bizonyítot­ta, hogy nem ijed meg saját árnyékától, legény a talpán. Maigret azért még besegített. Kedves főfelügyelő! Utólag megvallva, sokat viccelőd­tünt, házsártoskodtunk vele­tek, de azért rendre odacsa­logattatok a tévé elé. s bi­zony más nemzetbeli kollé­gáitok (a mieinket is bele­értve) sem kényeztettek el túlságosan, ezért hát szur­koltunk nektek. Búcsúzunk tehát — ahogy a szakmát'és a piacot ismerjük — így: • viszontlátásra!... N. I. TT r JLeanyvasar Vajon hányszor lőhet rá Miki egér hatlövetű koltjá­val egy léggömbre anélkül, hogy az szétpukkanva sem­mivé váljék? A válasz nem egyszerű, hiszen számtalan tényező befolyásolhatja az eredményt. A széljárás, Miki egér edzettségi állapota, fel­készültsége, kolljának kar­bantartása, a töltények mi nősége. Azaz: az operett műfaj mai kelendősége, a rendező ötletei, a szereplők tehetsége és komédiázóked­ve, a muzsika habkönnyű dallamaira rezonáló fülünk, a látvány színességétől, vib­rálásától káprázó szemünk, és sorolhatnánk. Miki egér most úgy lő sokszor egymás után a Leányvásár nevezetű léggömbre, hogy egyikük, sem szenved károsodást, Mi­ki egér is élvezi a helyzetet, a léggömb is sérülés nélkül ússza meg a három felvo­Két napig a mechanikáról Tegnap befejeződtek Sze­geden az Országos Pedagó­giai Intézet által a Déri Miksa Ipari Szakközépisko­lában és a Bartók Béla mű­velődési központban szerve­zett Mechanikai módszertani napok. Dr. Bangha József, az Országos Pedagógiai In­tézet vezető szakfelügyelője foglalta össze a kétnapos ren­dezvény-sorozat tapasztala­tait. — Az első napon, pénteken szaktárgyi és pedagógiai kér­désekkel foglalkozó előadá­sok hangzottak el. Szó esett a mechanika tanításának fon­tosságáról, fejlődéséről, va­lamint a jelenlegi oktatási rendszerben elfoglalt helyé­ről. Előadás hangzott el a tananyagcsökkentésről, a tan­könyv helyes összeállításá­ról, esetleges átdolgozásáról is. Felhívtuk a tanárok fi­gyelmét a szemléltetés szük­ségességére és fontosságára, az audiovizuális eszközök céltudatos használatára. Ezt kívántuk megerősíteni a Déri Miksa szakközépiskolában rendezett eszközrendszer­kiállításunkkal, ahol nemcsak bemutattuk a különféle szemléltetőeszközöket, hanem azok elkészítéséhez és he­lyes alkalmazásukhoz ifi ta­nácsokat adtunk. — A második napon di­daktikai-módszertani elő­adásokat hallhattak a részt­vevők, bőséges gyakorlati bemutatókkal. Ezután került sor a tanárokkal való kon­zultációra. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a szakmai napok igen sok új ötlettel, jó tanáccsal bőví­tették a tanárok „fegyvertá­rát", s az oktatásügyi szak­emberek is alaposabban meg­ismerkedhettek a pedagógu­sok szakmai gondjaival. K Ze. A Költészet napja Szegeden A szép versek kedvelőit idén is gazdag program vár­ja a Költészet napja alkal­mából rendezett irodalmi es­teken, író-olvasó találkozó­kon. A szegedi városi tanács művelődésügyi osztálya, a he­lyi írócsoport, a Somogyi­könyvtár és a Bartók Béla művelődési központ összeál­lításaiból bárki találhat ma­gának kedvére valót. A Költészet napjának hiva­talos megyei megnyitója csü­törtökön, április ll-én este 7 órai kezdettel lesz Makón, a városi könyvtárban, ahol Lator László és Kormos Ist­ván estjét Kiss Ferenc vezeti be, s közreműködnek Martin Márta, Kovács János, Szabó István, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Előtte 3 órakor a makói gyermek­könyvtárban találkozik Kor­mos István legfiatalabb ol­vasóival. Ugyanezen a napon, csütörtökön este 7 órakor tartják a Költészet napjának szegedi központi rendezvé­nyét is, a Tisza-szálló nagy­termében: Fiatal költők estje címmel. Veress Miklós, Sze­pesi Attila, Petri Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács István, Utassy József, Sárán­ál József és Baka István ver­seit Csernák Árpád, Konter László, Körtvélyessy Zsolt, Melis Gábor, Simon Éva és Déri Mária, a szegedi szín­ház művészei tolmácsolják, ünnepi megemlékezést dr. Ilia Mihály, a Tiszatáj fő­szerkesztője tart, aki a köl­tőket is bemutatja a közön­ségnek. Holnap, hétfőn este 6 órai kezdettel a móravárosi könyvtárban mutatja be Sza­lay Csaba fiatal költőt Olasz Sándor, a Tiszatáj munka­társa. Kedden a szőregi könyvtárban Csorba Győző estjét vezeti be dr. Ilia Mi­hály, a Tiszatáj főszerkesz­tője, este 6 órai kezdettel. Ugyanebben az időben a kis­kundorozsmai művelődési házban találkozik olvasóival Simái Mihály. Szerdán, ápri­lis 10-én délután fél 5-kor a tápéi fiókkönyvtár vendé­ge lesz Petri Ferenc, 4 óra­kor a mihályteleki művelő­dési otthonba látogat Simái Mihály. Pénteken, április 12-én este 6 órakor a felső­városi könyvtárban találko­zik olvasóival Tóth Béla és Simái Mihály. A rendezvé­nyeken kiállítják a szereplő írók könyveit, s több könyv­tárban szavalóversenyekkel, hanglemez-bemutatókkal szí­nesítik a költészet napi ren­dezvényeket. Április 25-én este 8 órától rendezi meg programját a Bartók Béla művelődési központ Ifjú Mű­vészek Klubja, másnap Ve­ress Miklós lesz a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat könyvtárának vendége, este 7 órától. Kovács Gyula és Berta Erzsi jelenete nást a szegedi színház desz­káin A színpadra állítók szán­dékát már a műsorfüzet is felfedi Címlapján szerepel Walt Disney népszerű rajz­filmfigurája. Miki egér, a műsorfüzetben pedig Donald kacsa és társai, jelezvén, ho­gyan látják ők, s velük mi is Jacobi Viktor operettjé­nek puskaporszagú, ám édes­kés történetét, fülbemászó dallamait. Ezt a szándékot segíti Sándor Lajos ötletes játéktere és Gyarmathy Ágnes egy-két elhibázott motívumtól eltekintve deko­ratív, látványos jelmezei. Bor József ismét jó kar­mesternek bizonyult, csak úgy pattogtak (a szó szoros értelmében is), csak úgy füstöltek (a szó szoros értel­mében is), csak úgy villódz­tak (a szó szoros értelmében is) rendezői ötletei. Az isme­rős dallamok méltó tolmá­csolóra találtak a Szalatsy István vezényelt zenekarban (Csala Benedekkel felváltva dirigálják majd az operet­tet). A szemléletváltozásnak érdekes jelensége, hogy már nem a naiva és a bonviván a darab iga­*~zi főszereplője, hanem a szubrett és a táncosko­mikus. övéké a színpad, ők töltik meg elektromossággal a levegőt, ők 'mozgatják meg nevetőizmainkat. Fritz sze­repében Király Levente pá­lyájának újabb állomásához érkezett. Ebben a műfajban többet nyújtani már szinte lehetetlen. A komédiázas nála nem megtanult pózok és grimaszok sora, hanem belülről fakadó lényeg, ezért természetes és kacagtató minden spontán mozdulata, arcmozdulása, egész megje­lenése. Bessy Krasznói Klári volt, alakítása akrobatikus mutatványokban is bővel­kedtek. Lucyt Berta Erzsi alakította, akit másfél év után láttunk újra a szegedi színpadon. Partnere a bemu­tató előadáson Csizmadia László volt. (Tom szerepét felváltva alakítja Szabady Józseffel.) Nagyszerű alakí­tást nyújt Kovács Gyula — aki a napokban részesül' művészi munkája elismeré seként a „Szocialista Kultú ráért" kitüntetésben —, a; öreg gróf Rottenberg szere­pében. Fontos részese a si­kernek a lánckar. Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom