Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

Baka István 50 éves lenne Holnap lenne ötvenéves Baka István József Atti­la-díjas szegedi költő, műfordító, a kortárs magyar líra egyik legkiemelkedőbb alkotója. Baka István versei először a szegedi Tiszatájban jelentek meg, majd a költő az ugyancsak szegedi Kincskereső gyermek- és ifjúsági folyóirat munkatársa, főmun­katársa lett. A hetvenes évek közepétől fogva rend­szeresen megjelenő új vers- és prózakötetei mellett Baka István a huszadik századi orosz líra egyik legihletettebb magyar műfordítójaként szerzett hír­nevet, Szegeden pedig a Délmagyarországban meg­jelent irodalmi és zene publicisztikái tették még szé­lesebb körben ismertté nevét. A költő hosszas betegség után, 1995-ben hunyt el, végakarata szerint szülővárosában, Szekszárdon he­lyezték örök nyugalomra. Családja, tisztelői és bará­tai nemrégiben alapítványt hoztak létre a költő szel­lemi és tárgyi hagyatéka közkinccsé tétele érdeké­ben. A Baka István Alapítvány célja, hogy a magyar irodalom és a hozzá kötődő társművészetek értékeit bemutassa, népszerűsítse, különösen Baka István alakjának megidézése, műveinek hozzáférhetővé té­tele érdekében, avégett, hogy életműve a nemzeti kultúra szerves részéve, annak eleven hagyományá­vá váljék. (Az alapftvány OTP számlaszáma: 11735005-20482547). Baka István születésének ötvenedik évfordulóján a Délmagyarország holnapi száma dr. Ilia Mihály egyetemi docenssel, az alapítvány elnökével jelentet meg interjút a költő szellemi hagyatékáról, valamint Balog József író tollából megemlékező publicisztikát közöl Baka István alkotói egyéniségéről. S. P. S. PÉNTEK, 1998. JÚL. 24. KITEKINTŐ - HELYI TÜKÖR 7 Szatymaziak Erdélyben • Munkatársunktól Szatymaziak maroknyi csapata a helyi önkormány­zat és gazdakör szervezésé­ben öt napot töltött Erdély­ben. A kis delegáció a Ma­ros és Hargita megyei gaz­daköri tagok meghívásá­ra látogatott a Székelyföld­re. Az első napon Marosvá­sárhelyen találkoztak Cso­mós Attilával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületé­nek elnökével és Máté László gazdaköri titkárral. Továbbutaztak Balavásárra, ahol megkóstolták Sütő Ár­pád aranyérmes borait. Másnap Kovászna me­gyét keresték fel, megnézték a törcsvári kastélyt és sétál­gattak Brassó utcáin. A krumplitermesztéséről híres megyében jólesett a meleg­ben a csángók itala, a pityó­kabor. „Pityókázás" után fel­keresték a Sepsiszentgyörgy melletti piciny magyarlakta falut, Illyefalvát. Itt a tejüze­met nézték meg. A kirándulás utolsó állo­mása a hagymatermesztő Kibéd volt. A szatymazi küldöttséget vezető polgár­mester, dr. Lengyel Istvánné és a jegyző, Mákos Istvánné egy Mercedes márkájú tűzoltóautót ajándékozott a kibédieknek a szatymaziak nevében. A látogatás célja, hogy a közeljövőben a gaz­dasági kapcsofatok me­gerősítése mellett a két régió gyerekekeit is közelebb hoz­za egymáshoz. Ebben nagy segítséget nyújtott Bódis Margit, a szatymazi általá­nos iskola igazgatója és Fe­renc Levente, a kibédi gaz­dakör elnöke. • Lovasverseny Zsombói ünnep • Munkatársunktól A tizedik, vagyis jubileu­mi meghívásos lovasverseny lesz július 24-26. között Zsombón. A meghívás azon­ban nem csak a versenyzők­nek szól, a rendezők min­denkit várnak, aki a lovak iránt érdeklődik, vagy egy­szerűen csak szeretne eltöl­teni egy kellemes hétvégét. Pénteken, a helyi műve­lődési házban nyitják meg Baranyai Antal lovas témájú fotográfiáinak kiállítását, amely után felavatják Szal­ma Valéria kisplasztikáit, majd az angol Cafferkey néptánccsoport lép fel. A lovas rendezvények szombaton és vasárnap lesz­nek, de nem csak a sporté a főszerep. A zsombói Dózsa dűlőre látogatókat a Gulyás csárda konyhájából kikerülő ételek várják: nyolcszáz sze­mélyre megterített asztalon, reggeli és ebéd lehetőséggel. Tíz sörcsapoló, illetve lovas kellékeket meg játékokat árusító kirakodó vásár is lesz. Szombat délelőtt ifjúsági, felnőtt és profi terep kerék­párversenyt tartanak, délután pedig ritmikus sportgim­nasztika. E napon este ki­lenckor kezdődik a bál, ahol fellép az Elektrons, a Dollár Boys és a Metronóm - a "60-as '70-es évek slágerei­vel. A rendezvény méreteire az is utal, hogy 100 ló befo­gadására alkalmas istálló épült az értékes hátasoknak. A helyszínen őrzött parkoló és sátorhely várja a közönsé­get. Megközelítési útvonal: a Bordányi úton a Kulipintyó csárdáig, ahonnan már csak 800 méter a Dózsa dűlő, a lovaspálya. Hídpillér.. A mai romok helyén valamikor - az idejét senki sem tudja - autók száguldanak majd. (Fotó: Gyenes Kálmán) A vak is láthatja, hogy valami készül a kisteleki határban. A mezőkön méröpálcákat illegető, overallos munkások ácsorogtak, villámvágta jegenyeként, míg a geo­déta a teodolitba pislan­tott. A kísérők a fasorok árnyán hűsöltek, azután szedték a motyójukat, és továbbálltak. De a földe­ket már nem vetették be erre, csak kis szalagok jelzik: valami történni fog itt. A távolba látó földmérő­ket a múlt kutatói váltották föl, letűnt idők seregeinek nyomában járva keresik ele­ink történetének kézzel fog­ható jeleit a régészek Félegy­házától egészen a szegedi ha­tárig. Nem is eredménytele­nül, hiszen a közelmúltban a földben már évszázadok óta pihenő kun vezért leltek, s ki­emelték öröknek hitt sírjából. Ám az ásók nyelére a jóindu­lat támaszkodott a déli pi­henők idején, hiszen a rette­gett kun attól menekült meg, amiről a legvéresebb csaták forgatagában sem álmodott: ha nyughelyén marad, autók dübörögtek volna fölötte sza­kadatlan, pihenését megza­varva. A nagy sürgés-forgás oka - amilyent még aratá­sidőn is ritkán látni - ugyanis az a jelentéktelennek tűnó betoncsík, melyet oly' régóta várnak már itt, a végeken élők. Autópálya épül itt vala­mikor, s a készülődés láttán az örök hitetlenek is bólintva nyugtázhatják: most már csak meg kell érni az időt, amikor az első kocsi végig­gördül az aszfalton. Hogy az mikor lesz, arra senki se tud­ja a választ. Európa érkezéséről senki sem akar lemaradni a kistele­ki tanyákon. A lócát már úgy fordítják az élelmesek, hogy éppen akkor- lássanak a ta­nyák között nyílegyenesen elhúzó útra, amikor a hátuk­ba tűz a lemenő nap. Igaz, a nézelődésnek ára van: nehe­zebb lesz a szomszédolás, és talán a madarak hajnali kon­certjét is megzavarják a tá­volban suhanó gépek, sőt, a friss széna illatát is megkese­ríti a benzin. De a hídépítők mindig sebeket ejtenek a fo­lyók hátán. Márpedig ez az út híd lesz, éppen olyan, mint a szurokba mártott pózna tete­jén himbálódzó villanyzsi­nór, amely szertelenül fiata­los fényességével a petróle­umlámpát. s vele együtt a gyertyavilág meghitt lebegé­sét is száműzte a résnyire hú­zott szemű házak vályogfalai közül... A Lippai-sarkon, a kistele­ki keresztútnál bontják az egykori gazdaboltot. Csá­kány, talicska, kőműves kala­pács jár ott szorgalmasan, nyoma sincs már a darás-zsá­koknak. Éppen ott megy majd keresztül az út, ahol ma még áll - igaz, éppencsak, hogy - ami a házikóból meg­maradt. De lassacskán sót hintenek a helyére, annyi bi­zonyos. Hiszen talán a híd egyik pillérét alapozzák a jól ismert feszület mellet. Kéri Barnabás Kezdődik a néptáncfesztivál Szeged szabad királyi vá­rossá nyilvánításának 500. évfordulója van az idén: az alkalom arra késztette a két­évenkénti nemzetközi nép­táncfesztivál szervezőit, hogy a testvérvárosok művé­szeti csoportjait invitálják ta­lálkozóra. Cambridge, Niz­za, Odessza, Párma, Szabad­ka, Temesvár, Turku és az ukrajnai Rahó népművészei mellett a Nyírség, a Válaszút és a Bihari János Táncegyüt­tes, valamint a házgazda sze­gedi csoportok vesznek részt a július 24-től augusztus l-ig tartó fesztiválon. Az idei, 18. nemzetközi seregszemle programja gazdagabb, mint máskor: a hagyományos, színpompás megnyitóünnep­ség, az utcai táncok és az es­ténkénti színpadi folklórmű­sorok mellé ezúttal nép­művészeti vásárt és kézmű­ves bemutatókat is szervez­tek: július 24-25-26-án dél­előtt 10-től este 18 óráig a Dugonics és az Árpád téren sokféle látnivaló váija az ér­deklődőket. Szombaton dél­után fél ötkor a Széchenyi térről menettánccal indulnak a Dugonics térre, a megnyitó helyszínére a táncosok és a zenészek. A fesztiválrendező 500 éves város vezetői kö­szöntik a'téren a testvérváro­si küldöttségeket, majd el­kezdődik a tánc... A szoká­sosan az újszegedi szabadté­rin tartott folklórbemutató­kat az idén be kell vinni a nagyszínházba: a „kissza­badtéri" színpada táncra al­kalmatlan állapotban van. Két kőszínházi előadás lesz, szombaton és vasárnap is es­te 8-kor. A fesztivál minden napján a legszélesebb kö­zönség is láthatja a vendég­együtteseket, mert dé­lelőttönként 10 órától, dél­utánonként 17 órától táncol­nak a Móra parkban, az Ár­pád és a Dugonics téren (a fesztivál első utcai vigassá­gát már ma, pénteken dél­után 3-kor megtartják a tere­ken). A fesztiválzáró gála­produkció ismét a dómszín­padon lesz. S. E. Veszélyes üzem a kánikula A hivatalokban már ismerősként üdvözlik a tisztviselők a kisteleki Takó Imrét, aki már több, mint egy éve kilin­csel panaszával. Füle­mülepör Takó úr ügye, ám ö nem hagyja annyi­ban az igazát. Csak egyet akar: a szomszéd vigye arréb a mellék­épületet, melyet a Takó­telek határára épített. Takó Imre portája tulaj­donképp egy fél telek. Apó­sáé volt valaha, aki fiaival felezte meg. A fiúk eladták a rájuk eső portát, így került idegen kézbe a kicsiny biro­dalom egyik fele. Hogy a szomszédságból gondok is fakadnak majd, csak bő egy esztendeje derült ki. Akkor vette a fejébe ugyanis az új­donsült szomszéd, hogy melléképületet húz a telkére, éppen a telekhatárra. Márpe­dig ez nem tetszett Takó úr­nak, főképpen azért, mert a közeljövőben tervezi, fiának segít házat építeni az utca­frontra. Ám ezt a mellék­ságok fölülvizsgálták az épí­tési engedély jogosságát, s az önkormányzat megállapí­totta, helyesen járt el az ügyben, amikor jóváhagyta az építkezést. Független szakértők pedig arról is meggyőződtek, hogy nem történt „átépítés", azaz a melléképület teljes egészé­ben a szomszéd telkén van. A fordulat sem váratott magára, a megyei fölügyele­ti szerv ugyanis úgy ítélte meg, hogy nemcsak az épít­tető, de még az első fokon eljáró hatóság, azaz az ön­kormányzat is hibát vétett. Ugyanez az okirat rendelke­zik az építmény lebontásáról is. Az ügy most nyugvópont­ra jutott, hiszen Takó Imre szomszédja kérelmezte a bontási határozat eltörlését, szeretné, ha megmaradhatna a melléképületet. Ez a meg­oldás Takó Imrének sincs el­lenére, felőle állhat a kis ga­rázs, csak egyet kér: leg­alább a szabványos távolság­ban az ő telkének határától... K. B. Bár évszázados re­kordok nem dőltek meg Szegeden, de a délvidé­ki kánikula alaposan próbára teszi mind­annyiunk szervezetét. A mentősök már a múlt héten érezték a melegf­ront közeledését, csütör­tökön pedig a szokásos­nál egyharmaddal több hívást kaptak. A Bajai úti meteorológiai állomáson szerdán 34,6 fo­kos, csütörtökön pedig 34,2 fokos csúcshőmérsékletet regisztráltak. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy mete­orológusok mindig árnyék­ban mérnek - kicsiny fehér faházban „laknak" a hő­mérők -, ráadásul a szántó­föld közepén a szél is gon­doskodik arról, hogy ne sza­ladjon olyan könnyen az ég­be a higanyszál. így a 34 fo­kos hőmérséklet esetében a városban, a betondzsunge­lekben a tűző napon negy­venfokos kánikula fenyeget hőgutával. A hirtelen ránkszakadt hőséget először a szegedi mentősök érezték meg, a kö­zelgő melegfront miatt már a hét végén jóval több bal­eset történt az utakon. A legsúlyosabb, halállal vég­ződött esetekről lapunk is beszámolt, ezenkívül azon­ban a megszokottnál gyak­rabban kellett útnak indítani a rohamkocsit. A melegben minden úton lévőnek figyel­nie kell arra, hogy ilyenkor lelassulnak a reflexek, megnő a reakcióidő. Türel­mesebben, lassabban kell közlekedni. - A hét közepén megsza­porodtak a hirtelen rosszul­létek, látszik, hogy a napok Már a kánikula elölt érezték a melegfront közeledését a mentősök. (Fotó: Karnok Csaba) óta tartó kánikulában szer­vezetünk tartalékai kezde­nek kimerülni. A nagy meleg elsősorban az időseknek, illetve a szív és érrendszeri problémákkal küszködőknek jelent nagy veszélyt - magyarázza dr. Zentay Attila, a szegedi mentőállomás vezető főor­vosa, aki jótanácsokkal is szolgál: - Csak annyi ideig tartózkodjunk a tűző napon, amennyi feltétlenül szüksé­ges, öltözködjünk lengén, szellősen. Vigyázzunk az egyoldalú folyadékbevitel­lel, hiszen az állandó izz­adással sót veszítünk, ezt pedig nem pótolják a külön­féle édes üdítők. Érdemes akár egy pohár vízbe kés­hegy ni sót rakni, s ezt meg­inni, vagy napközben kisebb adagokban, többször étkez­ni. Veszélyes üzem a strand is, érdemes erről is szólni, hiszen ilyenkor rengetegen keresnek itt enyhülést. Sok balesetet okoz a medencébe ugrálás, egyrészt rá lehet így esni a másik emberre, más­részt a felhevült testben a vízbe érkezéskor megállhat a keringés! A napozással is csínján kell bánni, soha ne tartóz­kodjunk fedetlen fővel a na­pon, a legjobb, ha délben 3­4 órás pihenőt tartunk. - A mentőállomáson csü­törtökön 30 százalékkal megnőtt a hívások száma, ezért kérjük a lakosságot, hogy csak akkor telefonálja­nak, ha valóban mentőre van szükség. Tehát életveszély vagy súlyos egészségkárosodás esetén, enyhébb problémák­kal forduljanak a háziorvos­hoz kéri dr. Zentay Attila. - Természetesen a men­tőszolgálat megtesz az azon­nali beavatkozást igénylő akut eseteknél, s ezúton sze­retném megköszönni a kol­légáknak, hogy a nagyobb terhelés ellenére is fennaka­dás nélkül látják el a szolgá­latot. T. V. • Kisteleki fülemülepör Takó Imre panasza Takó Imre: „Csak azt akarom, hogy a telekhatártól előírásszerű távolságra legyen a szomszéd melléképülete. (Fotó: Gyenes Kálmán) épület közelsége miatt már nem teheti meg. Takó Imre azt is sérelmezi, hogy a szomszéd nem tartotta be telke határait, s jó húsz cen­timéterrel átlépte birodalmá­nak szélét. A panaszos már az építési engedély kiadása­kor fölemelte szavát, ennek ellenére fölépült a garázs, il­letve barkács célokat szolgá­ló épületecske. Ekkor kez­dődött Takó Imre kálváriája. Beadványai nyomán a ható-

Next

/
Oldalképek
Tartalom