Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

6 MEGYEI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 16. Ralik Szilvia Szeged után az Operaházban énekel A Vérnász Menyasszonya A nagy Verdi-hősnők állnak leg­közelebb Rálik Szilvia szívéhez, aki szombaton este, Szokolay Sándor Vérnász cimű operájának premier­jén a Menyasszony szerepében mu­tatkozik be a szegedi közönség előtt. A fiatal drámai szoprán tavaly dip­lomázott a Szegedi Konzervatóri­umban, megnyerte a Simándy-ének­versenyt, jövő februárban pedig már A nürnbergi mesterdalnokok Éváját alakítja az Operaházban. - Hogy indult a pályája? - Gyerekkoromban korán kiderült, hogy jó a hallásom és a ritmusérzékem, ezért a szüleim beírattak a békéscsabai zeneisko­lába. Öt éven át hegedültem, érettségi után pedig felvettek a Szegedi Konzervatórium­ba, ahol Berdál Valika néni növendéke­ként szereztem diplomát. Utána három éven át a gyulai zeneiskolában magánéne­ket tanítottam. 1998-ban jelentkeztem a konzervatórium egyetemi tagozatára, amit Temesi Mária irányításával végeztem el. - Énekversenyeken is sikerrel szere­pelt. - A Bartók rádió viadalán a döntőig jutottam, néhány hónappal később pedig gyóztem a szegedi Simándy-énekverse­nyen. Nem számítottam rá, ezért nagyon boldog voltam. A színházban részt vet­tem egy meghallgatáson, ami után Oberf­rank Péter zeneigazgató úr biztatott, majd ebben az évadban Kovalik Balázs rende­zővel felkínálta a Menyasszony szerepét a Vémászban. -Ez az első komolyabb bemutatkozá­sa? -Operában igen. Hat éven át Hídvégi Miklós társulatával operettprimadonna­ként léptem fel külföldön, többek között a Marica grófnőt, a Cigányszerelem Zó­rikáját és Ilonáját és a Csárdáskirálynő Szilviáját énekeltem. A Vémászt imádom, nagy dolog, ha egy énekes olyan szerep­ben mutatkozhat be, amiről érzi. hogy ízig-vérig az övé. Csodálatos volt a pró­baidőszak a családias hangulatban dolgo­zó, nagyszerű szegedi társulattal, aján­déknak tartom a sorstól, hogy ebben a produkcióban felléphetek. Közben az Ope­raháztól is kaptam felkérést, A varázsfu­Rálik Szilvia a tavalyi Simándy-énekverseny győzteseként a díjkiosztó gálán. (Fotó: Hollósi Zsolt) volában az elsó dámát énekeltem, most pe­dig Nagy Viktor rendezésében, Medveczky Ádám és Jurij Szimonov dirigálásával A nürnbergi mesterdalnokok február eleji be­mutatójára készülök, amelyben a női fősze­repet, Évát énekelem. Gyóriványi-Ráth György főzeneigazgató úr biztatott, hogy az ugyancsak Szegedről indult Keszei Bo­rival együtt az operastúdió tagjaként kap­hatok majd szerepeket. Jelenleg a szegedi közönség számára is kedves Misura Zsu­zsa az énekmesterem, akit szakmai és em­beri szempontból is példának tartok. - Szép feladat a Vérnász Menyasszo­nyát elénekelni. - Ez egy szélsőségesen szenvedélyes szerep. Különösen közel áll hozzám, mert hasonlóságokat tudok benne felfedezni a saját életemmel. Hollósi Zsolt Baka­emléktábla Baka István emléktáblát avatnak szombaton délután 3 órakor Szekszárdon, a költő szülőházánál. Az avatóbeszé­det Kocsis Imre Antal szek­szárdi polgármester mondja. Az ünnepségen közreműködik a Liszt Ferenc Pedagógus Kó­rus és Orbán György versmon­dó. Az emléktáblát Bakó László kőfaragó művész készítette. Szentivánéji válogatás Munkatársunktól A Szegedi Nemzeti Színház és Alföldi Róbert rendező Sha­kespeare: Szentivánéji álom című darabjához melléksze­replőt keres. Tizenhat-tizen­nyolc év közötti barna, sportos alkatú, szép fiúk jelentkezését várják. A színházi műhelymun­ka előnynek számít. A váloga­tás november 20-án, kedden délután 5 órakor lesz a nagy­színház 80l-es termében. Táncosok országos sikere Munkatársunktól Az idei magyar bajnoki cím boldog tulajdonosa lett a sze­gedi Gumi-Macik Rock and Roll Klub Trans-formáció el­nevezésű lánycsoportja. A do­bogó legfelső fokára került 12 tagú csapatot Cserhalmi Tí­mea táncoktató készítette fel. A Szegeden hat esztendeje mű­ködő klub egy éve tart fenn táncművészeti iskolát. A nö­vendékek sikereit fémjelzi még, hogy az idei országos Rock 'n' Show egri bajnoksá­gon a Narancs-virágok fantá­zianevű csapat 3, míg a Re­formáció nevet viselő csoport­ban fellépók az országos ötö­dik helyet szerezték meg. Ismét lezárják a vasúti átjárót Autó, vonat, gumiágyon Hamarosan ismét lezárják az 5-ös számú főút sze­gedi bevezető szakaszán a vasúti átjáró egyik felét, mert fölújítják a sínekhez vezető út burkolatát is. A gumiágyba helyezett sineken zökkenők nélkül halad­hatnak át a járművek. Október végén kezdődött Szegeden az 5-ös számú fő­út bevezető szakaszát ke­resztező vasúti átjáró fölújí­tása. A részleges útlezárás miatt alkalmanként csak lé­pésben haladhatott a hosszú kocsisor, s akadtak, akik bosszankodtak emiatt. A MÁV Rt. Szegedi Terü­leti Igazgatóságán működő beruházás-lebonyolító osz­tály szakemberei viszont ar­ra hívták föl a figyelmet, hogy a vasúti átjárókat lehe­tetlen fölújítani az utak rész­leges vagy teljes lezárása nélkül. A MÁV Rt. megbízá­sából dolgozó kivitelező, va­lamint a Csongrád Megyei Állami Közútkezeló Kht. ve­zetői végül a részleges lezá­rás mellett döntöttek. Ellen­kező esetben csak jókora ke­rülő úton, Kiskundorozsma és két vasúti átjáró érintésé­vel haladhatott volna a for­galom. A szakemberek hangsú­lyozták: az összességében csupán néhány órás forga­lomtorlódással járó munka végeztével, műszaki és for­galombiztonsági szempont­ból is korszerű átjárón ha­ladhatnak át a járművek. Szeged körzetében, az el­múlt évtizedben átépítették a legfontosabb közúti vasúti átjárókat. A Budapesti úti kereszteződés burkolata ke­ménygumiból készült Strail­elemekből áll. Hasonló tech­nológiával újították föl a né­hány éve a hódmezővásárhe­lyi vonal Bajai úti átjáróját, a klebelsbergtelepi vasúti át­kelőt, a Szeged-Cegléd vo­nal és a Bajai út metszés­pontját, a kiskundorozsmai állomás Dorozsmai úti, va­lamint a Csongrádi sugá­rút-Sándorfalvi út és a vá­sárhelyi vasút kereszteződé­sét. A gumielemek beépítése autó és vonat számára egy­formán előnyös: a személy­gépkocsik nem sérülnek a zökkenókön, ezen felül szükség esetén könnyen el­végezhető a vasúti vágány szabályozása. A gumiágyas megoldás másik előnye, hogy jóval csöndesebb, mint a hagyományos technológi­ák: lényegesen csökkenti a környezet zajterhelését. A szakemberek azt sem tagadták, hogy akad még fölújításra szoruló átkelő: többek között az öthalmi úti átjáróra is ráfér a rekonst­rukció. A Budapesti úti iparvá­gány átkelő-fölújításának „vasúti része" elkészült ugyan, mégis hamarosan is­mét lezárják a négysávos át­vezető út egyik felét. Ugyan­is nem csak a keresztező­dést, de az oda vezető útsza­kasz környékét is rendbe hozzák: enyhébb emelkedé­sű burkolat csatlakozik a sí­nekhez. Az újabb útlezárás pon­tos időpontjáról időben tájé­koztatjuk olvasóinkat. Ny. P. Ez a betétreklám nemcsak a biztonságról beszél, hanem a magas hozamról is. Erste Bank Plusz Betét * 750.000 Ft folottl lekötött összeg eseten. EBKM 10,14%. Az tikclo 2001. november 15 tol 2002. február 28 ig tart. HO.WOII Kl t«ltlit>t <1 pÓlt/tthÓll www.ttrstationK.hu Nehéz dolga lenne annak, aki olyan szempontot próbálna találni, amelynek az Erste Bank Plusz Betétje nem tud megfelelni. Magas hozamra vágyik? A Plusz Betét 2 hónapos lekötés esetén évi 10%*-os fix kamatot garantál. Kényelmes befektetésre gondolt? A Plusz Betét a futamidő lejártakor automatikusan meghosszabbítható. Részletek­kel kapcsolatban forduljon fiókjaink munkatársaihoz vagy hívja Információs Vonalunkat: 06-40-55&444. ERSTE^ Javuló utak, leinformálható vállalkozások Romániában Erdély adja a GDP kétharmadát Ma már jók az utak Romá­niában, a nagyobb községek és kisvárosok élelmiszerbolt­jaiban is mindent meg lehet vásárolni. Vannak jó és olcsó éttermek, van mindenféle szál-' láslehetőség, és a vállalkozó, ha Romániába készül, ma már Csongrád megyében is fel tud­ja venni a kapcsolatot olyan befektetési tanácsadókkal, akik, ha kell, felmérést készí­tenek, ha kell, leinformálják a szóba jöhető partnereket. Emellett ott a kis- és középvál­lalkozások számára a közeg ugyanolyan, mint amilyen ná­lunk volt a kilencvenes évek elején - állítja a Csongrád me­gyei vállalkozó, aki egy felszá­molással és egy befektetési ta­nácsadással foglalkozó cég tu­lajdonosa. Mindkét vállalko­zás Romániában működik. A tulajdonos, amellett, hogy inkognitóját elsősorban cégeinek speciális profilja mi­att és a partnerek iránti tapin­tatból szeretné megőrizni, azt mindenképpen el akarta mon­dani, hogy tapasztalatai alap­ján kedvező kép alakult ki ben­ne Romániáról. Ez a kép bi­zony sokban különbözik attól a képtől, ami a magyar embe­rekben Romániával kapcso­latban él. - A magyar újságok zöm­mel azoknak a romániai meg­nyilatkozásoknak adnak vissz­hangot, amelyek a magyar­gyűlöletről szólnak. Pedig ez a hang nem általános. Én ma­gam odaát eddig sohasem ta­pasztaltam, hogy gyűlölnének magyarságom miatt, sőt: az üzleti életben a magyar vál­lalkozásoknak tekintélyük van szakmai tapasztalatuk révén. Ma már a határ túloldalán is ugyanolyanok az utak, mint nálunk. (Fotó: Karnok Csaba) A vállalkozó Magyarorszá­gon, is felszámolással és be­fektetési tanácsadással foglal­kozik. Ám nálunk már véget ért a felszámolások nagy hul­láma, és talpon maradtak a ko­molyabb, nagyobb szakmai tudással rendelkezó cégek. Ro­mániában ez a folyamat még nem tart itt; szerinte a kis- és középvállalkozások működé­sének feltételei a kilencvenes évek elejének Magyarorszá­gát idézi. A nagyobb vállala­tok szerepét tekintve viszont még nagyobb a lemaradás. Ed­dig egyik romániai koalíció sem vállalta föl azt a rizikót, hogy csődbe juttassa a nagy ál­lami vállalatokat. Pedig ezek miatt van gúzsba kötve az energiaszektor, és egymás után mennek tönkre az állami ban­kok is. - Elóször befektetési tanács­adással foglalkoztam, a fő cél az volt, hogy a romániai priva­tizáció idején román cégek­ben tulajdonrészt, teljes tulaj­dont szerezzünk magyarorszá­gi megbízóknak. S eközben tapasztalhattam, nem igaz, hogy a két ország joganyaga sokban különbözik. Mi mindig romániai jogászokkal dolgoz­tunk, és olyan nem fordult elő, hogy ne tudták volna elma­gyarázni az odavágó jogsza­bályt. És a közeg nem változik a kormányváltások alkalmá­val sem. A román GDP két­harmadát Erdélyben termelik meg, az ország területének fe­lén. Ezek azok a területek, amelyek a legjobban fejlőd­nek, és van esélyük arra, hogy az országot felhúzzák egy EU­s szintre. S vannak olyan ro­mán törekvések, amelyek Er­dély számára gazdasági önál­lóság biztosítását sürgetik. Az igazi konfliktusokat ez a tö­rekvés szüli a román belftoli­tikában. A vállalkozó szerint reális a félelem, hogy a magyar ha­tár menti térségeken keresz­tüllépnek a betanított munka­erőre épülő multinacionális cégek. Hiszen ugyanazt a ro­mániai üzemben feleakkora munkabérért megkaphatják. A mi előnyünk az lehet, hogy itt nagyobb a szakmai tudás, és talán jobb a munkamorál. Bakos András

Next

/
Oldalképek
Tartalom