Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-24 / 172. szám
Baka István 50 éves lenne Holnap lenne ötvenéves Baka István József Attila-díjas szegedi költő, műfordító, a kortárs magyar líra egyik legkiemelkedőbb alkotója. Baka István versei először a szegedi Tiszatájban jelentek meg, majd a költő az ugyancsak szegedi Kincskereső gyermek- és ifjúsági folyóirat munkatársa, főmunkatársa lett. A hetvenes évek közepétől fogva rendszeresen megjelenő új vers- és prózakötetei mellett Baka István a huszadik századi orosz líra egyik legihletettebb magyar műfordítójaként szerzett hírnevet, Szegeden pedig a Délmagyarországban megjelent irodalmi és zene publicisztikái tették még szélesebb körben ismertté nevét. A költő hosszas betegség után, 1995-ben hunyt el, végakarata szerint szülővárosában, Szekszárdon helyezték örök nyugalomra. Családja, tisztelői és barátai nemrégiben alapítványt hoztak létre a költő szellemi és tárgyi hagyatéka közkinccsé tétele érdekében. A Baka István Alapítvány célja, hogy a magyar irodalom és a hozzá kötődő társművészetek értékeit bemutassa, népszerűsítse, különösen Baka István alakjának megidézése, műveinek hozzáférhetővé tétele érdekében, avégett, hogy életműve a nemzeti kultúra szerves részéve, annak eleven hagyományává váljék. (Az alapftvány OTP számlaszáma: 11735005-20482547). Baka István születésének ötvenedik évfordulóján a Délmagyarország holnapi száma dr. Ilia Mihály egyetemi docenssel, az alapítvány elnökével jelentet meg interjút a költő szellemi hagyatékáról, valamint Balog József író tollából megemlékező publicisztikát közöl Baka István alkotói egyéniségéről. S. P. S. PÉNTEK, 1998. JÚL. 24. KITEKINTŐ - HELYI TÜKÖR 7 Szatymaziak Erdélyben • Munkatársunktól Szatymaziak maroknyi csapata a helyi önkormányzat és gazdakör szervezésében öt napot töltött Erdélyben. A kis delegáció a Maros és Hargita megyei gazdaköri tagok meghívására látogatott a Székelyföldre. Az első napon Marosvásárhelyen találkoztak Csomós Attilával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökével és Máté László gazdaköri titkárral. Továbbutaztak Balavásárra, ahol megkóstolták Sütő Árpád aranyérmes borait. Másnap Kovászna megyét keresték fel, megnézték a törcsvári kastélyt és sétálgattak Brassó utcáin. A krumplitermesztéséről híres megyében jólesett a melegben a csángók itala, a pityókabor. „Pityókázás" után felkeresték a Sepsiszentgyörgy melletti piciny magyarlakta falut, Illyefalvát. Itt a tejüzemet nézték meg. A kirándulás utolsó állomása a hagymatermesztő Kibéd volt. A szatymazi küldöttséget vezető polgármester, dr. Lengyel Istvánné és a jegyző, Mákos Istvánné egy Mercedes márkájú tűzoltóautót ajándékozott a kibédieknek a szatymaziak nevében. A látogatás célja, hogy a közeljövőben a gazdasági kapcsofatok megerősítése mellett a két régió gyerekekeit is közelebb hozza egymáshoz. Ebben nagy segítséget nyújtott Bódis Margit, a szatymazi általános iskola igazgatója és Ferenc Levente, a kibédi gazdakör elnöke. • Lovasverseny Zsombói ünnep • Munkatársunktól A tizedik, vagyis jubileumi meghívásos lovasverseny lesz július 24-26. között Zsombón. A meghívás azonban nem csak a versenyzőknek szól, a rendezők mindenkit várnak, aki a lovak iránt érdeklődik, vagy egyszerűen csak szeretne eltölteni egy kellemes hétvégét. Pénteken, a helyi művelődési házban nyitják meg Baranyai Antal lovas témájú fotográfiáinak kiállítását, amely után felavatják Szalma Valéria kisplasztikáit, majd az angol Cafferkey néptánccsoport lép fel. A lovas rendezvények szombaton és vasárnap lesznek, de nem csak a sporté a főszerep. A zsombói Dózsa dűlőre látogatókat a Gulyás csárda konyhájából kikerülő ételek várják: nyolcszáz személyre megterített asztalon, reggeli és ebéd lehetőséggel. Tíz sörcsapoló, illetve lovas kellékeket meg játékokat árusító kirakodó vásár is lesz. Szombat délelőtt ifjúsági, felnőtt és profi terep kerékpárversenyt tartanak, délután pedig ritmikus sportgimnasztika. E napon este kilenckor kezdődik a bál, ahol fellép az Elektrons, a Dollár Boys és a Metronóm - a "60-as '70-es évek slágereivel. A rendezvény méreteire az is utal, hogy 100 ló befogadására alkalmas istálló épült az értékes hátasoknak. A helyszínen őrzött parkoló és sátorhely várja a közönséget. Megközelítési útvonal: a Bordányi úton a Kulipintyó csárdáig, ahonnan már csak 800 méter a Dózsa dűlő, a lovaspálya. Hídpillér.. A mai romok helyén valamikor - az idejét senki sem tudja - autók száguldanak majd. (Fotó: Gyenes Kálmán) A vak is láthatja, hogy valami készül a kisteleki határban. A mezőkön méröpálcákat illegető, overallos munkások ácsorogtak, villámvágta jegenyeként, míg a geodéta a teodolitba pislantott. A kísérők a fasorok árnyán hűsöltek, azután szedték a motyójukat, és továbbálltak. De a földeket már nem vetették be erre, csak kis szalagok jelzik: valami történni fog itt. A távolba látó földmérőket a múlt kutatói váltották föl, letűnt idők seregeinek nyomában járva keresik eleink történetének kézzel fogható jeleit a régészek Félegyházától egészen a szegedi határig. Nem is eredménytelenül, hiszen a közelmúltban a földben már évszázadok óta pihenő kun vezért leltek, s kiemelték öröknek hitt sírjából. Ám az ásók nyelére a jóindulat támaszkodott a déli pihenők idején, hiszen a rettegett kun attól menekült meg, amiről a legvéresebb csaták forgatagában sem álmodott: ha nyughelyén marad, autók dübörögtek volna fölötte szakadatlan, pihenését megzavarva. A nagy sürgés-forgás oka - amilyent még aratásidőn is ritkán látni - ugyanis az a jelentéktelennek tűnó betoncsík, melyet oly' régóta várnak már itt, a végeken élők. Autópálya épül itt valamikor, s a készülődés láttán az örök hitetlenek is bólintva nyugtázhatják: most már csak meg kell érni az időt, amikor az első kocsi végiggördül az aszfalton. Hogy az mikor lesz, arra senki se tudja a választ. Európa érkezéséről senki sem akar lemaradni a kisteleki tanyákon. A lócát már úgy fordítják az élelmesek, hogy éppen akkor- lássanak a tanyák között nyílegyenesen elhúzó útra, amikor a hátukba tűz a lemenő nap. Igaz, a nézelődésnek ára van: nehezebb lesz a szomszédolás, és talán a madarak hajnali koncertjét is megzavarják a távolban suhanó gépek, sőt, a friss széna illatát is megkeseríti a benzin. De a hídépítők mindig sebeket ejtenek a folyók hátán. Márpedig ez az út híd lesz, éppen olyan, mint a szurokba mártott pózna tetején himbálódzó villanyzsinór, amely szertelenül fiatalos fényességével a petróleumlámpát. s vele együtt a gyertyavilág meghitt lebegését is száműzte a résnyire húzott szemű házak vályogfalai közül... A Lippai-sarkon, a kisteleki keresztútnál bontják az egykori gazdaboltot. Csákány, talicska, kőműves kalapács jár ott szorgalmasan, nyoma sincs már a darás-zsákoknak. Éppen ott megy majd keresztül az út, ahol ma még áll - igaz, éppencsak, hogy - ami a házikóból megmaradt. De lassacskán sót hintenek a helyére, annyi bizonyos. Hiszen talán a híd egyik pillérét alapozzák a jól ismert feszület mellet. Kéri Barnabás Kezdődik a néptáncfesztivál Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának 500. évfordulója van az idén: az alkalom arra késztette a kétévenkénti nemzetközi néptáncfesztivál szervezőit, hogy a testvérvárosok művészeti csoportjait invitálják találkozóra. Cambridge, Nizza, Odessza, Párma, Szabadka, Temesvár, Turku és az ukrajnai Rahó népművészei mellett a Nyírség, a Válaszút és a Bihari János Táncegyüttes, valamint a házgazda szegedi csoportok vesznek részt a július 24-től augusztus l-ig tartó fesztiválon. Az idei, 18. nemzetközi seregszemle programja gazdagabb, mint máskor: a hagyományos, színpompás megnyitóünnepség, az utcai táncok és az esténkénti színpadi folklórműsorok mellé ezúttal népművészeti vásárt és kézműves bemutatókat is szerveztek: július 24-25-26-án délelőtt 10-től este 18 óráig a Dugonics és az Árpád téren sokféle látnivaló váija az érdeklődőket. Szombaton délután fél ötkor a Széchenyi térről menettánccal indulnak a Dugonics térre, a megnyitó helyszínére a táncosok és a zenészek. A fesztiválrendező 500 éves város vezetői köszöntik a'téren a testvérvárosi küldöttségeket, majd elkezdődik a tánc... A szokásosan az újszegedi szabadtérin tartott folklórbemutatókat az idén be kell vinni a nagyszínházba: a „kisszabadtéri" színpada táncra alkalmatlan állapotban van. Két kőszínházi előadás lesz, szombaton és vasárnap is este 8-kor. A fesztivál minden napján a legszélesebb közönség is láthatja a vendégegyütteseket, mert délelőttönként 10 órától, délutánonként 17 órától táncolnak a Móra parkban, az Árpád és a Dugonics téren (a fesztivál első utcai vigasságát már ma, pénteken délután 3-kor megtartják a tereken). A fesztiválzáró gálaprodukció ismét a dómszínpadon lesz. S. E. Veszélyes üzem a kánikula A hivatalokban már ismerősként üdvözlik a tisztviselők a kisteleki Takó Imrét, aki már több, mint egy éve kilincsel panaszával. Fülemülepör Takó úr ügye, ám ö nem hagyja annyiban az igazát. Csak egyet akar: a szomszéd vigye arréb a melléképületet, melyet a Takótelek határára épített. Takó Imre portája tulajdonképp egy fél telek. Apósáé volt valaha, aki fiaival felezte meg. A fiúk eladták a rájuk eső portát, így került idegen kézbe a kicsiny birodalom egyik fele. Hogy a szomszédságból gondok is fakadnak majd, csak bő egy esztendeje derült ki. Akkor vette a fejébe ugyanis az újdonsült szomszéd, hogy melléképületet húz a telkére, éppen a telekhatárra. Márpedig ez nem tetszett Takó úrnak, főképpen azért, mert a közeljövőben tervezi, fiának segít házat építeni az utcafrontra. Ám ezt a mellékságok fölülvizsgálták az építési engedély jogosságát, s az önkormányzat megállapította, helyesen járt el az ügyben, amikor jóváhagyta az építkezést. Független szakértők pedig arról is meggyőződtek, hogy nem történt „átépítés", azaz a melléképület teljes egészében a szomszéd telkén van. A fordulat sem váratott magára, a megyei fölügyeleti szerv ugyanis úgy ítélte meg, hogy nemcsak az építtető, de még az első fokon eljáró hatóság, azaz az önkormányzat is hibát vétett. Ugyanez az okirat rendelkezik az építmény lebontásáról is. Az ügy most nyugvópontra jutott, hiszen Takó Imre szomszédja kérelmezte a bontási határozat eltörlését, szeretné, ha megmaradhatna a melléképületet. Ez a megoldás Takó Imrének sincs ellenére, felőle állhat a kis garázs, csak egyet kér: legalább a szabványos távolságban az ő telkének határától... K. B. Bár évszázados rekordok nem dőltek meg Szegeden, de a délvidéki kánikula alaposan próbára teszi mindannyiunk szervezetét. A mentősök már a múlt héten érezték a melegfront közeledését, csütörtökön pedig a szokásosnál egyharmaddal több hívást kaptak. A Bajai úti meteorológiai állomáson szerdán 34,6 fokos, csütörtökön pedig 34,2 fokos csúcshőmérsékletet regisztráltak. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy meteorológusok mindig árnyékban mérnek - kicsiny fehér faházban „laknak" a hőmérők -, ráadásul a szántóföld közepén a szél is gondoskodik arról, hogy ne szaladjon olyan könnyen az égbe a higanyszál. így a 34 fokos hőmérséklet esetében a városban, a betondzsungelekben a tűző napon negyvenfokos kánikula fenyeget hőgutával. A hirtelen ránkszakadt hőséget először a szegedi mentősök érezték meg, a közelgő melegfront miatt már a hét végén jóval több baleset történt az utakon. A legsúlyosabb, halállal végződött esetekről lapunk is beszámolt, ezenkívül azonban a megszokottnál gyakrabban kellett útnak indítani a rohamkocsit. A melegben minden úton lévőnek figyelnie kell arra, hogy ilyenkor lelassulnak a reflexek, megnő a reakcióidő. Türelmesebben, lassabban kell közlekedni. - A hét közepén megszaporodtak a hirtelen rosszullétek, látszik, hogy a napok Már a kánikula elölt érezték a melegfront közeledését a mentősök. (Fotó: Karnok Csaba) óta tartó kánikulában szervezetünk tartalékai kezdenek kimerülni. A nagy meleg elsősorban az időseknek, illetve a szív és érrendszeri problémákkal küszködőknek jelent nagy veszélyt - magyarázza dr. Zentay Attila, a szegedi mentőállomás vezető főorvosa, aki jótanácsokkal is szolgál: - Csak annyi ideig tartózkodjunk a tűző napon, amennyi feltétlenül szükséges, öltözködjünk lengén, szellősen. Vigyázzunk az egyoldalú folyadékbevitellel, hiszen az állandó izzadással sót veszítünk, ezt pedig nem pótolják a különféle édes üdítők. Érdemes akár egy pohár vízbe késhegy ni sót rakni, s ezt meginni, vagy napközben kisebb adagokban, többször étkezni. Veszélyes üzem a strand is, érdemes erről is szólni, hiszen ilyenkor rengetegen keresnek itt enyhülést. Sok balesetet okoz a medencébe ugrálás, egyrészt rá lehet így esni a másik emberre, másrészt a felhevült testben a vízbe érkezéskor megállhat a keringés! A napozással is csínján kell bánni, soha ne tartózkodjunk fedetlen fővel a napon, a legjobb, ha délben 34 órás pihenőt tartunk. - A mentőállomáson csütörtökön 30 százalékkal megnőtt a hívások száma, ezért kérjük a lakosságot, hogy csak akkor telefonáljanak, ha valóban mentőre van szükség. Tehát életveszély vagy súlyos egészségkárosodás esetén, enyhébb problémákkal forduljanak a háziorvoshoz kéri dr. Zentay Attila. - Természetesen a mentőszolgálat megtesz az azonnali beavatkozást igénylő akut eseteknél, s ezúton szeretném megköszönni a kollégáknak, hogy a nagyobb terhelés ellenére is fennakadás nélkül látják el a szolgálatot. T. V. • Kisteleki fülemülepör Takó Imre panasza Takó Imre: „Csak azt akarom, hogy a telekhatártól előírásszerű távolságra legyen a szomszéd melléképülete. (Fotó: Gyenes Kálmán) épület közelsége miatt már nem teheti meg. Takó Imre azt is sérelmezi, hogy a szomszéd nem tartotta be telke határait, s jó húsz centiméterrel átlépte birodalmának szélét. A panaszos már az építési engedély kiadásakor fölemelte szavát, ennek ellenére fölépült a garázs, illetve barkács célokat szolgáló épületecske. Ekkor kezdődött Takó Imre kálváriája. Beadványai nyomán a ható-