Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

21 Csütörtök, 1979. november 1. Nincs összkomfort Gelmannal Moszkvában —> léner Péter rendezi az tfszakai utazást „Akárhogy is számolgatjuk, a Mi, alulírottak igazán jó. úgynevezett termelési témájú színdarab, amelyben a társa­dalmi realitást az iró közéleti felelősséggel, belső fájda­lommal, magas művészi színvonalon ábrázolja — írta a Liiyeraturnaja Gazeta júliusi száma. — Nem véletlen, hogy majdnem egyidejűleg mutatta be két kiváló moszkvai szín­ház: a Művész és a. Szatíra Színház." Amiképpen az sem véletlen, a főrendező Léner Péter fogékonyságát dicséri, hogy a szegedi színház gyorsan ráharapott: pár hónappal a moszkvai ősbemutató után, a szovjet dráma magyarországi szemléje alkalmából, itt is színre viszik, a Kisszinházban. E hétvégi premier nincs előzmények nélkül. Alekszandr Gelman korábbi két darabját, az Egy ülés jegyzőkönyvit, valamint a Visszajelzést, nagv sikerrel játszotta a Budapes­ti Nemzeti Színház, az előbbiből film is készült, amit a bu­dapesti előadás tivéfelvételével együtt láthattak a szegediek is. Gelman-ügyben tehát nem tájékozatlan a publikum. — Amit mi Éjszakai uta- ajánlott Horval István, a Zás címmel szombaton mu- Vígszínház igazgatója, a Gel­tatunk be, a szovjet szak- man is kritika egyöntetű elismerő- egyik moszkvai sét váltotta ki — keveredik színpadképét cióktól mentesen. Sokáig az! hittem, aki tisztességesen, lelkesen, becsületesen dol­gozik, azt elismerik, előbbrr jut vagy stabilizálja helyze­tét. Holott nem feltétlenül. A szocialista társadalom megteremti az érvényesülés lehetőségeit, de az emberek­nek meg kell küzdeniük azért Vagyishát nálunk sin­csenek leosztott kártyáit — Es milyen praktikus él­ménnyel gazdagította a ren­dezés folyamata? — Gelman mérnökként in­dult, építkezéseken dolgo­zott ez a darabja is publi­cisztikus fogantatású. Tárgy­szerű, kitapintható, megélt helyzetekből épül. Alapvető élménye a küzdelem, vita, harc, melynek során megérzi ,. , . „az ember, hogy van esélye a nagyon diceért, a« j6nak ^ biztosítéka ninc6is feltétlenül, a győzelemre. Itt van ez a riport ázsdíszlet. | premier tervezte ő. Sl­./„.SSl Elrakott került megegyezni vele te. Tárgyainak> kellékeinek va6Úti fülkéből Léner Péter. Szeretném hozzátenni rend­komfortatlansága, álcár egy -t ^ 18 "fS^T5, kivtu gy°rsan' rugalTSan: valóságos vasúti fülkéé, ki­frdete*. fantáziagazdag disz- igen rokonszenves, szimpa- f iezi az ember ^adat^n letét Varga Mátyás kivitelez- tikus muveszek, nagyvonalú keUemetlenség reflexeit a hí' mindketten, igazi mindennapi életbem Nincs úlegák. , kényelmes fotel, ágy, asztal. - Moszkvai színházi lap. hoan8n a ^(nésznyugalmi venthal tervei alapján. Ma- kollégák, tyi bácsinak, hiszen a szak­mabeliek csak így tisztelik. személyesein is sok köze van alapszituációt. a Tyeatr, röviden leirja az darab hozzá: Gelman budapesti be­mutatóinak színpadképei fű­ződnek nevéhez. — Aktualitásával, társa. egyetlen éjszaka játszódik, egy vasúti kocsi folyosóján is két szomszédos kupéjá­ban. Ebben a kocsiban uta­rialmi, politikai töltésével, zik vissza egy átvételi bi­köaóleüségével nyerte meg zottság, mely — minden jel tetszésünket a darab — tele­pedik mellénk a rendező. — Úgy Is mondhatnám, abba a állapotból játszhatna. De hi­szen nem kerítenek-e be va­lamennyiünket, a nap min­den percében, különböző stresszhatások? Csöpög a vízcsap, huzatos az ablak, nem indul az autó, elrom­lott a jegyautomata, foglalt a telefon, az ember hány­szor érkezik munkahelyére szerint hajlithatatlan becsű letességgel járva el — a _ nagyszámú hiányosság miatt idegi leg " kttrUríiíím. £ 'ami vonulatba illeszkedik, melyet nem vett át egy kenyérgyá- ot, lön AMZl 7 /hnaiolxi auti «M A mXIm l•linálvMda " — Ne folytassa, tanúsít­Maróti Lajos éa Csurka Ist- rat. Egy másik kupiban pe­ván közelmúltban játszott dig Singyin, a bűnös építő­darabjaival reprezentálunk, ipari Gelmant egyénisége, érzé- csere sem szerint, ezekkel a szer komplexum fódiszpé­csinos felesége, Alla, és a komplexum osztály ve­aőkkel rokonítja. Ugyanúgy zetöje, Maliszov — azzal a . .. profán, hétköznapi társadal- szándékkal, hogy az átvételi *or;iun.toen ts, maja hatjuk, „mi, alulírottak." Ap ropó: ez a darab eredeti cí­me. Később Utazik a bizott­ság lett belőle, a színházi mű­mi helyaetből indul ki, ahol aztán egy képzeletbeli szon­dát szúr le a jelenségek mé­lyére, hogy ott jellemző tár­sadalmi képet elemezhessen. — Hogyan jutott a darab­hoz ilyen frissen? bizottság tagjait furfanggal vagy cselszövéssel, de min­— Igen, a végleges cím: Éjszakai utazás. Régóta tb­— A dolog egyszerű, bu- nénk a poént, milyen sum­idapesti lakószomszédom, a mázható tanulsággal szol­denáron rábírják az átvételi rekszem arra, bevallom ez bizonylat aláírására, mielőtt idáig eredménytelenül, hogy a vonat a területi központba külföldi szerző darabját, ére." Anélkül, hogy a fejle- »hol lehetséges, tehát érte­mányefc elébe vágnánk, lelő- lemsaerűen, a mi éghajlati viszonyainkra akklimatizál­juk. Most talán sikerül eb­fordító Elbert János nyomta • kezembe. Később a minisz­térium elküldött Moszkvába, gd.lt es a darab Léner Pá­ternek, a rendezőnek? — Talán azzal, hogy a lát­ahol személyesen válthattam szólag egyértelmű erkölcsi, szót a saerzőveL Itt találkoz- gazságok még a mi azocia­tam a neves díszlettervező- lista társadalmunkban sem vél Leventhallal, akit már mindig nyilvánvalóak, nem Budapesten figyelmembe jutnak érvényre kompliká­ból valamit megvalósíta­nunk, hiszen Elbert János rangos fordítása sem pusz­tán mechanikus átültetése az orosz nyelvnek, hanem több annál. Kicsit ezzeí indokol­hatnám a címválasztás t is. Nlkolényt István Ma kezdődik Papír- és rongy­gyűjtési akció Napról napra észrevehet­jük, hogy a háztartásokban összegyűlt hulladék a sze­méttelepre kerül. Pedig apa­pír, a rongy és a fémek nagy részét újra lehetne haszno­sítani, Tavaly például egy­millió dollárért Importál­tunk rongyot, mert az itt­honi gyűjtésből nem jutott rongyot, s a szemétledobók mellett elhelyezik, A gyűj­tésnek ez az újfajta módja népgazdasági érdek, s félév múlva valamennyi város­részre kiterjesztik. Az új la­kótelepeken a városgazdál­kodási vállalat papír fal­irattal konténereket helye­zett el, amelyekbe a lakók elegendő a gépek tisztítású- bedobhatják a papirhulladé­hoz. Más tekintetben i» je­lentós az a hulladékmeny­nyiség, amelyet nem hasz­nálunk fel, A hulladék be­gyűjtését ezért célszerű ala­posabban megszervezni. A Szegedi Ingatlankezelő kot. Sajnos, sok helyen a la­kók nem élnek ezzel a le­hetőséggel, nem az oda illő lomot dobják a konténe­rekbe. S ezzel pluszmunká­ra késztetik a konténerek elszáll ítóit, pedig a hulla­kis törő­Vállalat a házfelügyelőket hssmositasa nepgazda­mozgóeította az akció érde- 8 8 lakossagnak kében. Mától, november 1-től 's. ,megér egy " elsőként Tarján városrész flest­IKV-lakóházaiban kezdődik el a gyűjtés, oly módon, hogy a házfelügyelők papír­zsákokba csomagolják a ház­tartásokban felesleges pa­pír- és rongyhulladékot, amelyet » MÉH elszállít. Az IKV kéri a lakosságot, se­gítse ezt az akciót. Végül is fölösleges lomtól, tűzveszé­lyes anyagoktól szabadítják meg háztartásukat, s mind­ez csupán annyi fáradságba kerül, hogy a szeméttől kü­lönválasztják a papírt és a Új levéltár Veszprémben A veszprémi vár egyik új­jáépített épületszárnyában át­adták rendeltetésének a me­gyei új levéltárat. Az épü­letrész helyiségeiben már megkezdődött a tudományos munka. A Magyar Posta a nemzet­közi telexforgalomban no­vember 1-től ki terjeszti az automata szolgálatot. A ma­gyar telex-előfizetők további 17 ország telex-előfizetőif hívhatják közvetlenül táv­hívás útján. Így a posta je­lenleg 160 országgal tart te­lexkapcsolatot, 55 ország előfizetői érhetők el táv­hívással. Enissgí ülés a lüs^ei népfrontnál Ülést tartott tegnap, szer­dán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Jelen volt Szabó László, a népfront Országos Tanácsa alelnöke lom azért, hogy az ifjúság megismerkedjék állampolgá­ri jogaival és kötelességei­vel. A továbbiakban az elnök­és Gyárfás Mihály, a me- ség megtárgyalta a lakó- is rekord gyei pártbizottság titkára is. Molnár Sándor, a népfront megyei titkára előadást tar­tott arról, mii tesz a mozga­utcabizottságok munkáját, valamint a tanács és a nép­front erre vonatkozó felada­tait. A kongresszusi verseny eredményeként újibb bá­nyaművelési rekordot je yat­tak fel stard.'n a \». raal­jai Szénbányák T'vnez bá­nyaüzemében: az év elejé­től mostanáig ös.-" -.?en 40 millió köbméter földet moz­gattak meg a külszíni szén­bányában do!~ozó gépóriá­sok. Ekkora mennyiségű föl­det tíz hónap alatt eddig még egyetlen évben sem ta­karítottak el a azénréteg fö­lül. A szovjet fi.m ünnepe Évente novemberben ren­dezik meg nálunk a Szovjet Filmek Fesztiválját. Az Idei filmnapok kettős ünnep, ugyanis ebben az évben 60 éves a szovjet filmgyártás. Lenin 1919 írta alá a sodik önálló játékfilmjét november 8-átől láthatjuk a Vörös Csillagban. A Születésnap Jurij lljen­ko filmje, Ukrajnában ké­szült, főszereplője egy asz­augusztusában szony, aki negyvennyolc kü­,Fénykép- és lönböző nemzetiségű gyéré­filmiparnak és -kereskede- ket nevelt föl. A rendező lemnek a népművelési nép- nálunk operatőrként mutat­biztosság hatáskörébe való kozott be Az elfelejtett ősök átmeneteléről" szóló dekré- árnyai című Paradzsanov­tumot, amely a filmgyártás filmet fényképezte. Később államosítását jelentette. Az láthattuk a Fekete tollú fe­októberi forradalom 10. év- hér madár című művét, fordulójára a szovjet film­művészet már olyan reme­keket produkált, mint példá-' ul a Patyomkin páncélos, vagy Az anya. Ma több mint 152 ezer, belépőjegyes film­színház van a Szovjetunió­ban, ezenkívül mintegy 70 ezer üzemi, iskolai, főiskolai stúdiómoziban ingyen vetí­tenek tudományos népszerű­sítő és dokumentumfilmeket. A Szovjet Filmek Feszti­válja alkalmából négy új já­tékfilm kerül a szegedi mo­zikba. A Hivj a messzeség­be forgatókönyvének írója az 1975-ben elhunyt Vaszílij Suksin. íróként, rendezőként és színészként is jól ismer­jük, hiszen több kötete je­lent meg magyarul, filmjei­ből nemrég retrospektív so­rozatot sugárzott a televízió. Színészként láthattuk egyik legértékesebb alkotásában, a Vörös kányájában, de sze­repelt többéit között a Fel­szabadítás, A katona vissza­tárt a frontról, a Kapasz­kodj a fellegekbe című fil­mekben is. A Hívj a mesz­szeségbe egyik legutolsó munkája, melyben több ko­rábbi novellájának motívu­mait is felhasználta: főhőse elvált asszony, túl a har­mincon egyedül küszködik, nevel! fiát. A főszerepet — akárcsak a Vörös kánvafáét — Fedoszejeva Suksina, az író özvegye alakítja. Part­nere Mihail Uljanov. a Vahtangov Színház kiválósá­ga. Szegeden mától, csütör­töktől vetítik a filmet, a Fáklya moziban. A háború hétköznapjairól szól a Nálunk csend volt című film; asszonyokról, akik kikísérték férlüket a frontra, aztán erejükön fö­lül dolgoztak, gyerekeket ne­veltek és vártak. Vlagyimir Samsurin fiatal rendező má­melynek ő volt a társ írói a is, és amelynek 6ajátos költői ábrázolásmódja nemzetközi sikert váltott ki. A Szüle­tésnap szintén 8-án kerül a Fáklya és a Vörös Csillag mozik műsorára. A Fekete fülű fehér Bim elmű filmet Sztanyiszlav Rcsztockij rendezte (leg­utóbbi nálunk bemutatott filmje a Csendesek a hn ina­lok). főszereplője Bim. a ku­tya, pontosabban egy fan­tasztikusan Intelligens skőt szetter. A férfi főszerepet Vjacseszlau Tyihonov iátsz­sza (A tavasz tizenhét viL lanataban nyújtott alakítá­sára emlékszünk talán leg­többen), a nőit pedig Irina Sevcsuk, aki nyolc évvel ezelőtt debütált a Csendesek a hajnalokban. Az ú.1 Rosz­tockij-műben nemcsak a ku­tyáról van szó. hanem min­den élőről, legfőképp az em­berről. életünknek a termé­szettel való összefonódásáról, és ezért az életért való fele­lősségünkről. A kétrészes filmet november 15-től ve­títik a Vörös Csillagban. A szovjet filmet a bemu­tatókon kívül számos ko­rábbi alkotás repriaével ün­neplik; mese- és kalandfil­meket is láthatunk, mint A csodatevő palatábla. Az emír kincse; ifjúsági film A reménység szele és A vörös pecsét is. Ruházati cikkek Kínából Tájékoztató címke nélkül is árusítható A belkereskedelem nagy a további szállításokat a mennyiségű ruházati cikket hazai megoldás pedig — — 6 millió kötött pamut fe- több milliós tételekről lévén hémeműt, 1,5 millió férfi- szó — nehézségekbe ütközik, és fiúinget 160 000 selyem- a belkereskedelmi miniszter sálat — vásárolt Idei és 1980. engedélyezte az említett ki­első negyedévi szállításra nai importcikkek fogyasztói Kínából. A megrendelt ter- tájékoztató nélküli árusitá­mékek első tótelei már meg- sát érkeztek, többségükről azon- Az évek óta kifogástalan ban hiányzik az érvényes minőségben beérkező cikkek rendelettel előírt magyal kezelésére egyébként tám­nyelvű tájékoztató címke, pontot nyújt a rajluk levő illetve akadnak olyan dara- cégjelzésen feltüntetett bok, amelyeken van — né- alapanyag-összetétel. Ezzel melyiken kettő Is —, de nem együtt a minisztérium köte­oda illő. Előfordul, hogy az lezte a kereskedelmi vália­ingekhez például az atléta- latokat arra, hogy eladóik trikó kezelési útmutatóját szükség szerint szóban Is mellékelték. Miután újabb 'ájékoztassák a vásárlókat a címkék itthoni gyártása és kínai Importcikkekkel kap­Kinába küldése késleltetné csolatos tudnivalókról. Ti&x&táf-cst a fővárosban A budapesti Kossuth Klub progresszív szellemi törek­törzsvendégei hosszú idő óta vést, amit ez a folyóirat ia nem láttak olyan nagy lét- jelent. Illyés Gyula a Tisza­számú közönséget, 1 mint a tájban már megjelent, illetve Szegeden megjelenő folyóirat hamarosan megjelenő versei­estjón Ez a szokatlan érdek- bői olvasott föl. Vörös László lődés szólt a lapnak termé- főszerkesztő — Bata Imre szetesan, de a Tiszatéj szer- kérdéseire válaszolva — a ziőnek, irodalmunk kiemel- szegedi folyóirat-hagyomá­kedő képviselőinek és a köz- nyokról, tradíciónak és Ojjá­reműködő jeles színművé- teremtésnek a szerkesztői széknek A vendégeket — munkában való megjelenésé­lllyés Gyulát, Kányádi Sán- ről, a kelet-európai kltekin­dorí, Páskándi Gézit és Tóth tésről beszélt, Kányádi Sán­Bélát — óriási taps fogadta. A TIT budapesti irodalmi dor, a kiváló romániai ma­gyar költő a Tiszatáj hid­szakosztálya és a Magyar szerepét is Illusztrálva friss írók Szövetsége álta] rendé- fordítását, Io«n Alexandru zett est a Magyar Rádió nyíl- versét mutatta be. Páskándi vános felvétele volt. Czine Mihály irodalomtür­Géza kifejtette, hogy a Ttsza­táj Iránti vonzalma onnan ténész bevezetőjében kiemel- ered, hogy jó szellemi klímát te, hogy a Tiszatáj — több érez a lap körül, mely a vélemény alapján mondható teljes magyar Irodalomból ez — a legrangosabb, a leg- válogat és ezt az egész ma­keresettebb irodalmi folyó, gyar irodalmat (beleétrve a iratok közé tartozik. Ezt az határokon túlit ia) mindig az irodalmi életben, a magyar érték szempontjából közelíti folyóirat-struktúrában betol- meg. Két darabjáról, a zze­tött jelentős szerepet azzal gedi színház fölkérésére irt teremtette meg, hogy a ma­gyar irodalom egészét szol­gálja, az összmagyar irodai­árvízi drámáról és a jövő évben a Dóm színpadán be­mutatásra kerüló Kálmán ki­mi értékeket tartja szem rály című müvéről is szólt előtt. A Tiszatáj legfontosabb Páskándi. Tóth Béla a város­erényei közé sorolható az ér- hoz való kötődésről, Tisza ci­ték tisztelete, a jó irodalom, mű szociográfiájáról, szü­a közösségi gondok fölvállaló- kebb haza és tágabb világ sának tiszta szándéka. A híd- összefüggéseiről beszélt, szerep, a kelet-európai kite- A forró hangulatú est st­kintée ugyancsak a lap egyik kerét fokozták a közreműkö­jellemzője. (A Tiszatáj eme dő neves művészek. Besse­karakterisztikus jegyeiről be- nyei Ferenc klilönören Pás­szélt később Páskándi Géza kándi Géza Különvélemény író is,) Hangsúlyozta Czine és Simái Mihály A táltosfiú Mihály azoknak a szerkesz- balladája című versének töl­tőknek az érdemeit, akik az mácsolásával szerzett emié­utóbbi nyolc-tíz évben a lap kezetes perceket. Sinkovits profiljának kialakításán fá- Imre — többek között — radoztak, a Tiszatáj elért Illyés Gyula Gyűrűk című színvonalának munkálkodnak. A házigazdai megtartásán versét mondta. Részieteket hallhattunk a Néme'h László feladatokat vásárhelyi élményeit Idéző kitűnően megoldó Bata itnre Drága jó nyolcadik című re­irodalomtörténész először génvtöredékből és Tóth Béla Illyés Gyulát kérdezte meg: N^NOSZ-ra emlékező írásá­mivel magyarázható a Tisza tájhoz való kötődése, ragasz kodása? Legnagyobb élő köl- versi adott e'ő őnk elmondta, hogy — bár ban e,ha->*".'itt m" a' várost, Szegedet nem Is­meri igazán — szereti a Cjc-nus Mariann Baka Istvá• Kányádi Sándor­A műsor­ok kivétel nélkül a Tiszatájhan jelen­tek meg. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom